Az ellenzékieket megölik, a melegeket megalázzák és terjed a többnejűség az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön. Ott, ahol az állítólag a keresztény értékrendet védő Vlagyimir Putyint istenítő muszlim hadúr, Ramzan Kadirov elnök terrorizál mindenkit.
Az ausztrálok kihátrálnának több projektből, őket pedig mások is követhetik, napról napra romlik ugyanis a Nyugat és Peking kapcsolata. Közben a kínai hitelek alatt görnyedő államok külső segítséget remélnek.
Brüsszellel szemben kemény, Moszkvával barátkozik a magyar külpolitika, amely az orosz vakcinának is helyet csinált az EU-ban.
Bár a Varsói Szerződés feloszlatásában és az EU-csatlakozásuk felgyorsításában sikert ért el a 30 éve alapított Visegrádi Együttműködés, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia annyi mindenben képviselnek eltérő álláspontot, hogy a szervezet csak részben képes betölteni a feladatát.
Nemcsak a termelést, hanem a raktározást is gyökeresen átalakítja az automatizáció és a digitalizáció. A legkorszerűbb raktárakban már okoseszközökre, önjáró targoncákra, illetve az egyre ritkábban feltűnő emberekre odafigyelő robotokra jut a munka dandárja. A száraztészta útját bemutató sorozatunk harmadik része.
A negyedik ipari forradalom az élelmiszeripart is elérte, ám itt a digitalizáció nem csak azt jelenti, hogy a korábbiaknál nagyobb kapacitással működő gyárak az egyedi igények kielégítésére is képesek, hanem azt is, hogy új szintre emelkedik az élelmiszerbiztonság: tökéletesen nyomon követhetővé válik az alapanyagok útja. Tovább követjük a száraztészta útját, ezúttal a gyártással.
Egyelőre megállíthatatlanul nő a világ népessége, emelkedik az életszínvonal, közben pedig – a klímaváltozás miatt – egyre több és nagyobb veszély fenyegeti a mezőgazdasági terményeket, egyebek mellet az egyik legfontosabbat, a búzát is. A növekvő igények kiszolgálására és a termést veszélyeztető kihívásokra is van válasz, amit úgy hívnak, precíziós termelés. Ezúttal az egyik alapvető élelmiszer, a száraztészta gyártásához szükséges alapanyagok, a búza és tojás termelésében bekövetkezett gyökeres változásokat vesszük számba.
Egyelőre nem teljesen megoldott a radioaktív hulladékok végleges elhelyezése. Ahogy az erősen sugárzó anyagok tárolása terén is sok a bizonytalanság: több mint hetven év telt el az első atomreaktor beindítása óta, ám a világ egyetlen országában sincs még a kiégett fűtőelemek befogadására alkalmas működő mélységi geológiai tároló. Európában jelenleg több mint hatvanezer tonna elhasznált fűtőelemet tárolnak ideiglenes helyszíneken.
Egy nemrégiben készült közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett magyarok kétharmada szeretne otthonába napelemes rendszert telepíteni, mert azt környezettudatos és megtérülő beruházásnak tartja. Losonczi Gergely, az E.ON Hungária Csoport kommunikációs vezetője szerint a cég is növekvő érdeklődést tapasztal, négy év alatt 17-szeresére emelkedett a cég működési területén telepített háztartási méretű napelemes rendszerek száma.
Rendszeresen felmerül a nyugat-balkáni határok megváltoztatásának ötlete. Legutóbb állítólag Janez Jansa szlovén miniszterelnök kezdeményezte Bosznia felosztását és Nagy-Albánia létrehozását. Az érintettek tagadnak, az európai államok hivatalosan ellenzik a határok átszabását, de akadnak, akik támogatnák az ötletet.
Komoly következményekkel jár, ha meghal a legismertebb ellenzéki, Alekszej Navalnij, illetve ha Moszkva támadást intéz Ukrajna ellen – üzente az EU és az USA Oroszországnak. Hasonló szavak már korábban is elhangoztak, ám az EU egyelőre adós a valóban ütős szankciókkal. Részben azért, mert néhány tagállam, köztük Magyarország, még mindig barátként tekint Putyin Oroszországára.
A külföldi merényletek és az ellenzékiek elleni hazai akciók mögött orosz titkosszolgálati ügynököket sejtenek a tényfeltáró újságírók.
Néhány héttel az után, hogy a világ csodálkozással vegyes tisztelettel nézett a koronavírus-járványt megfékező Indiára, az országban most elszabadult a betegség és ezzel párhuzamosan összeomlott az egészségügyi rendszer. A politikusok súlyos felelősséggel tartoznak a válságért: a napról napra romló adatok ellenére nem mondták le a választási gyűléseket és nem figyelmeztették az embereket, hogy a Gangeszben való hagyományos megmártózással is terjed a kór. Az eredmény az lett, hogy naponta ezrek halnak meg, elfogytak a kórházi ágyak és közelharc folyik az oxigénes palackokért.
Véget vetett a több mint három hete kezdett éhségsztrájknak Alekszej Navalnij. A börtöntáborban fogva tartott ellenzéki az után döntött így, hogy orvosai megvizsgálhatták.
Szerdán elsüllyedt az indonéz flotta német gyártmányú tengeralattjárója, s a fedélzeten lévő 53 embernek 72 órára elegendő oxigénje volt a baleset pillanatában. A tengeralattjárók személyzetének mentése, ha nem is lehetetlen, de mindenképpen bonyolult és veszélyes feladat. A szakemberek szerint hatszáz méterig lehet jó eséllyel kimenteni a mélyben rekedteket, a KRI Nanggala 402-es azonban mintegy hétszáz méterre van a felszíntől.
Az orosz rendőrség valamennyi városban komoly készültséggel várta a börtönbe zárt legismertebb orosz ellenzékit, az Alekszej Navalnijt támogató tüntetések résztvevőit. A rendőrök több mint ötszáz embert vettek őrizetbe, a szerdai demonstrációkon kevesebben vettek részt, mint a korábbi hasonló megmozdulásokon.
Oroszország nemkívánatos személlyé nyilvánította a moszkvai amerikai nagykövetség tíz munkatársát válaszként arra, hogy korábban Washington utasította ki a washingtoni nagykövetség, illetve a New York-i főkonzulátus tíz alkalmazottját. Újabb szankciók is várhatók és Prága, amely 18 orosz diplomatát küldött haza, szolidaritást kér a többi EU-tagállamtól.
Visszafogottan, szerényen viselkedünk, és sokszor nem válaszolunk a legdurvább támadásokra sem, jó kapcsolatokat akarunk a világgal – mondta Vlagyimir Putyin orosz államfő évértékelő beszédében, amely néhány nappal az után hangzott el, hogy kiderült: az orosz titkosszolgálat emberei voltak azok, akik 2014-ben felrobbantottak egy csehországi fegyverraktárt. Miközben Putyin beszélt, több orosz városban is tüntettek a börtönbe zárt, egyre rosszabb egészségi állapotban lévő ellenzéki, Alekszej Navalnij mellett. Moszkvában, ahol még nem kezdődött meg a tüntetés, a rendőrök sorra veszik őrizetbe az ellenzékieket.
Nincs olyan területe a Nyugat és Oroszország közötti kapcsolatoknak, amely ne lenne válságban, s az utóbbi hónapok eseményei alapján szinte teljes mértékben kizárható a javulás esélye. Ukrajna és Oroszország az újabb háború küszöbére jutott, gyorsan romlik a börtönbe zárt legismertebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij állapota, az orosz hatóságok pedig újabb intézkedésekkel lehetetlenítik el a független médiumokat. A szembenálló felek között megszűnt a párbeszéd, tárgyalások helyett diplomaták kiutasításáról, újabb szankciókról, fegyverfejlesztésekről és egyre nyíltabb fenyegetésekről érkeznek hírek.
A szovjet hadsereg 1989-es afganisztáni kivonulása után az ázsiai állam tartós káoszba és belháborúba süllyedt, s aligha lesz ez másképp szeptember után, amikor az utolsó nyugati katonák is elhagyják az országot. A kivonulás nyertesei a tálibok lehetnek, a legnagyobb vesztesek pedig a nők és a kisebbségek lesznek, akiknek jogait korlátozni fogják a fanatikus vallási mozgalom támogatói. A szomszédos államoknak is van mitől tartaniuk.
