Autoriter állam, hibrid rezsim, nem működő demokrácia – ezek a jelzők szerepelnek az Economist című brit hetilap demokrácia listáján azon országok neve mellett, ahonnan regnáló kormány- vagy államfői rangú politikusok érkeztek az augusztus 20-ai ünnepségekkel és a Budapesten zajló atlétikai világbajnoksággal kapcsolatos rendezvényekre. Türkmenisztán államfője, Serdar Berdimuhamedow például egyebek mellett arról híres, hogy folytatja apja, Gurbanguly Berdimuhamedow excentrikus kormányzási módszereit, az üzbég elnök, Savkat Mirzijojev pedig szép lassan ugyanolyan diktatúrát épít ki magának, mint elődje, a 2016-ban elhunyt Iszlam Karimov.

"Türkmenisztán elnöke Magyarország nemzeti ünnepén gratulált és sok boldogságot kívánt a magyar népnek"

Energiabiztonsági kérdésekről tárgyalt Orbán Viktor a türkmén diktátorral.

Ilham Aliyev azeri elnök – aki ugyancsak dinasztikus alapú kormányzást folytat apja, Heydar Aliyev halála óta – gyakorlatilag teljesen felszámolta hazájában az ellenzéket és a független sajtót, s az sem volt a demokrácia ünnepe, ahogyan Recep Tayyip Erdogan török államfő arra használta fel az ellene 2016-ban végrehajtott puccskísérletet, hogy bírálóinak tízezreit vetesse börtönbe vagy lehetetlenítse el más eszközökkel.

Az Orbán által nagyra tartott türk testvériséget képviselő vendégek mellett a Budapestre látogató politikusok másik halmazát a többé-kevésbé putyinista, viszont mindenképpen nagyon illiberális politikusok alkotják. A magyar miniszterelnök valamennyi kedvenc politikusa meghívást kapott: például a pályáját véres szájú nacionalistaként kezdett, Oroszországot az ukrajnai háború ellenére továbbra is partnernek tartó szerb elnök Alekszandar Vucsics vagy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, akire rossz nyelvek szerint azért irigy Vucsics, mert a boszniai szerb vezért jobban kedveli Vlagyimir Putyin orosz elnök, mint őt. Dodik meg is hálálja a Kreml szimpátiáját, keményen dolgozik az 1995-ben véget ért polgárháború után létrejött föderatív Boszniából való kiszakadáson. Szijjártó Péter közlése szerint Budapesten járt még Janez Jansa, volt szlovén és Andrej Babis egykori cseh miniszterelnök, mindketten nagy tisztelői az orbáni illiberális politikának.

A magyar külpolitika egyik figyelemre méltó eleme az, hogy miközben mély szimpátiával védelmezi a Nyugat-Európában állítólag életveszélyben lévő keresztényeket, egy szava sem jut arra, milyen a keresztények helyzete a baráti türk országokban, vagy akár a másik nagy szövetségesnek számító Kínában. Pedig lenne miről beszélni: ezen államok többségében a Biblia be van tiltva, a keresztény közösségek tagjait pedig szisztematikusan üldözik.

A keresztények ügye a hét végén is napirendre került. „Mi itt, Magyarországon egy felelős keresztény, kereszténydemokrata kormányzati politikai stratégiát hajtunk végre, és ennek fontos építőköve a magyar keresztény külpolitika. És ennek egyik tartóoszlopa a keresztény közösségeknek, főleg a bajban lévő keresztény közösségeknek nyújtott segítség. Éljenek a világ bármely pontján, a keresztények, ha bajban vannak, akkor pontosan tudhatják, hogy ránk, magyarokra mindig számíthatnak" - jelentette ki a külügyminiszter.

Persze nem a Berdimuhamedow elnökkel folytatott tárgyaláson, mert akkor számon kellett volna kérni, hogy a közép-ázsiai országban súlyos atrocitások érik a keresztényeket és már egy vallásos dal letöltéséért is komoly bajba lehet kerülni.