Németh András

Németh András
A franciaországi zavargások negyedik napján Marseille és Lyon járt a legrosszabbul
 

A franciaországi zavargások negyedik napján Marseille és Lyon járt a legrosszabbul

A korábbi napoknál valamivel nyugodtabban telt az éjszaka Franciaországban, ám a rendőrök az utóbbi 24 órában is mintegy 1300 tüntetőt vettek őrizetbe. Az erőszakhullámot az váltotta ki, hogy kedden egy rendőr igazoltatás közben Párizs Nanterre nevű külvárosában agyonlőtt egy 17 éves, algériai származású fiatalembert. Bár a rendőrt őrizetbe vették és emberölés vádjával eljárást indítottak ellene, a rendőrséget rasszistának tartó tiltakozók attól tartanak, a vétkes nem nyeri el büntetését. A Tour de France azért a zavargások ellenére is elindult.



Franciaország újra lángokban – folytatódnak a zavargások
 

Franciaország újra lángokban – folytatódnak a zavargások

Negyvenezer rendőrt küldenek ki csütörtök este az utcákra Franciaországban, ahol már harmadik napja tartanak a zavargások amiatt, hogy egy rendőr egy igazoltatási kísérlet során Párizs egyik külvárosában, Nanterre-ben agyonlőtte az algériai származású 17 éves Nahel M.-et. A feszültség annak ellenére nem enyhül, hogy a hatóságok gyilkosság vádjával vizsgálatot indítottak a vétkes és őrizetbe vett rendőr ellen.


Oroszország, egy nehéz nap éjszakája után
 

Oroszország, egy nehéz nap éjszakája után

A csatazaj elült, a rossz megoldások közül a Moszkva számára legkevésbé rosszal ért véget a Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin egy napig tartó lázadása. Pontosabban annak fegyveres szakasza, hiszen az egykor Vlagyimir Putyin orosz államfő bizalmasának számító zsoldosvezér már hónapok óta el akarta zavarni az orosz hadvezetés csúcsán lévő embereket, s néhány nappal ezelőtt már akasztással is fenyegetőzött. A lázadás után Oroszország más ország lett, kiderült, hogy a Putyin-rezsim nem annyira stabil, mint amennyire láttatni igyekszik magát.


Győzhet Prigozsin? - A kérdés 24 óra alatt eldőlt
 

Győzhet Prigozsin? - A kérdés 24 óra alatt eldőlt

Moszkva felé tartott és nem volt hajlandó megadni magát Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoshadsereg parancsnoka. A hadsereg és a Nemzeti Gárda (Roszgvargyija) ugyan a jelek szerint kitartott Vlagyimir Putyin államfő mellett, ám Prigozsinék olyan gyorsan haladtak előre, ami azt mutatta, nem ütköztek komoly ellenállásba. Ennek ellenére kevés volt az esélye annak, hogy Prigozsinnak sikerül elérnie célját. Szombat éjjel pedig megtörtént a fordulat: fehérorosz közvetítéssel pont kerülhetett Prigozsin lázadásának élére. Cikkünket a fejleményekkel frissítettük.



Így szabadult el Jevgenyij Prigozsin, Putyin bulldogja, a Wagner zsoldoshadsereg vezére
 

Így szabadult el Jevgenyij Prigozsin, Putyin bulldogja, a Wagner zsoldoshadsereg vezére

Üstökösként robbant be az orosz politikába Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoshadsereg alapítója és parancsnoka, ám könnyen meglehet, hogy a közéletből való távozása sem lesz felemelkedésénél lassabb. Most mindenesetre ott tart, hogy zsoldosaival gyakorlatilag fellázadt az orosz hadsereg – és így közvetve Vlagyimir Putyin elnök – ellen, és csapataival ellenőrzése alá vonta az orosz-ukrán határ közelében lévő Rosztov és Voronyezs katonai objektumait. A meglepő eseményeknek egy nap alatt vége lett, Prigozsin szombat éjjel kiegyezett a Kremllel, és elhagyja Oroszországot. Cikkünket a szombat éjjel történtekkel frissítettük.


Bemutatjuk az ukrán sikerek mögött álló tábornokot, Olekszandr Szirszkijt
 

Bemutatjuk az ukrán sikerek mögött álló tábornokot, Olekszandr Szirszkijt

„Pedáns és megfontolt. Az egyik legtapasztaltabb tábornokunk, aki nagyszerűen kezeli a váratlan helyzeteket” – így ismerik társai és alárendeltjei Olekszandr Szirszkijt, az ukrán hadsereg szárazföldi erőinek parancsnokát. Meg nem erősített források szerint ő volt az, aki kidolgozta a tavaly őszi, Harkiv környéki sikeres ellenoffenzíva tervét is.







Tízezreket fenyeget, de Moszkvának jól jöhet a felrobbantott gát mögül zúduló víz
 

Tízezreket fenyeget, de Moszkvának jól jöhet a felrobbantott gát mögül zúduló víz

Pánikról és elkeseredettségről tanúskodik az, hogy az oroszok a Dnyeper torkolatának közelében felrobbantották a Nova Kahovka-i vízierőmű gátját. A víztározóból, amelyben a szokásosnál több víz volt, tíz balatonnyi víz dől a folyó két partjára és az áradat miatt csak az ukrán oldalon 16 ezer ember élete és vagyona került veszélybe. A vízszint folyamatosan emelkedik, és tart az evakuálás. Veszélybe kerülhet a közelben lévő zaporizzsjai atomerőmű hűtése is.




Helyszíni riport Észak-Koszovóból: akkorára nőtt a katonai jelenlét, hogy csillapodnak a kedélyek
 

Helyszíni riport Észak-Koszovóból: akkorára nőtt a katonai jelenlét, hogy csillapodnak a kedélyek

Elülni látszik az észak-koszovói feszültség újabb hulláma, ám ez nem jelenti azt, hogy az albánok és a szerbek bármennyivel is közelebb kerültek volna a több mint két évtizede tartó rendre fellángoló krízis megoldásához. Miközben a KFOR-erők látványos jelenléte elvette a kemény mag rendbontási kedvét, most a másik fél provokációkkal való vádolása kezd divatba jönni.


Már Zvecsanban sem szeretnek minket – helyszíni riport Koszovóból
 

Már Zvecsanban sem szeretnek minket – helyszíni riport Koszovóból

Továbbra is feszült a helyzet a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóban, ahol hétfőn véres zavargás tört ki az albán nemzetiségű polgármesterek kinevezése miatt tüntető szerbek és a KFOR-erők között. A helyi szerbek a magyar békefenntartókat vádolják az összecsapások kirobbantásával, így Zvecsanban annak ellenére sem jó magyarnak lenni, hogy az Orbán-kormány igazi jó barátnak és szövetségesnek tartja Szerbiát és a szerbeket.


A magyar külügy zavarodottan keresi a felelőst, de a szerbeket meg sem említi
 

A magyar külügy zavarodottan keresi a felelőst, de a szerbeket meg sem említi

A NATO csapatokat küldhet Koszovóba, hogy megerősítse a 2008-ban függetlenné vált egykori dél-szerbiai tartományban állomásozó KFOR-erőket. A döntés az után született, hogy hétfőn véres összecsapások robbantak ki a békefenntartók és a szerbek között, akik amiatt tiltakoztak, hogy az albán nemzetiségű polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat a többségében szerbek lakta észak-koszovói városokban, Zubin Potokban, Zvecsanban, illetve Leposzavicsban. Közben a szerb hadsereg felsorakozott a szerb-koszovói határra, s Belgrádban közölték, nem hagyják magukra a Koszovóban élő szerbeket.