Messzemenő következményei lehetnek annak, hogy a jégkorong világbajnokság 1/A divíziójában játszott ljubljanai magyar-román mérkőzés után a többségében székelyföldi magyarokból álló román válogatott több tagja a magyar szurkolókkal és a magyar válogatott játékosaival együtt elénekelte a Székely himnuszt. A Román Jégkorongszövetség ugyanis a napokban megvitatta az ügyet és több javaslatot is előterjesztett. Az egyik szerint a jövőben szavatolni kell, hogy a nemzeti csapat tagjai teljes egészében kifejezzék lojalitásukat Románia, a román állam jelképei, valamint a szurkolók iránt. Az 1921-ben született, eleinte a Bujdosó ének címet viselő dal esetleges betiltását is lehetővé tévő javaslat mellett a szövetség arról is döntött, hogy ki kell vizsgálni a himnuszéneklés részleteit, és meg kell hozni a szükséges intézkedéseket.

S ami talán még fontosabb: miközben a szövetség gyakorlatilag azzal vádolta a Novák Károly Eduárd vezette sportminisztériumot, hogy fejlesztési politikájával konfliktust okoz a magyarok és románok között, felszólította a kormányt, hogy azokban a romániai térségekben is teremtse meg a megfelelő jégkorong-infrastruktúrát, ahol a játéknak komoly hagyományai vannak, és a fejlesztést a demográfiai és gazdasági indokok is szükségessé teszik. A vádak szerint ugyanis a magyar vezetés alatt álló minisztérium csak Kovászna és Hargita megyében építene új hokipályákat, ám erre szükség lenne Bukarestben, illetve a többi, többségében románok lakta körzetben is.

A bűn: magyar trikolor

A román sajtó egy része és néhány nacionalista politikus Tánczos Barna környezetvédelmi minisztert is megtalálta. Neki az volt a „bűne”, hogy Ljubljanában a magyar szurkolók között nézte a meccset és a Csikszeredai Sportklub mezét viselte, amelyen egy magyar trikolór is látható volt.  Dan Tanasa, a szélsőjobboldali Románok Egységéért Szövetség képviselője a román kormányt is bírálta, amely szerinte„Budapest rabszolgájával”, a Romániai Magyar demokratikus Szövetséggel (RMDSZ) együttműködve hozott létre koalíciós kormányt.

Tánczos Barna

MTI / Czeglédi Zsolt

Sokan azzal vádolták a román válogatott játékosait, hogy nem küzdöttek teljes szívvel a magyarok ellen 2:4-arányban elvesztett meccsen. Cristian Tudor Popescu újságíró a Cap Limpede című beszélgetős műsorban például azzal érvelt, neki gyanús, hogy a csíki és gyergyói hokisoknak az elvesztett meccs után volt kedvük bármit is énekelni. „A magyar nemzetiségű játékosok a vereség után fakadtak dalra. Így kétségeim vannak afelől, hogy valóban mindent megtettek a meccs alatt a győzelem érdekében – mondta. Az elemző ugyanakkor arról nem beszélt, hogy országának válogatottja valamennyi mérkőzését elvesztette, így pont nélkül esett ki a B divízióba.

Popescu – aki szerint Magyarországhoz csak akkor tartozott Erdély, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia részeként birtokolta ezt a területet – azzal folytatta, hogy a magyaroknak az oroszokhoz hasonló birodalmi felsőbbrendűségi érzésük van. „Ez pedig, néhány kivétellel, az átlagemberek szintjén is jelentkezik. Orbán Viktor csak azért nem teheti meg azt, amit Putyin Ukrajnában, mert nincs olyan hadereje, mint a Vörös Hadsereg. És nincs többezer nukleáris robbanófeje sem. Különben megtenné, mert Orbán fejében létezik az egész birodalom” – fejtegette Popescu, megmutatva, milyen messze el lehet jutni a Székely himnusz eléneklése miatti felháborodástól.

„Bűnismétlés” a Román Kupában

A ljubljanai eset súlyát a románok szemében növeli, hogy a Székely himnusz felhangzott az U19-es labdarúgó kupa döntője után is, ahol az FK Csíkszereda és a Sepsi OSK csapatai játszottak. A meccset a Csíkszereda nyerte 1:0-ra, a találkozó után a pályán és a lelátókon több ezren énekelték a 2009-ben hivatalosan is a Székelyföld himnuszának minősített dalt. Nem úgy, mint a románt: az újságírók megszámolták, csupán három OSK-játékos hallgatta szívére tett kézzel a román nemzeti dalt, a többiek „közönyös arccal” várták a végét.

Az ifjúsági csapatok után a Román Kupáért küzdő felnőttek is pályára léptek, a „nagy mérkőzésen” a Sepsi OSK 2:1-re megverte a Voluntari legjobbjait. A döntő előtt, majd utána  ismét elhangzott a Székely himnusz, s az éneklés, valamint a „Ria, ria Hungária” rigmus ismételgetése ismét sok románnál kiverte a biztosítékot. Az sem tetszett sokaknak, hogy Novák Károly Eduárd csak az erdélyi csapatnak gratulált a döntőbe jutáshoz, a Voluntari játékosainak viszont nem.

Budapesti ráerősítés

A Székely himnusz egyébként egyáltalán nem most hangzott el először a romániai lelátókon, a jégkorong mérkőzések után rendszeresen énekelnek együtt az erdélyi klubcsapatok játékosai és az őket támogató szurkolók. Az, hogy most különösen nagy botrány lett a gesztusból, részben annak tudható be, hogy sokkal könnyebb a jégkorongozók állítólagos „hűtlenségével” foglalkozni, mint azzal, miért volt képtelen akár egy mérkőzést is megnyerni a válogatott. És persze az is számított, hogy pont ebben az időszakban járt magánlátogatáson Erdélyben Novák Katalin magyar államfő.

Novák Katalin Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel

MTI/Bruzák Noémi

Aki rögtön fel is paprikázta a románok hangulatát azzal, hogy egy közösségi oldalon megjelent posztjában közölte: "Köztársasági elnökként kiemelt feladatomnak tartom az összmagyarság képviseletét, így számomra nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. A magyar az magyar, s pont”.

Ahogy a Székely himnusz éneklése, úgy az összmagyarság képviseletével kapcsolatos budapesti bejelentések sem újak.  A rendszerváltás után időszak legelején Antall József miniszterelnök arról beszélt, lélekben és érzésben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Igaz, ő még hozzátette, tudja, hogy törvényes értelemben és a magyar közjog alapján csak a tízmilliós Magyarország kormányfője.