Sokszor beszéltek már fordulópontról az ukrán háborúban, de míg korábban az ukránok reagáltak az orosz lépésekre, most fordult a kocka. Közben Zelenszkij elnök konfliktusba került a hadsereg vezetőjével, illetve a frontvonalban lévő településekkel.
Miközben egyre valószínűbbnek tűnik, hogy megvalósul az a fogolycsere, amely során az orosz illegális fegyverkereskedő Viktor But hazakerülhet, cserébe az amerikai Brittney Grinerért és Paul Whelanért, viszonylag kevés szó esik a hónapok óta orosz börtönben sínylődő Vlagyimir Kara-Murzáról, az egyik utolsó, még Oroszországban tartózkodó ellenzékiről. Pedig kalandos élete van, és kétszer meg is mérgezték már.
Egyre komolyabb fenyegetések hangzanak el Moszkvában, Szergej Lavrov külügyminiszter például arról beszélt, hogy Oroszországnak már nemcsak a kelet-ukrajnai népköztársaságok „felszabadítása” a célja, hanem addig megy tovább, ahonnan Ukrajna és a Kijevet támogató Nyugat már nem tudja fegyverekkel elérni a Donyec-medencét. Dmitrij Medvegyev volt államfő pedig hetente emlékezteti a világot arra, hogy történelem megismétli magát, Oroszország ugyanúgy győzni fog, mint ahogy a második világháborúban tette. Miközben többen atomháborúval riogatnak, akadnak, akik valamivel visszafogottabb hangnemet ütnek meg, ám egyértélműnek tűnik, hogy a Kremlben koordinálják a megszólalásokat.
Tömegesen semmisítenek meg az Ukrajnában előretörő orosz haderők templomokat, múzeumokat és műemlékeket. Az áldatlan rombolás és fosztogatás része Vlagyimir Putyin orosz elnök rögeszméjének, amely kétségbe vonja az ukrán nép létezését is.
Éledezik az ukrán partizánmozgalom az orosz kézen lévő területeken, s ezért a megszállók új taktikával igyekeznek felszámolni az erősödő ellenálló csoportokat. Nem lesz egyszerű dolguk, mert ezen a vidéken komoly hagyományai vannak a partizán-hadviselésnek.
Az amerikaiak megölték Kabulban Ajman al-Zavahrit, aki 2011-ben, Oszama bin Laden halála után vette át az al-Káida irányítását. A tálibok és az amerikaiak egymást vádolják a dohai megállapodás megszegésével.
Bár a szerb tiltakozók elvitték az útakadályokat a szerb–koszovói határról, miután a pristinai kormány elhalasztotta az új határátlépési rend bevezetéséről szóló rendelet életbe léptetését, a koszovói válság megoldása semmivel sem került közelebb.
Európának és a NATO-nak olyan szankciókat kell találnia, amelyek valóban fájnak Oroszországnak, és rákényszerítik a háború leállítására – mondta a HVG-nek Kalev Stoicescu, a tallinni Nemzetközi Védelmi és Stratégiai Intézet kutatója, aki szerint súlyos gond, hogy több európai politikus megbontja az EU egységét. Interjú.
Leginkább egy apokalipszis utáni világot bemutató mozifilmre emlékeztet a 82 napig tartó ostrom után májusban orosz kézre került dél-ukrajnai város, Mariupol. A nyugati fegyverek mellett így az is védekezésre serkenti az ukránokat, hogy láthatják, milyen élet vár rájuk, ha a „felszabadítók” elfoglalják lakóhelyüket.
Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az Egyesült Államok szabadon bocsátja a 25 éves börtönbüntetését töltő Viktor But fegyverkereskedőt, akiért cserébe Moszkva hazaengedi az Oroszországban fogva tartott amerikai kosárlabdázónőt, Brittney Grinert és az egykori tengerészgyalogost, Paul Whelant. But igazi nehézfiú, csak úgy emlegetik őt, mint a „halál kufára”.
Egy álnéven élő amerikai házaspár Hawaii-n lévő házában láthatatlan tintát, titkosírással írt dokumentumokat, valamint az amerikai katonai támaszpontokat feltüntető térképet is találtak, de ők mindent tagadnak.
Több térségben is offenzívát indított az oroszok ellen harcoló ukrán hadsereg. A hadiszerencse megfordulása nem véletlen. Egy diadal a nyugati országoknak is bizonyítaná, hogy nem hiába ontják a modern fegyvereket Ukrajnába.
Úgy támogatja az állam a napelemes rendszerek terjedését, hogy az elavult villamos hálózatot nem készítette fel erre, s a költségeket részben a telepítőkkel fizettetné ki.
Annyi biztosnak hitt dolog vált bizonytalanná, hogy már egy szerződés sem szavatolhatja a folyamatos energiaellátást – mondja a 10+5 éves magyar–orosz gázegyezségről Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa. Interjú.
Bár Vlagyimir Putyin többször is azt mondta, a világ népességének több mint fele Moszkva pártját fogja az orosz–ukrán konfliktusban, a valóságban igencsak megfogyatkozott a Kreml szövetségeseinek száma. Akik maradtak, komoly ellentételezést várnak a támogatásért cserébe.
Amikor az alkotmány által éppen korlátozott Vlagyimir Putyin helyére beugrott az államfői posztra, még liberális reménységnek tekintették Dmitrij Medvegyevet, aki ehelyett előbb hűséges csinovnyik, majd mostanra a háborús fenyegetőzés szócsöve lett.
Könyörtelennek, birodalomépítőnek és jó kommunikátornak tartja Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Putyin emberei című, magyarul most megjelent könyv szerzője. A Financial Times egykori moszkvai tudósítója folytatja kutatását, és azt is ki akarja deríteni, miért van ennyire jó kapcsolat a Kreml ura és Orbán Viktor között.
Hiába van kiváló – sokak szerint gyanúsan túl jó – kapcsolat Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor között, amikor nagyon kell, az orosz propaganda Magyarországot is beáldozza külpolitikai céljai elérése érdekében. Úgy néz ki, most megint nagyon kell.
Ukrajna délen, Herszon térségében, Oroszország pedig Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében tervez támadást, miközben úgy tűnik, mindkét fél kezd kifogyni a harcedzett egységekből. Volodimir Zelenszkij hazahívott több nagykövetet, köztük a budapestit is, és felszínre került az államfő és a vezérkar közötti ellentét.
A kínai és az amerikai ipar nyerhet azon, hogy sorozatosan mond csütörtököt az orosz haditechnika az ukrán fronton. Moszkvától a meglévő vásárlói is elfordulnak, holott összességében többet költenek – éppen az ukrajnai agresszió miatt.
