Bár a 2014 óta nemzetközi szankciókkal sújtott Oroszország sokat megtanult abból, hogyan kell együtt élni a büntetőintézkedésekkel, a február 24-e óta tartó ukrajnai offenzíva miatti újabb megtorló lépések annyira komolyak, hogy azok hosszabb távon megrendítik a gazdaságot. Az első jelek már látszanak.
Az utóbbi időben nem tapasztalt egység és összhang jellemezte a NATO madridi csúcstalálkozóját. A tagállamok támogatták Svédország és Finnország belépését, jóváhagyták a gyorsreagálású erők létszámának megsokszorozását, és elfogadták a katonai szövetség Oroszországot súlyos fenyegetésnek minősítő új stratégiai koncepcióját.
Újabb fordulatot vett az orosz–amerikai szembenállás: Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház, a Duma elnöke figyelmeztette Washingtont, Oroszországnak van mit visszavennie az USA-tól. A politikus arra az Alaszkára gondolt, amit az amerikaiak 1867-ben vásároltak meg a cári Oroszországtól.
Moszkva súlyos, egyelőre nem részletezett intézkedéseket helyezett kilátásba, miután Vilnius megtiltotta, hogy a nemzetközi szankciók hatálya alá eső árukat szállítsanak vasúttal a Litvánia és Lengyelország közé ékelt Kalinyingrádba. A döntés a balti közvéleményt is megosztja – etnikai alapon.
Elhárult a Svédország és Finnország felvételét akadályozó török vétó veszélye, sokszorosára nő a közvetlen NATO-parancsnokság alatt lévő gyorsreagálású erők létszáma, s elfogadták a szervezet új stratégiai koncepcióját. Utóbbi Oroszországot komoly és közvetlen fenyegetésként, Kínát pedig a nyugati értékeket és érdekeket veszélyeztető kihívásként határozta meg. Az is fontos változás, hogy az észak-atlanti szövetség a csendes-óceáni térségben is komolyabb szerepre törekszik.
Ukrajna harci eszközeinek 30-50 százaléka megsemmisült, a hadsereg naponta halottakban és sebesültekben több száz embert veszít és a hadiipar kapacitása is a minimálisra csökkent. A szakértők szerint az orosz agresszió áldozatává vált ország vérrel vesz időt, azaz addig próbálja visszatartani az ugyancsak súlyos veszteségeket szenvedő támadókat, amíg megérkeznek a nyugati fegyverek és kiképzik az új eszközök alkalmazására is képes katonákat. A helyzet súlyosságát bizonyítja az is, hogy a kelet-ukrajnai Szeverodonyecket védő ukrán erőknek megparancsolták a visszavonulást.
Forintban számolva tízmilliárdokat költ éttermeire az az orosz oligarcha, aki beköltözött a kivonuló McDonald's helyére. Van miből. Alekszandr Govor bányászból lett igazi mágnás, aki az olaj- és ingatlanbizniszben vagy például az erdőgazdálkodásban is érdekelt.
Vlagyimir Putyin elnök nem hátrál, Szergej Lavrov külügyminiszter azt állítja, Oroszország nem támadta meg Ukrajnát. A Gazprom csökkenti az EU-ba szállítandó gáz mennyiségét, Litvánia részleges blokád alá vette a kalinyingrádi orosz exklávét.
Őrültnek és veszélyesnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna elleni orosz offenzíva miatt bevezetett szankciókat és azzal vádolta a Nyugatot, hogy uralni akarja az egész világot, s közben jókra és rosszakra osztja az országokat. Az államfő a Szentpéterváron tartott Nemzetközi Gazdasági Fórumon beszélt, ahol a korábbiakkal ellentétben egyetlen magasrangú nyugati képviselő sem jelent meg. A jelek szerint Putyin az eddigi katonai kudarcok ellenére folytatni akarja az ukrajnai háborút.
Vannak vörös vonalak, amelyeket nem lehet átlépni, ezek közé tartoznak a személyek elleni sértő nyilatkozatok – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a HVG-nek, arra reagálva, hogy Kövér László parlamenti elnök a napokban kétségbe vonta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő mentális állapotát. Az ukrán politikus beszélt az országának nyújtott nyugati segítségről, a nyomasztó orosz erőfölényről, a NATO-tagságról és arról, hogy a győzelem végül Ukrajnáé és Európáé lesz.
A turisztikai ágazat szereplői enyhe konjunktúrát éreznek, és erős szezonra számítanak. A megugró költségek hatására a szolgáltatóknak túlnyomó többsége emelte árait és a drágulás valószínűleg folytatódni fog – ezek a legfőbb megállapításai az első alkalommal közzétett Turizmus Konjunktúra Indexnek (TKI).
Az elsőosztályban való stabil bent maradás a célja a labdarúgó NB I-be visszakerült Vasasnak – mondta a HVG-nek Nagy Miklós. A Vasas sportigazgatója arról is beszélt, miért nehéz visszajutni az NB II-ből az élvonalba és mennyire tépázta meg a szurkolói tábort a másodosztályban eltöltött néhány év.
A helyi hatóságok egy sor oroszországi városban megkezdték az Ukrajna elleni háborút – a hivatalos moszkvai elnevezés szerint különleges katonai akciót – reklámozó óriásplakátok eltávolítását. Az intézkedés egybeesik azzal, hogy nem halad jól az orosz támadás, és a legkisebb területi nyereségért is komoly árat kell fizetniük a támadóknak.
Három nappal az után, hogy a Kreml váratlanul lemondta azt a televíziós programot, amelyben Vlagyimir Putyin orosz államfő a polgárok kérdéseire válaszolt volna, egy Telegram-csatorna azt állítja, a döntés oka, hogy a politikus ismét rosszul lett és az orvosok azt javasolták neki, ne vállaljon hosszú ideig tartó nyilvános szereplést.
Őrizetbe vették az Egyesült Arab Emirátusokban az Indiából származó Gupta család két legismertebb tagját, Atul és Rajesh Guptát, akiket azzal vádolnak, hogy amíg Jacob Zuma volt a Dél-afrikai Köztársaság államfője, kiterjedt rokonságukkal együttműködve kirabolták az afrikai országot.
Gyenge teljesítményt nyújtott a német válogatott szombat este Budapesten, ez nem elég a Nemzetek Ligájának megnyeréséhez – írja a Die Welt elemzője azt után, hogy 1:1-es döntetlennel ért véget a magyar és a német labdarúgó válogatott budapesti mérkőzése.
Miután a semleges Svédország és Finnország az ukrajnai orosz agresszió okozta bizonytalanság miatt jelentkezett a NATO-ba, az abban alapító tag Dániában népszavazás döntött arról, hogy csatlakoznak az EU közös védelmi politikájához.
Ukrajna már a 2014-ben elvesztett Krím-félszigetet is katonai eszközökkel akarja visszafoglalni, Oroszország viszont vinné fél Ukrajnát. A Nyugat egyelőre kitart Kijev mellett, ám sokak szerint a nyugati vezetők egy része nem akarja, hogy a megtámadott volt szovjet tagköztársaság „túlnyerje” magát. Közben a csatatereken lassan patthelyzet alakult ki, az oroszok lassan nyomulnak előre és egyáltalán nem biztos, hogy meg is tudják tartani az elfoglalt területeket. Minden adott ahhoz, hogy az ukrajnai konfliktus még hosszú évekig velünk maradjon - és ez nem Brüsszelnek vagy Sorosnak tudható be, ahogy Orbán Viktor láttatni szeretné.
Menekülnek a megszállókkal együttműködni nem hajlandók az orosz kézre került ukrajnai településekről. Egyre inkább úgy tűnik, az előbb kifosztott területeket a Kreml Oroszországhoz kívánja csatolni.
Nem véletlenül választotta a BMW Magyarországot új, legmodernebb csúcstechnológiával működő üzemének helyszínéül: az országban meghatározóvá vált a járműgyártás és számos egyéb érv is szól a beruházás mellett – mondta Milan Nedeljkovic, a BMW igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja azt követően, hogy Debrecenben szerdán ünnepélyes keretek között letették a 2025-ben megnyíló üzem alapkövét. Az üzletember a BMW terveiről és az elektromos autózás jövőjéről is beszélt a magyar újságíróknak.
