A magyar polgárok közül is egyre többen tartják fontosnak a fenntarthatóságra való áttérést, ám a legtöbben egyelőre csak olyan lépéseket tesznek, amelyek nem járnak komoly anyagi következményekkel, illetve nem túl megterhelőek. A felmérésekből az is kiderül, hogy sokan az államtól várják a „zöld intézkedések” megtételét.
Vlagyimir Putyin Oroszországa sohasem volt liberális: a több mint húsz éve hatalmon lévő államfő országlása idején leépült a szabad sajtó, és a rendőrök sorra szétverték az ellenzéki tüntetéseket. Ám az Ukrajna elleni háború kezdete óta szintet lépett az elnyomás, és a hatalom már-már tragikomikus eszközöket is bevet az agresszió vélt vagy valós ellenfelei ellen. Az emberek után sorra kerültek az ukrán zászló színeit viselő kék-sárga épületek, illetve reklámok is.
Az információs térben is komoly háború folyik Oroszország és Ukrajna között, s ott jobbak az esélyei az utóbbinak, mint a valódi csatatereken. A virtuális világban elért esetleges győzelem sordöntő lehet, hiszen ahogy nő az Ukrajna iránti szimpátia, úgy kaphat újabb segítséget, és szigorodhatnak az Oroszország elleni szankciók.
Az oroszországi titkosszolgálatoknak dolgozó embereket neveztek ki az oroszok által még márciusban elfoglalt dél-ukrajnai Herszon élére. Az elfoglalt területeken bevezetik a rubelt, az Ukrajna-párti tüntetőket pedig könnygázzal zavarják szét.
Oroszországban mindig is gyakoriak voltak a gondatlanság miatt bekövetkezett tűzvészek, de mintha az utóbbi hetekben az átlagosnál is gyakoribbá válnának a csapások. Az oroszok – valószínűleg nem minden alap nélkül – az ukrán hadsereget sejtik a „balesetek” mögött, és kemény választ követelnek. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy a robbanások egy része olyan orosz provokáció, amelyek célja az ellenségeskedések kiszélesítése, és akár a Dnyeszter Menti Köztársaság háborúba való bevonása.
Egy globális felmérés szerint a 16-25 éves korosztály tartja a legsürgetőbbnek a klímaváltozás elleni valóban hatékony fellépést. Az össznépességben kisebb arányban vannak az aggódók. Bár a társadalmi nyomást érezve egyre több vállalat is komolyan veszi a zöldülést, sok cég a valóságosnál jobb képet fest magáról.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta gyanús „járvány” terjed az orosz gázipari menedzserek körében, hirtelen többen is úgy lettek „öngyilkosok”, hogy családtagjaikkal is végeztek. Közben egyre több jel utal arra, hogy az első generációs orosz oligarcháknak nagyon nem tetszik Vlagyimir Putyin hadjárata.
Mindig hatékony katonaként igyekszik ellátni a feladatát Alekszandr Dvornyikov orosz tábornok. Közismerten szigorú, az alárendeltjei jobban érzik magukat a lövészárokban, mint akkor, amikor a szőnyeg szélére állítja őket.
Miközben a Donyec-medencei csatával megkezdődött az Ukrajna elleni orosz agresszió második felvonása, megindult az Ukrajnának szánt katonai szállítások harmadik szakasza is. Míg az első etapban szinte kizárólag fegyverként nem használható felszerelések érkeztek – kommunikációs berendezések, illetve golyóálló mellények és sisakok – a másodikban már a védekező fegyverek domináltak, például a harckocsik ellen használható, illetve légvédelmi rakéták. Most pedig már érkeznek a támadófegyverek is, csak az a kérdés, hogy lesz-e elég fegyver az oroszok megállításához.
„A háború előtt felszámoltuk a kárpátaljai orosz ügynökhálózatot, ezért nem voltak magyarellenes provokációk Kárpátalján” – mondta a HVG-nek Viktor Mikita. A kárpátaljai kormányzó arról is beszélt, hogy nem szabad felelőssé tenni a kárpátaljai kisebbségeket „anyaországuk” politikája miatt.
Évek óta csökken a Kárpátalján élő magyarok száma. Ukrajna nyugati végéről most a legnagyobb arányban a magyarok mentek el, és tömegesen érkeznek a háború elől menekülő ukránok.
Az utóbbi hónapokban rég nem látott mértékben nőttek meg az energiaárak, és a drágulás hátterében elsősorban a szénhidrogének, azok közül is elsősorban a földgáz iránti kereslet megugrása áll. Bár az égbeszökő árak és az esetleges energiahiány miatt válsághangulat uralkodik a piacokon, a krízisnek lehet egy jó oldala is.
Ukrajna már több mint ötven napja harcol eredményesen az orosz hadsereg ellen, s a sikerekben meghatározó szerepet játszik a tekintélyes államférfivá emelkedő elnök, Volodimir Zelenszkij. Népszerűsége az agresszió előtt mélyponton volt, azóta viszont bel- és külföldön is az egekbe szökött.
Az orosz háborús bűncselekmények határozott elítélését kéri Magyarországtól Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete. A diplomata szerint ha Magyarország rubelben fizet az orosz gázért, azzal segíti Moszkvát. Interjú.
Hazug ürüggyel támadta meg 1939-ben a Szovjetunió Finnországot, és mint a mostani háborúban az ukránok, a túlerővel szemben a finnek is jó ideig tartották magukat. Végül megadásra kényszerültek, az ország tizedét elveszítették, és rájuk erőltették a semlegességet. Mindez Ukrajnával is előfordulhat.
Több mint negyven napja tart Oroszország Ukrajna elleni agressziója és úgy tűnik, Moszkva egyre durvább eszközökhöz nyúl céljai elérése érdekében. A sokszor egymásnak ellentmondó információk alapján nehéz világosan látni, mi történik a valódi, illetve a virtuális harctereken. Néhány kérdés és válasz talán segíthet a válság okainak és lehetséges következményeinek feltárásában. Követtek-e el tömeggyilkosságokat az orosz katonák, hol húzódnak a frontvonalak, mi kell a békéhez és becsapták-e Putyint – csak néhány a kérdések közül.
Már többször is megjárta Ukrajnát Azatbek Omurbekov, az orosz hadsereg alezredese, aki amerikai és ukrán források szerint felelős a Kijevhez közeli Bucsában elkövetett tömeggyilkosságokért. Az áldozatok száma meghaladja a háromszázat.
A százszámra meggyilkolt civilek holttesteit már vizsgálják, a Kreml tagad, a Nyugat elítéli Oroszországot. Az USA már további 100 millió dollár értékben ad tankelhárító rendszereket Ukrajnának, Putyin két lányát is szankcionálhatják. Az EU az ötödik szankciós csomagról döntött.
Az elmúlt évtizedek egyik legismertebb orosz politikusának halálát valószínűleg koronavírus-fertőzés okozta. Bár politikai bohócnak tartották, fontos szerepe volt az orosz belpolitikában.
Orosz nyelven szólt Oroszország polgáraihoz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután kiderült, hogy a Kijev környékén elfoglalt településeken az orosz megszállók polgári személyeik százait ölték meg.
