Egyre több jel utal arra, hogy az eddig elsősorban számítógépekben és telefonokban utazó Apple belátható időn belül megjelenik a járművek piacán is. Egyelőre csak annyi tűnik biztosnak, hogy az Apple Car önvezető lesz, s hogy rengeteg újdonsággal lepi meg az autósokat.
Mindkét oldalról áramlanak a fegyverek az ukrán–orosz határ térségébe, a két fél egymást vádolja a 2014-ben kirobbant válság forróvá tételével. Az újabb háború veszélye akkor nőtt meg, amikor a Nyugat és Oroszország viszonya mélypontra hűlt.
Az illetékes orosz hatóság megadta a szabadalmi védelmet a világ első Covid-19-orrspéjének, a MIR-19-nek. Ez a szer – ha működik – nem oltás, hanem gyógyszer, a kórokozók szaporodását megakadályozva megelőzi a koronavírus okozta betegség kialakulását. Azért akad egy kis gond: a kísérletek még az első fázisban tartanak és a szert eddig csupán hörcsögökön próbálták ki.
Irán bosszút fog állni Izraelen a natanzi urándúsító üzem elleni támadás miatt – jelentette be a teheráni külügyminisztérium, néhány nappal az után, hogy az iráni fővárostól 250 kilométerre délre található létesítményben felrobbant a telepet energiával ellátó központ. Az akcióval legalább kilenc hónappal visszavetették az iráni atomprogramot, s bár Tel-Avivban nem kommentálták a támadást, biztosra vehető, hogy a sikeres szabotázsakcióban benne volt a zsidó állam titkosszolgálata. A robbantás megnehezítheti a nyugati államok és Teherán közötti tárgyalásokat, s ha így lesz, Izrael két legyet ütött egy csapásra.
Szombat hajnalban is folytatódtak Észak-Írország több városában a több mint egy hete tartó zavargások. Az utóbbi évek legsúlyosabb válsága mögött több ok is rejtőzik, ám mindegyik visszavezethető arra, hogy a Nagypénteki Egyezmény 1998. április 10-ei aláírása óta eltelt több mint két évtized sem volt elég ahhoz, hogy valódi bizalom alakuljon ki az Egyesült Királyságot támogató protestánsok és a függetlenséget vagy inkább az Írországhoz való csatlakozást kívánó republikánus katolikusok között.
Négy ember vesztette életét Oroszországban az után, hogy beoltották őket a koronavírus elleni orosz vakcinával, a Szputnyik V-vel. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) komolyan veszi az eseteket, Moszkvában viszont azt mondják, a vakcina és a halálesetek között nincs összefüggés.
Az OTP szuverén nagyvállalatnak mondja magát, amelynek terjeszkedésébe nem szól bele az állam, ám most a kormány egyik „zászlóshajó” befektetőjeként jelenik meg Üzbegisztánban.
Régóta nem tapasztalt feszültség alakult ki Ukrajna és Oroszország határán: ismét gyakorivá váltak a tűzpárbajok az ukrán kormányerőket és a Moszkva-párti szakadárokat elválasztó frontvonalon, a határ orosz oldalán pedig az orosz hadsereg egyre több katonát von össze. A helyzetet súlyosbítja, hogy Ukrajna a NATO-val közös hadgyakorlatra készül, ami igencsak nyugtalanítja Moszkvát.
Tovább erősíti kapcsolatait a rokonnak vélt türk népekkel Orbán Viktor, aki azzal pótolta a testület Kazahsztánba tervezett, de a koronavírus-járvány miatt online megtartott csúcstalálkozóját, hogy személyesen meglátogatta Üzbegisztánt.
A járvány, Donald Trump, valamint a mentor, Venezuela összeomlása totális válságban a kubai gazdaság, és most nincs, aki segítsen – véli Horvát János, Magyarország egykori havannai nagykövete. Szerinte a szovjet összeomláshoz hasonló forgatókönyv jöhet: a titkosszolgálat vezetői átmentik hatalmukat egy új világba.
Éhségsztrájkba kezdett a fogva tartásának körülményei miatt Alekszej Navalnij. A legismertebb orosz ellenzéki már alig tud járni, ügyvédei szerint nem kap megfelelő orvosi ellátást.
Valamennyi ország kémkedik, a módszerekben viszont komoly különbségek vannak. Míg a nyugati államok egyre nagyobb szerepet szánnak az elektronikus eszközöknek, az oroszok a személyes hírszerzést tartják a leghasznosabb eszköznek. Az utóbbi napokban Olaszországban és Bulgáriában is lebuktak az orosz hírszerzés jól beépített ügynökei.
Az Oroszország és Kína elleni nyugati szankciók ismét közelebb hozták egymáshoz Pekinget és Moszkvát, ám a nagy barátságról szóló nyilatkozatok ellenére a két ország továbbra is bizalmatlanul néz egymásra. Oroszország és Kína számtalan területen verseng egymással, és nem múlnak azok az orosz félelmek sem, amelyek szerint a kínaiak szívesen visszavennék az elvesztett szibériai területeket.
Ismét beigazolta az élet, hogy működnek Murphy törvényei: a tajvani Ever Given (Evergreen) nevű óriási konténerszállítót a Szuezi-csatorna azon szakaszán állította keresztbe egy szokatlanul erős széllökés, ahol csak „egy sávon”, azaz felváltva közlekedhetnek az észak, illetve dél felé haladó hajók. A 400 méter hosszú és hatvan méter széles vízijármű megfeneklett, a világ egyik legfontosabb víziútján megállt a forgalom, az olajár pedig megindult felfelé.
Egymás után negyedik parlamenti választását nyerte meg Mark Rutte holland kormányfő pártja, és megerősödött koalíciós partnere, a D66 is. Hollandia aktívabb szerepet játszhat az EU-ban.
Közel félmillió ember halt meg és több millióan kényszerültek otthonuk elhagyására a tíz éve kitört szíriai polgárháború miatt. A harcok folytatódnak, emiatt egy egész generáció veszhet el: több mint kétmillió gyermek nem járhat iskolába évek óta, százezrek menekültek el, több mint tízezren vesztették életüket a harcok és a nélkülözések miatt.
Az ellenzék tüntetésekkel sorozza a miniszterelnököt, de messze nincs akkora támogatása, amekkorával Pasinjan három éve hatalomra jutott. Most is úgy néz ki, ő a legnépszerűbb örmény politikus, és a jelek szerint Putyin orosz elnök is mellette tette le a voksát.
Számtalan bizonytalanság övezi a Vlagyimir Putyin orosz államfőnek tulajdonított fekete-tengeri palotát, de az épület létrejöttében közreműködő olasz Lanfranco Cirillo sem segít oszlatni a homályt.
Újabb mélypontra süllyedt az USA és Oroszország kapcsolata az után, hogy Joe Biden amerikai elnök igennel válaszolt arra az újságírói kérdésre, gyilkosnak tartja-e Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Oroszország konzultációra hazarendelte washingtoni nagykövetét, az USA pedig valószínűleg már a jövő héten újabb szankciókat vezet be Oroszország ellen a 2020-as amerikai elnökválasztásba való állítólagos beavatkozás miatt.
Az évtized végére az eladott BMW-járművek fele már teljesen elektromos lesz, de a német autógyár azt hangsúlyozza, a belső égésű motorokat csak akkor adja fel, ha arra már nem lesz igény a piacon – közölték a cég vezetői éves sajtókonferenciájukon. A rendezvényen bemutatták az autógyár első, teljesen elektromos hajtású sportkocsiját, az i4-et.
