Mikor viselkedik helyesen egy politikus? Ha mindent elkövet annak érdekében, hogy országának polgárai mindenkinél előbb kapják meg a koronavírus-vakcinát? Vagy akkor, ha az oltások egy részét továbbadja a fejlődő országokban élő veszélyeztetett, de nincstelen emberek millióinak? A kérdésre adott válaszoktól dollármilliárdok és emberéletek százezrei függenek.
Az örmények súlyos vereséget szenvedtek a másfél hónapig tartó karabahi háborúban: elvesztették az ellenőrzést az 1994-ben kikiáltott, Azerbajdzsán területén lévő örmények lakta térség fölött. Azerbajdzsán mellett Oroszország és Törökország is nyertesek között van.
A The Sun című brit bulvárlap értesülései szerint néhány hónapon belül lemond tisztségéről az állítólag Parkinson-kórban szenvedő Vlagyimir Putyin orosz államfő. Dmitrij Peszkov Kreml szóvivő szerint Putyinnak semmi baja és nem mond le idő előtt, az interneten viszont sok olyan videó és nyilatkozat kering, amelyek más képet sugallanak.
A földrész valamennyi országában meredeken nő a koronavírus-fertőzöttek száma, és minden jel arra utal, hogy Európa drámai tél elé néz. Legfeljebb kora tavasszal kezdődhet el a lakosság tömeges beoltása.
A német egyesítés jelképének szánták, de mégis inkább egy állatorvosi ló juthat az ember eszébe Berlin új, szombaton megnyílt légikikötőjéről, a Willy Brandt/Brandenburg reptérről. És még nem is esett szó a hánytató kanyarról.
Beavatkozás a franciaországi választásokba, az ukrajnai áramhálózat megbénítása és a 2018-as téli olimpia megzavarása miatt emeltek vádat az USA-ban hat orosz katonai hírszerző ellen. Bár Moszkva tagad, a bűnlajstrom ennél is hosszabb lehet.
A költség- és létszámcsökkentés mellett kreatív ötleteket is bevetnek a koronavírus-járvány miatt válságba került légitársaságok.
Egyedi módszerrel, kötelező árukapcsolással igyekszik felélénkíteni a hazai ipart Gurbanguly Berdimuhamedow türkmén elnök, aki úgy is tagadja, hogy országában jelen lenne a koronavírus, hogy a név nélkül nyilatkozó orvosok szerint a járvány komoly méreteket ölt a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságban. Egy szerencsésebb országban ez már a politikai elit számára a vég kezdete lenne, ám Türkmenisztánnak eddig csak halálukig kitartó excentrikus államfők jutottak.
Saját sikerük áldozatává váltak az európai kormányok: a polgárok millió oltatták be magukat unszolásukra influenza ellen, így tonnaszámra fogynak a vakcinák. Emiatt – bár minden korábbinál több oltást halmoztak fel a kontinensen – valószínűleg nem jut minden jelentkezőnek és ezért több helyen sorrendet kell felállítani, hogy kik kaphatnak először a vakcinából.
Európa-szerte szigorodnak a koronavírus-járvány második rohama miatt bevezetett korlátozások, ám az első, tavaszi hullámmal ellentétben most valamennyi országban ügyelnek arra, hogy az óvintézkedések a lehető legkisebb mértékben érintsék a gazdaságot.
Fellázadtak a mexikói farmerek és meg akarják akadályozni, hogy az aszály ellenére az ország hatóságai több százmillió köbméter vizet exportáljanak az USA-ba. Kaliforniában évek óta súlyos gondot jelent a növekvő vízhiány és a klímaváltozás miatt más országokban is egyre több erőszakot szülnek a folyók és tározók miatti viták.
Az orosz állam évek óta ingyen osztott földdel igyekszik rávenni polgárait, hogy költözzenek a gyéren lakott szibériai területre. Az egyelőre meglehetősen vontatottan haladó program ki nem mondott célja az, hogy elejét vegye a szomszédos Kína esetleges területszerzési ambícióinak.
A Szovjetunióban kezdte a tüntetéseket, és már a Komszomol-gyűlésekről is elszökött a fehérorosz ellenzék nagymamája, aki a tiltakozás jelképévé tette a régi belarusz zászlót.
Fehéroroszország, Örményország és Kirgizisztán – sorra zuhannak válságba Oroszország legközelebbi szövetségesei, és Moszkva képtelen rendet tenni a térségben. A volt szovjet tagköztársaságokat megrémítette, ahogyan Oroszország magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krímet.
Úgy folytatódik a karabahi háború, mintha Örményország és Azerbajdzsán képviselői nem írtak volna alá a múlt hét végén Moszkvában tűzszüneti egyezményt.
Több mint 850 ember halt meg 1994 szeptemberének végén, amikor Észtország és Svédország között rövid idő alatt elsüllyedt az Estonia nevű észt komphajó. A viharos időben bekövetkezett tragédia okát a mai napig nem állapították meg pontosan, s a roncsról készült videófelvételek alapján most egy új, logikusnak tűnő magyarázat is született.
Karabah határain túlra is átterjedtek a múlt vasárnap kezdődött heves azeri–örmény harcok, és úgy tűnik, egyelőre egyik fél sem hajlandó kompromisszumra. A konfliktusban érintett már Törökország, Oroszország, Iráni és Izrael is.
Míg Fehéroroszországban már két hónapja tüntetnek szakadatlanul az augusztus 9-ei elnökválasztás eredményeinek elcsalása miatt, Kirgizisztánban gyorsan visszakozásra kényszerítették a hasonló manipulációkkal kísérletező hatalmat. A két volt szovjet tagköztársaság között nemcsak a választási csalás jelenti a hasonlóságot, hanem az is, hogy az ellenzék Fehéroroszországban és Kirgizisztánban is lazítani akar az Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolatokon.
Leginkább Donald Trump amerikai elnök Nobel-békedíjért folytatott kampányát szolgálta az a Washington által kierőszakolt szerb–koszovói alku, ami a valóságban végrehajthatatlan.
A koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag megszűnt a hazai idegenforgalom egyik legjobban teljesítő ágazata, a konferenciaturizmus. A bevételek drasztikus csökkenése miatt már elkezdődtek a leépítések, az évi közel ezermilliárdos forgalmú rendezvényiparág csak komoly kormányzati segítséggel maradhat életben.