Moszkvában klinikánként átlagosan 14 embert oltanak be a Szputnyik V nevű orosz koronavírus-oltással. Az alacsony szám nem annak a következménye, hogy nincs elég oltóanyag, a valódi ok inkább az, hogy az orosz főváros lakói a jelek szerint nem nagyon hisznek a nem megfelelően letesztelt vakcinában.
Viszonylag ritka, amikor a merénylő és áldozata a sikertelen támadás után békésen elbeszélget egymással telefonon. Most ez történt: a legismertebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij hívta fel Konsztantyin Kudrjavcevet, az FSZB egyik tisztjét, aki több bizonyíték szerint is részt vett a Navalnij elleni augusztusi merényletben. A beszélgetésnek pedig súlyos következményei lehetnek. Mármint Oroszország és a világ viszonyában, az ugyanis nem valószínű, hogy a hiszékeny FSZB-s önleleplezése után a Kreml hirtelen beismerné, hogy meg akarta öletni a Putyin-rendszer bírálóját.
Egyre inkább úgy tűnik, Vlagyimir Putyin nem az az aszkéta politikus, akinek a hivatalos propaganda igyekszik láttatni. A külföldi portálokon publikáló orosz oknyomozó újságírók sorra lépnek elő leleplezéseikkel, amelyekből az is kiderül, hogyan működik az oroszországi rendszer.
Nincs elég eszközünk és kapacitásunk a megfelelő mennyiségű koronavírus-vakcina legyártására – mondta éves sajtóértekezletén Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő arról is beszélt, hogy még nem tudja, indul-e a 2024-es elnökválasztáson, s hogy szerinte nincsenek jó és rossz vezetők, csak nemzeti érdekek. Majd a Nyugathoz képest „fehérnek és puhának” nevezte Oroszországot.
Egyre súlyosabb krízisben van a hidegháború befejezésében meghatározó szerepet játszó európai biztonsági szervezet, az EBESZ. Bár végül elfogadták a hónapokig üresen maradt tisztségek betöltésére kiszemelt jelölteket, rövid távon nem várható előrelépés.
A magasabb hozam és a fokozott, ámde csökkenő kockázat között kell manővereznie annak, aki az ázsiai befektetési célpontok felé fordul – véli Al-Hilal István, a Fidelity International befektetési alap közép-európai régiót vezető igazgatója. Interjú.
Első nőként került Moldova élére Maia Sandu, aki az EU-hoz szeretné közelíteni az országát, és a korrupció elleni harcra építve nyerte meg az elnökválasztást.
A boszniai polgárháborúnak véget vető daytoni egyezmény ellenére még ma sem működőképes állam az egykori jugoszláv tagköztársaság. Jóformán csak a 25 éve ott lévő nemzetközi alakulatok akadályozzák meg, hogy elfajuljanak a három etnikai közösség ellentétei.
Csökken Európa lemaradása az innováció terén, de még van mit behozni az USA-val és Ázsiával vívott versenyben. A földrészen belül is átrendeződés tapasztalható, Kelet- és Közép-Európa kezdi behozni a Nyugattal szembeni hátrányát – mondta a HVG-nek Végh Attila, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) kormányzattanácsának tagja. Az EIT csak tavaly 445 millió eurót juttatott az európai innovátoroknak.
Ismét fordulat következett be az egykor testvéri viszonyt ápoló Montenegró és Szerbia utóbbi években igencsak fagyos viszonyában, Podgorica ugyanis váratlanul kiutasította Szerbia nagykövetét. Belgrád meglepő választ adott, s a vitában szerepet kapott Magyarország is.
Az EU-ban, így Magyarországon is folyamatosan szigorodnak az új épületekre vonatkozó energetikai előírások. A kötelezettségek teljesítését megkönnyíti az épületek okossá tétele.
A koronavírus-világjárvány megfékezését lehetővé tevő oltás gyors globális terítése egyelőre megoldhatatlan feladat elé állítja a cégeket és a kormányokat. Ez lesz ugyanis a világ eddigi legnagyobb oltási kampánya.
A térség több országában viszonylag korán robbant be a koronavírus-járvány második hulláma, de a szigorításokat is hamarabb rendelték el, így mostanra jelentősen visszaesett az új fertőzések száma, és megkezdték a korlátozások enyhítését. Tőlünk keletre és délre másképp csinálják, ott messze még a lazítás ideje.
Vélhetően még jó ideig elhúzódik az augusztus 9-ei elnökválasztás elcsalása miatt kipattant fehéroroszországi belpolitikai válság, ám a főszereplők személye változóban van. Az ellenzéki tüntetések kifulladóban vannak, az 1994 óta hatalomban lévő államfő, csaláson kapott Aljakszandr Lukasenka már nem a tiltakozókkal hadakozik, hanem Oroszországgal: Moszkva azt szeretné, ha a levitézlett szövetségest egy másik megbízható politikus váltaná fel, Lukasenka viszont időt akar nyerni.
Az amerikai szövetségi repülésügyi hatóság bejelentette, az USA-ban ismét repülhetnek a Boeing 737 MAX gépek. A chicagói központú cég büszkeségének számító MAX-okat az után parancsolták világszerte földre, hogy két balesetben 346 ember vesztette életét. A fő kérdés az maradt, hogy a Covid–19-járvány miatti válság idején ki akar még MAX-ot venni, illetve hogy az utasoknak lesz-e kifogása az ilyen gépekkel szemben.
Eddig három győztese és egy vesztese van a karabahi harcoknak. A posztszovjet térségben több állam is akad, amely attól tart, hogy az azeri–örmény összecsapások tanulságai számukra is kedvezőtlen következményekkel járhatnak.
Az Egyesült Államok irányváltása példát is mutathat olyan országoknak, amelyek eddig haboztak zöld fordulatot venni. Azt is pontosan kiszámolták, hogy az aktív klímavédelmet ígérő Joe Biden elnökké válásával mennyivel lassul a Föld átlaghőmérsékletének az emelkedése.
Sose hagyjunk veszni egy jó kis válságot – mondogatta Winston Churchill. Az egykori brit kormányfő tanácsát most Orbán Viktor és autokrata társai fogadják meg.
Az ukrán titkosszolgálat, az SZBU több tisztje ellenzi az ország NATO-hoz való közeledését és részben a kárpátaljai magyarok elleni akciókkal próbálja megakadályozni Kijev euroatlanti integrációját – állítják ukrán elemzők. Egyikük, Dmitro Tuzsanszkij a HVG-nek is megerősítette, több jel utal arra, hogy az SZBU valóban „önjáróvá” vált.
Egyre inkább úgy tűnik, a Vlagyimir Putyin orosz államfő által a világ első hatásos koronavírus-vakcinájaként beharangozott Szputnyik V gyártása még jó ideig nem indul be ipari méretekben. Emiatt természetesen késik az oltóanyag tervezett exportja is.