Németh András

Így válik diktatúrává Putyin autoriter rendszere

Vlagyimir Putyin Oroszországa sohasem volt liberális: a több mint húsz éve hatalmon lévő államfő országlása idején leépült a szabad sajtó, és a rendőrök sorra szétverték az ellenzéki tüntetéseket. Ám az Ukrajna elleni háború kezdete óta szintet lépett az elnyomás, és a hatalom már-már tragikomikus eszközöket is bevet az agresszió vélt vagy valós ellenfelei ellen. Az emberek után sorra kerültek az ukrán zászló színeit viselő kék-sárga épületek, illetve reklámok is.




Szaporodnak a gyanús balesetek Oroszországban: szabotázs vagy provokáció?

Oroszországban mindig is gyakoriak voltak a gondatlanság miatt bekövetkezett tűzvészek, de mintha az utóbbi hetekben az átlagosnál is gyakoribbá válnának a csapások. Az oroszok – valószínűleg nem minden alap nélkül – az ukrán hadsereget sejtik a „balesetek” mögött, és kemény választ követelnek. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy a robbanások egy része olyan orosz provokáció, amelyek célja az ellenségeskedések kiszélesítése, és akár a Dnyeszter Menti Köztársaság háborúba való bevonása.





Meddig dőlhetnek még a nyugati fegyverek Ukrajnába?

Miközben a Donyec-medencei csatával megkezdődött az Ukrajna elleni orosz agresszió második felvonása, megindult az Ukrajnának szánt katonai szállítások harmadik szakasza is. Míg az első etapban szinte kizárólag fegyverként nem használható felszerelések érkeztek – kommunikációs berendezések, illetve golyóálló mellények és sisakok – a másodikban már a védekező fegyverek domináltak, például a harckocsik ellen használható, illetve légvédelmi rakéták. Most pedig már érkeznek a támadófegyverek is, csak az a kérdés, hogy lesz-e elég fegyver az oroszok megállításához.




Így gyorsíthatja fel a válság a tiszta energiára való áttérést

Az utóbbi hónapokban rég nem látott mértékben nőttek meg az energiaárak, és a drágulás hátterében elsősorban a szénhidrogének, azok közül is elsősorban a földgáz iránti kereslet megugrása áll. Bár az égbeszökő árak és az esetleges energiahiány miatt válsághangulat uralkodik a piacokon, a krízisnek lehet egy jó oldala is.




Ukrajna úgy járhat Putyinnal, mint Finnország 1939-40-ben Sztálinnal

Hazug ürüggyel támadta meg 1939-ben a Szovjetunió Finnországot, és mint a mostani háborúban az ukránok, a túlerővel szemben a finnek is jó ideig tartották magukat. Végül megadásra kényszerültek, az ország tizedét elveszítették, és rájuk erőltették a semlegességet. Mindez Ukrajnával is előfordulhat.


Hol tart most Putyin ukrajnai háborúja? – kérdések és válaszok

Több mint negyven napja tart Oroszország Ukrajna elleni agressziója és úgy tűnik, Moszkva egyre durvább eszközökhöz nyúl céljai elérése érdekében. A sokszor egymásnak ellentmondó információk alapján nehéz világosan látni, mi történik a valódi, illetve a virtuális harctereken. Néhány kérdés és válasz talán segíthet a válság okainak és lehetséges következményeinek feltárásában. Követtek-e el tömeggyilkosságokat az orosz katonák, hol húzódnak a frontvonalak, mi kell a békéhez és becsapták-e Putyint – csak néhány a kérdések közül.






Szerbiában biztosnak tűnik a hivatalban lévő elnök, Alekszandar Vucsics kettős győzelme

Viszonylag alacsony, 40 százalék körüli volt a részvételi arány délután négy órakor a vasárnapi szerbiai parlamenti, elnök- és részleges helyhatósági választáson. Az érdektelenség részben azzal is magyarázható, hogy az előrejelzések szerint biztosra vehető a hivatalban lévő államfő, Alekszandar Vucsics és az általa vezetett Szerbiai Haladó Párt (SZNSZ) győzelme.