Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország azért növeli az Európára kifejtett nyomást – és azért zárta el a gázszállítást is az Északi Áramlat 1. vezetéken – mert azt akarja, hogy a földrész lakói ne élhessék tovább normális életüket. Ezt alátámasztani látszik az a Siemens-közlemény is, amely szerint a gázvezeték turbináján észlelt olajszivárgás nem adna okot a szállítás teljes leállítására.
Az Insider.ru orosz oknyomozó portál közzétett egy videót, amelyen az látszik, hogy az orosz tüzérség rakétasorozatvetővel lő ki a zaporizzsjai atomerőmű területéről. Az orosz hadsereg korábban cáfolta, hogy az Európa legnagyobb atomerőművének területéről is lőné az ukrán állásokat és azzal vádolta az ukrán katonaságot, hogy az ok nélkül nyit tüzet a reaktorok környékén lévő orosz egységekre.
Kiesett az egyik moszkvai elitkórház ötödik emeleti ablakából és szörnyethalt Ravil Maganov, a legnagyobb orosz olajipari magáncég, a Lukoil igazgatótanácsi elnöke. Az orosz állami sajtó öngyilkosságról ír, ám ezt nem érdemes készpénznek venni, hiszen az év eleje óta már legalább nyolc olyan vezető orosz üzletember halt meg furcsa körülmények között, aki a gáz- illetve az olajiparban tevékenykedett.
A megreformálhatatlant próbálta megreformálni, és ezért óhatatlanul kudarcot vallott, mégis ő az, aki új esélyt adott a világnak a tartós békére. Demokratikus és szabad társadalmat akart építeni a Szovjetunióban, ám a kommunista birodalom szétesett, és a legnagyobb utódállamban, Oroszországban Vlagyimir Putyin államfő éppen most rombolja le az általa lassan és több hibával végrehajtott reformok utolsó elemeit. Mihail Gorbacsov 91 éves korában meghalt, s bár élete utolsó éveire megkeseredett, nem bánta meg a peresztrojka beindítását, s csak azt sajnálta, hogy nem lépett gyorsabban és határozottabban.
91 éves korában egy moszkvai kórházban elhunyt Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és utolsó elnöke. Nevéhez fűződött a súlyos politikai és gazdasági válságban lévő Szovjetunió megreformálását célzó program, a peresztrojka.
Rendkívül eredményesen szerepeltek a magyar csapatok a múlt héten Budapesten megrendezett 5. Nemzetközi Kémia Tornán: a két magyar csapat két ezüsttel búcsúzott, s magyar diák szerezte meg az egyéni abszolút első helyet is.
Azoknak lett igazuk, akik már az Oroszország elleni nyugati szankciók fél évvel ezelőtti bevezetésekor is arra figyelmeztettek, hogy a büntetőintézkedések rövid távon nem állítják meg Moszkva Ukrajna elleni háborúját. Bár az orosz gazdaság a durva szankciók közepette is jobb állapotban van, mint az elemzők többsége jósolta, hosszabb távon az orosz gazdaság mégis belerokkan a nyugati partnerek hiányába.
Állítólag tizenhét késszúrással végeztek az ukrán Natalja Vovkkal, aki orosz vádak szerint augusztus közepén egy autóba rejtett pokolgéppel megölte Moszkva közelében Darja Duginát, a nacionalista orosz filozófus, Alekszandr Dugin lányát. Az állítólagos bosszúról az Exxpress című osztrák lap számolt be. Az osztrák belügyminisztérium azt közölte, a titkosszolgálatoknak nincs tudomásuk egy ilyen bűncselekményről.
Az ukrán szakemberek legújabb számításai szerint, ha augusztus 29-én történne robbanás az orosz kézen lévő ukrajnai zaporizzsjai atomerőműben, akkor a radioaktív sugárzás Oroszország, illetve az orosz kézre került kelet- és dél-ukrajnai területek felé haladna és okozna súlyos szennyezést.
Miután több közép- és észak-európai EU-tagállam kitiltotta az orosz turistákat, vagy legalábbis megnehezítette az orosz állampolgárok bejutását az unióba, a Financial Times értesülései szerint a 27-ek külügyminiszterei várhatóan kedden felfüggesztik annak a 2007-es egyezménynek az érvényességét, amely lehetővé tette az orosz állampolgárok számára az egyszerűsített vízumkiadást. A döntés azt jelentené, hogy az orosz állampolgárok számára még nehezebb és drágább lesz az unióba való belépéshez szükséges schengeni vízum megszerzése.
Folyamatosan támadja Ukrajna a 2014 óta orosz megszállás alatt lévő Krímet, illetve a februárban kezdődött agresszió első napjaiban orosz kézre került dél-ukrajnai területeket. A kelet-ukrajnai orosz offenzíva gyakorlatilag leállt, Moszkva délre csoportosítja át erőit.
A koronavírus-járvány miatti fékezés után ismét szárnyalnak az autómegosztók. A hatóságokkal is sokszor bajszot akasztó szolgáltatók azonban nem váltották be az egyik legfontosabb hozzájuk fűzött reményt, a nagyvárosok közlekedési káoszának csökkentését.
Emberek tízezrei haltak, vagy sebesültek meg és milliók menekültek el február 24-e, az ukrajnai orosz agresszió kezdete óta. Egyelőre megjósolhatatlan, hogyan és mikor ér véget a háború, s az előrejelzés még nehezebb, ha a konfliktus kezdetét nem február 24-ére, vagy akár 2014-re, az Ukrajnához tartozó Krím orosz annektálására tesszük, hanem 1999-re, amikor Vlagyimir Putyin – néhány oroszországi lakóház felrobbantásával – kiprovokálta a második csecsenföldi háborút. Akkor kezdődött ugyanis az, ami a mai napig tart: az „orosz földek” újbóli egybegyűjtése.
Gyakorlatilag teljes orosz ellenőrzés alá került Fehéroroszország, ahol a helyi diktátor, Aljakszandr Lukasenka az őt hatalomban tartó Moszkva minden kérését teljesíti.
Tízezer ukrán katona kiképzésére vállalt kötelezettséget Nagy-Britannia, s a harcokra való felkészítés már javában tart a szigetország támaszpontjain. A britek mellett az amerikaiak is képeznek ukrán katonákat, s a nyugati fegyverek kezelése mellett a városi hadviselés begyakorlása is tananyag.
A jelentős nyugati segítség nélkül Ukrajna képtelen lenne eredményesen szembeszállni a túlerőben lévő orosz hadsereggel. A legnagyobb támogatást nyújtó Egyesült Államok hasonló kölcsönbérletformát választott, mint amilyet a hitleri Németország ellen harcoló Szovjetunió kapott tőle a második világháború idején.
Az amerikai igazságügyi minisztérium nem akarja, hogy az illetékes bíró nyilvánosságra hozza azt az eskü alatt tett nyilatkozatot, amely alapján az FBI házkutatást végzett Donald Trump floridai otthonában. A volt elnök közeli hívei közben egymásban is egyre kevésbé bíznak, találgatják, ki lehet Trump környezetéből, aki együttműködik a szövetségi nyomozókkal.
Moszkva igencsak kimaxolja a nácizást: nem csak Ukrajnát illetik ezzel a jelzővel Oroszországban, hanem mindenkit, aki nem támogatja teljes szívvel a Kreml ukrajnai „nácítlanító” különleges katonai műveletét. Moszkvának a saját háza táján is érdemes lenne körülnéznie, nem kevés valódi náci harcol Ukrajnában az orosz hadsereg oldalán.
Néhány nappal az után, hogy egy ukrán akció következtében súlyos károk keletkeztek az orosz kézen lévő Krím egyik légitámaszpontján, rejtélyes robbanások ráztak meg egy fehéroroszországi bázist is. Miközben Kijev hivatalosan nem ismeri el, hogy köze lenne a robbanásokhoz, újabb verziók születtek arról, mi okozhatta a krími incidenst.
Veszélyes helyzet alakult ki a zaporizzsjai atomerőműnél, de olyan mennyiségű sugárzás semmiképpen sem szökhet ki a reaktorokból, ami Magyarországon lakosságvédelmi intézkedéseket tenne szükségessé – mondta a HVG-nek Aszódi Attila, a BME Természettudományi Karának dékánja.
