Az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta gyanús „járvány” terjed az orosz gázipari menedzserek körében, hirtelen többen is úgy lettek „öngyilkosok”, hogy családtagjaikkal is végeztek. Közben egyre több jel utal arra, hogy az első generációs orosz oligarcháknak nagyon nem tetszik Vlagyimir Putyin hadjárata.
Mindig hatékony katonaként igyekszik ellátni a feladatát Alekszandr Dvornyikov orosz tábornok. Közismerten szigorú, az alárendeltjei jobban érzik magukat a lövészárokban, mint akkor, amikor a szőnyeg szélére állítja őket.
Miközben a Donyec-medencei csatával megkezdődött az Ukrajna elleni orosz agresszió második felvonása, megindult az Ukrajnának szánt katonai szállítások harmadik szakasza is. Míg az első etapban szinte kizárólag fegyverként nem használható felszerelések érkeztek – kommunikációs berendezések, illetve golyóálló mellények és sisakok – a másodikban már a védekező fegyverek domináltak, például a harckocsik ellen használható, illetve légvédelmi rakéták. Most pedig már érkeznek a támadófegyverek is, csak az a kérdés, hogy lesz-e elég fegyver az oroszok megállításához.
„A háború előtt felszámoltuk a kárpátaljai orosz ügynökhálózatot, ezért nem voltak magyarellenes provokációk Kárpátalján” – mondta a HVG-nek Viktor Mikita. A kárpátaljai kormányzó arról is beszélt, hogy nem szabad felelőssé tenni a kárpátaljai kisebbségeket „anyaországuk” politikája miatt.
Évek óta csökken a Kárpátalján élő magyarok száma. Ukrajna nyugati végéről most a legnagyobb arányban a magyarok mentek el, és tömegesen érkeznek a háború elől menekülő ukránok.
Az utóbbi hónapokban rég nem látott mértékben nőttek meg az energiaárak, és a drágulás hátterében elsősorban a szénhidrogének, azok közül is elsősorban a földgáz iránti kereslet megugrása áll. Bár az égbeszökő árak és az esetleges energiahiány miatt válsághangulat uralkodik a piacokon, a krízisnek lehet egy jó oldala is.
Ukrajna már több mint ötven napja harcol eredményesen az orosz hadsereg ellen, s a sikerekben meghatározó szerepet játszik a tekintélyes államférfivá emelkedő elnök, Volodimir Zelenszkij. Népszerűsége az agresszió előtt mélyponton volt, azóta viszont bel- és külföldön is az egekbe szökött.
Az orosz háborús bűncselekmények határozott elítélését kéri Magyarországtól Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete. A diplomata szerint ha Magyarország rubelben fizet az orosz gázért, azzal segíti Moszkvát. Interjú.
Hazug ürüggyel támadta meg 1939-ben a Szovjetunió Finnországot, és mint a mostani háborúban az ukránok, a túlerővel szemben a finnek is jó ideig tartották magukat. Végül megadásra kényszerültek, az ország tizedét elveszítették, és rájuk erőltették a semlegességet. Mindez Ukrajnával is előfordulhat.
Több mint negyven napja tart Oroszország Ukrajna elleni agressziója és úgy tűnik, Moszkva egyre durvább eszközökhöz nyúl céljai elérése érdekében. A sokszor egymásnak ellentmondó információk alapján nehéz világosan látni, mi történik a valódi, illetve a virtuális harctereken. Néhány kérdés és válasz talán segíthet a válság okainak és lehetséges következményeinek feltárásában. Követtek-e el tömeggyilkosságokat az orosz katonák, hol húzódnak a frontvonalak, mi kell a békéhez és becsapták-e Putyint – csak néhány a kérdések közül.
Már többször is megjárta Ukrajnát Azatbek Omurbekov, az orosz hadsereg alezredese, aki amerikai és ukrán források szerint felelős a Kijevhez közeli Bucsában elkövetett tömeggyilkosságokért. Az áldozatok száma meghaladja a háromszázat.
A százszámra meggyilkolt civilek holttesteit már vizsgálják, a Kreml tagad, a Nyugat elítéli Oroszországot. Az USA már további 100 millió dollár értékben ad tankelhárító rendszereket Ukrajnának, Putyin két lányát is szankcionálhatják. Az EU az ötödik szankciós csomagról döntött.
Az elmúlt évtizedek egyik legismertebb orosz politikusának halálát valószínűleg koronavírus-fertőzés okozta. Bár politikai bohócnak tartották, fontos szerepe volt az orosz belpolitikában.
Orosz nyelven szólt Oroszország polgáraihoz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután kiderült, hogy a Kijev környékén elfoglalt településeken az orosz megszállók polgári személyeik százait ölték meg.
Viszonylag alacsony, 40 százalék körüli volt a részvételi arány délután négy órakor a vasárnapi szerbiai parlamenti, elnök- és részleges helyhatósági választáson. Az érdektelenség részben azzal is magyarázható, hogy az előrejelzések szerint biztosra vehető a hivatalban lévő államfő, Alekszandar Vucsics és az általa vezetett Szerbiai Haladó Párt (SZNSZ) győzelme.
Az 1990-es évek oroszországi privatizációját vezényelte le Anatolij Csubajsz, akire az ennek során kivételesen meggazdagodott oligarchák hálával, az elszegényedett tömegek dühösen emlékezhetnek. Most pedig ő az eddigi legmagasabb rangú politikus, aki az ukrajnai háború miatt hátat fordított Putyinnak, és elhagyta Oroszországot.
A több mint egy hónapja tartó ukrajnai háborúban – legalábbis a támadók oldalán – Vlagyimir Putyin orosz államfő neve mellett Ramzan Kadirov csecsen elnöké hangzik el a leggyakrabban. Nem véletlenül, Kadirov jövője szempontjából is döntő lehet, hogyan ér véget az offenzíva és miként teljesítenek Ukrajnában a csecsen harcosok.
Oroszország több hibát is elkövetett az Ukrajna elleni háborúban, és most próbálja menteni a menthetőt. Nem valószínű, hogy vegyi vagy nukleáris fegyverek bevetésére készülne, de az ostromlott városok úgy fognak kinézni, mint Mariupol, a megszállt területek egy részét pedig alkudozás tárgyává fogja tenni.
Az évek óta érkező amerikai segítség nélkül az ukrán hadsereg aligha tudta volna feltartóztatni az orosz előrenyomulást. A konkrét katonai támogatás mellett azonban Washington több, kevésbé látható fronton is segíti Kijevet.
A kormányzaton belül nem aggódnak Orbán távolodása miatt a legszorosabb – a V4-ekhez tartozó – szövetségeseitől, és abban bíznak, hogy a béke majd visszarendezi a főnökük által 12 éve építgetett nemzetközi kapcsolatokat.
