Már több mint negyven országban, köztük Magyarországon is használják a koronavírus elleni Szputnyik V oltóanyagot, ám Oroszországban a polgárok kétharmada továbbra sem hisz a vakcinában és nem hajlandó azt beadatni magának. A jelenség az orosz hagyományokkal, a kapkodással, illetve a külföldre irányuló orosz propaganda nem kívánt mellékhatásaival magyarázható.
Az 1991. március 7-ét követő néhány napban több tízezer albán menekült érkezett hajón a dél-olaszországi kikötőkbe, s ezzel végleg átszakadt egy gát: az utolsó közép-európai szocialista államban is végleg eldőlt, hogy fenntarthatatlan a szovjet-féle szocializmus. A demokráciába való, harminc éve tartó átmenet azonban – részben az Albániát évtizedeken át zsarnoki módszerekkel kormányzó Enver Hodzsa hagyatéka miatt – meglehetősen ellentmondásosra sikerült.
Egymás után vezetik be az országok a koronavírus-fertőzésből a felgyógyulást, illetve az oltottságot bizonyító igazolványokat. A magyar kormány ebben is külön utat jár. Ám miközben az immunizáltak is továbbadhatják a kórt, százmilliók kerülhetnek hátrányba, mert betegségeik vagy hazájuk gazdasági nehézségei miatt nem kaphatnak vakcinát.
Huszonöt évvel ezelőtt ért véget a modernkori hadviselés leghosszabb ostroma: Szarajevó elgyötört polgárai 3 év, 10 hónap és 24 nap bezártság után, 1996 márciusában hagyhatták el szabadon az 1992 április eleje óta szerb gyűrűben lévő boszniai fővárost. Szarajevó a mai napig magán viseli a háború pusztításának a nyomait, s az egykor soknemzetiségű város már sohasem lesz ugyanolyan, mint az ostrom előtt volt.
Kudarcot vallott az Adidas a 2005-ben megvásárolt Reebokkal, és eladja a szebb napokat élt sportszergyártó céget. A németek most más eszközökkel kísérlik meg befogni az iparág legnagyobb szereplőjét, az amerikai Nike-t.
2018 húsvétján Nikol Pasinján örmény ellenzéki vezető elindult, hogy kétszáz kilométeres sétával tiltakozzon a kaukázusi országot kormányzó politikusok mesterkedései ellen. Néhány héttel később – és egy békés forradalom győzelemre vitele után – már ő volt hazája miniszterelnöke. A Nem vagyok egyedül című örmény-amerikai dokumentumfilm azt meséli el, Pasinján miként állította oldalára honfitársait.
Napról napra romlik a Nyugat és Oroszország viszonya: az EU és az USA újabb szankciókat léptet életbe Moszkva ellen, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig felvetette annak a lehetőségét is, hogy országa megszakítja az unióhoz fűződő kapcsolatait. Úgy tűnik, egyre közelebb kerül a világ egy többször ismételgetett fenyegetés beváltásához.
Talán olvad a jég a magyar–ukrán kapcsolatokban, ám nem lesz könnyű feladat a kétoldalú viszony megjavítása – mondta a HVG-nek Dmitro Kuleba. Ukrajna külügyminisztere szerint a magyarságot az ukrán társadalom részének tekintik, de elvárják Magyarországtól az ukrán törvények tiszteletét.
Hétéves működése során számos zavarosban halászó politikus és bűnöző tanulta meg a brit oknyomozó portál, a Bellingcat nevét. A harminc embert foglalkoztató csoport elsősorban Oroszországgal foglalkozik, mert Moszkva rúgja fel a leggyakrabban és a legdurvábban a játékszabályokat.
Drámai helyzet alakult ki Szlovákiában, ahol a ragályosabb koronavírus-mutációk megjelenése miatt összeomlóban van az egészségügy: az összlakossághoz mérve a halottak száma északi szomszédunknál a legmagasabb és a kórházakban olyan rossz a helyzet, mint tavaly az olaszországi Bergamóban volt. Szlovákia működésbe hozta az EU polgári védelmi rendszerét és ennek részeként orvosokat és ápolókat kért az unió többi tagállamától.
A Ceausescu-rezsim sírásójának és a maga szerepét szándékosan túlnagyító füllentőnek is nevezték a 92 éves korában az USA-ban elhunyt Ion Mihail Pacepát, a hírhedt román titkosszolgálat, a Securitate egykori tábornokát. Miközben túlélte, hogy a román diktátor vérdíjat tűzött ki rá, a koronavírus-fertőzéssel már nem tudott megbirkózni.
Nem egy nap alatt végzik ki a független médiumokat, a most tervezett adótörvény csak egy eleme a varsói kormány politikájának – mondta a hvg.hu-nak Daniel Rzasa, a 300gospodarka.pl nevű gazdasági portál főszerkesztője. Ám szerinte nem biztos, hogy a javaslatból törvény lesz, mert Kaczynskiék tartanak az amerikai reakcióktól.
Moszkva megszakíthatja a kapcsolatokat az Európai Unióval, ha Brüsszel újabb szankciókkal sújtja Moszkvát a legismertebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij börtönbe zárása miatt – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Ez az utóbbi évek legsúlyosabb orosz fenyegetése.
Oroszországban napok óta az az egyik kedvenc témája a rezsimpárti médiának, hogy miképpen mosta fel a padlót Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Josep Borrellel, az EU külügyi főképviselőjével. Nem kizárt azonban, hogy a diadal pirruszi győzelemként vonul be Brüsszel és Moszkva kapcsolatának történetébe: nem biztos ugyanis, hogy jó ötlet megalázni azt, aki még párbeszédet akar folytatni Oroszországgal.
Elszabadultak az indulatok Oroszországban, miután egy moszkvai bíróság múlt kedden letöltendőre változtatta a legismertebb orosz ellenzékire, Alekszej Navalnijra 2014-ben kirótt feltételes szabadságvesztést. Nemcsak a rendőrök vadultak be, hanem a közösségi oldalakon posztolók is. Nem tudni, megnyugvást hoz-e, hogy Navalnij munkatársa, a Németországban élő Leonyid Volkov bejelentette, a következő hetekben nem lesznek tüntetések, legközelebb tavasszal rendeznek demonstrációt. Közben a hatalom mindent megtesz Navalnij lejáratása érdekében.
1921-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunió, valamint a cári Orosz Birodalomból néhány évvel korábban kivált Finnország. Azóta háborúztak, voltak feszült és békés korszakaik, és kísért még a „finlandizáció” is, azaz annak példája, miként maradhat független egy kis állam egy többé-kevésbé ellenséges világhatalom – a szovjet összeomlás óta Oroszország – szomszédságában.
Kísért a múlt: a Covid–19-járvány első hullámában a szerencsésebb országok a maszkok és a kesztyűk exportját korlátozták, most pedig az oltóanyagok kerültek sorra. Világszerte dühöng az oltásnacionalizmus, és ennek nemcsak a fejlődő országok ihatják meg a levét, hanem a fejlettek is, mert az aránytalanság miatt lassabban áll talpra a világgazdaság.
Az illetékes moszkvai bíróság letöltendőre változtatta a legismertebb orosz ellenzékire, Alekszej Navalnijra kimondott felfüggesztett börtönbüntetést. A németországi gyógykezelésről január 17-én hazatért bloggerre közel hároméves börtön vár, de akár hosszabb is lehet a rács mögött töltött idő, ugyanis más eljárások is érvényben vannak ellene. Navalnij ugyan fellebbezhet, ám nem sok esélye van a döntés megváltoztatására.
A tömegparanoiával és összeesküvés-elméletekkel foglalkozó politológus nem hátrál meg, de nem tudja nem komolyan venni az ellene kormányzati hátszéllel zajló lejárató kampányt, miután halálos fenyegetéseket is kapott. Portré-interjú Krekó Péterrel.
Nehéz megítélni, mennyire volt eredményes Szijjártó Péter magyar és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter múlt heti kijevi találkozója, mindenesetre konkrét eredmények nem nagyon születtek – mondta a hvg.hu-nak Dmitro Tuzsanszki ukrán politológus. A Közép-európai Stratégia Intézet igazgatója beszélt a kétoldalú viszony megrontásában érdekelt külföldi hatalmakról, valamint arról, kik húzzák a rövidet a magyar–ukrán viták miatt.
