Bár a világ valamennyi hatalma az ellenségeskedések azonnali beszüntetését szorgalmazza, az Azerbajdzsán területébe ékelt, többségében örmények lakta Karabahban folytatódnak a vasárnap kezdődött súlyos örmény–azeri harcok. A jelek szerint a válságnak aligha lesz békés megoldása, már csak azért sem, mert közben egy új szereplő, Törökország is aktivizálja magát.
Sorra derülnek ki újabb részletek a legismertebb orosz neonáci, Makszim Marcinkevics haláláról. A 36 éves, 2018 óta börtönben ülő szélsőséges férfi állítólag öngyilkosságot követett el, ám sokan arra gyanakszanak, azok tetették el őt láb alól, akik szerint az orosz államban már csalódott Marcinkevics túl sokat tudott róluk.
Míg Európában több helyen aggasztó ütemben nő a koronavírus-fertőzöttek száma, Svédországban annyi az újonnan regisztrált vírushordozó, mint a járvány kezdetén. A sokak által bírált „svéd modell” vizsgálata azért is időszerű, mert Magyarország – még ha nem is vallotta be – annak elemeit használja.
Kettős szorításban él a koronavírus második, az elsőnél talán veszélyesebb hullámával harcoló emberiség: miközben még nincs vakcina a kór ellen, szinte biztosra vezető, hogy belátható időn belül újabb, a Covid-19-nél súlyosabb pandémiák jelenhetnek meg. S ami a legfélelmetesebb, nem kell sok pénz és nagy szaktudás egy mesterséges kórokozó létrehozásához. Csak egy kis düh.
Fehéroroszországban folytatódnak az augusztus 9-ei elnökválasztás miatti tömegtüntetések, vasárnap is több tízezren vonultak fel Minszkben és más városokban, hogy követeljék Aljakszandr Lukasenka államfő távozását. Szombaton is volt tüntetés, akkor a tiltakozó asszonyok közül több százat őrizetbe vettek, elvittek egy 73 dédnagymamát, Nyina Bahinszkaját is.
Az orosz–fehérorosz szövetségi állam megerősítéséről, azaz Fehéroroszország alárendeléséről tárgyalt Szocsiban a két volt szovjet tagköztársaság államfője, Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka. Az orosz elnök eldöntötte, hogy egyelőre Lukasenka oldalára áll, s ezzel újabb frontot nyitott Moszkva és a Nyugat között.
A diplomaták próbálják megakadályozni az írónő letartóztatását.
Mélyül az egy hónappal ezelőtti választási csalás miatt kitört fehéroroszországi belpolitikai válság, A „főhős” Aljakszandr Lukasenka most már a megbántott államférfit adja.
Szigorú járványügyi szabályok között folyik a júniusról szeptember 27-re halasztott romániai önkormányzati választás kampánya. Az előírások annyira kemények, hogy valószínűleg alig lesznek kampányrendezvények. A durvuló járvány sem volt viszont elég ahhoz, hogy végre összefogjanak az erdélyi magyar pártok.
Az elmúlt hetekben 12 részben, a dél-afrikai gyermekkortól az üzleti élet csúcsáig követtük Elon Musk élettörténetét a neves technológiai újságíró, Ashlee Vance 2015-ben megjelent könyve alapján. Sorozatunk záró részében összefoglaljuk, mi minden történt Muskkal, illetve nagy projektjeivel az utóbbi öt évben, és milyen innovációkat várhatunk tőle a jövőben.
Bár az orosz hatóságok egy héttel a legismertebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij megmérgezése után előzetes vizsgálatot indítottak az incidens részleteinek a kiderítésére, egyelőre több a kérdés, mint a válasz a több orosz ellenzéki elleni merényletre emlékeztető ügyben. Putyin elnöknek megint volt egy rossz mondata, a németek pedig hivatalosan bejelentették: az ismert bloggert azzal az idegméreggel próbálták megölni, amit a 2018-as angliai Szkripal-merénylet elkövetői is használtak.
Három évtizedig tartó kormányzás után kiszorulhat a hatalomból a Milo Gyukanovics montenegrói államfő vezette Szocialisták Demokratikus Pártja. Bár a politikus 2023-ig még a helyén maradhat, a befolyása jelentősen csökkenni fog. Szakértők szerint azonban elképzelhető az is, hogy a vasárnapi parlamenti választást hamarosan meg kell majd ismételni.
Sok szülő és tanár tart attól, hogy a járvány miatt a hagyományosan induló új tanév is digitálisra vált, ami az előzőben nem vizsgázott túl jól. Igaz, itt-ott már felsejlenek a virtuális oktatás előnyei is.
Oroszországban tartalékegységet hoztak létre a rendvédelmi erők tagjaiból Fehéroroszország megsegítésére – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az interjúban közölte, milyen feltételekkel mennének be az orosz erők a szomszédos országba, s beszámolt arról is, hogyan áll az orosz koronavírus-vakcinák fejlesztése. Nem említette meg ugyanakkor azt, hogy az ellenzék legismertebb vezetőjét, Alekszej Navalnijt egy héttel ezelőtt méreggel akarták megölni.
Oroszországban tartalékegységet hoztak létre a rendvédelmi erők tagjaiból, Fehéroroszország megsegítésére – jelentette Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Számos korábbi esetet lehet felhozni, mikor a Putyin-rezsim bírálóit eltették láb alól, vagy maradandó károsodásokat okoztak nekik. Most még nem lehet tisztán látni, miért érte meg az orosz vezetésnek kivonni a forgalomból az egyik leghangosabb bírálójukat.
Miközben a nemzetközi vállalatok milliárdokat költenek imázsukra, rendszeresen rossz néven veszik, ha a vetélytársaik is javítanák saját megítélésüket.
A választási csalások ellen tiltakozókkal való durva leszámolást, vagy az orosz erők behívását próbálja meg előkészíteni Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, aki továbbra sem hajlandó szóba állni az ellenzékkel. Lukasenka külföldi fenyegetést vizionál, az ellenzék pedig vesztett lendületéből. Most éppen bármi megtörténhet.
Élet-halál között fekszik egy omszki kórház toxikológiai osztályán Alekszej Navalnij, az orosz ellenzék megismertebb és legnépszerűbb vezetője. A politikust valószínűleg megmérgezték, ha ez így van, ő már a sokadik azon orosz ellenzékiek listáján, akiket így próbáltak meg kiiktatni a közéletből. A hatalom természetesen most is tagad.
A síita militáns mozgalom, a Hezbollah egyik tagját nevezte meg az illetékes nemzetközi bíróság a 2005 februárjában megölt libanoni miniszterelnök, Rafik Hariri gyilkosának. A bíróság döntése tovább súlyosbíthatja az augusztus 4-ei hatalmas bejrúti robbanás által már egyébként is kiélezett belpolitikai feszültséget.