Támadó hangnemben válaszolgatott Vlagyimir Putyin orosz elnök szokásos éves kérdés-felelet maratonján szerdán. A Kreml ura így egészen más hangulatot teremtett, mint két héttel ezelőtt, amikor jóval békülékenyebb volt a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott genfi csúcstalálkozó után. Putyin elsősorban amiatt volt dühös, hogy a NATO és Ukrajna az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím környékén folytat tengeri hadgyakorlatot.
Súlyos belpolitikai válságot okoz Észak-Macedóniában, hogy EU-csatlakozási tárgyalásai megkezdéséhez Bulgária csak teljesíthetetlen feltételek elfogadása esetén hajlandó hozzájárulni. A zavart a magyar diplomácia is fokozza.
A koszovói politika fenegyerekéből lett miniszterelnök Albin Kurti, aki a legszívesebben egyesítené az országát Albániával.
Aligha várható az orosz–amerikai kapcsolatok tartós és jelentős javulása Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök genfi találkozójától, amelyen mindketten a sérelmeiket sorolták.
Konstruktívnak és hasznosnak nevezte Joe Biden amerikai elnökkel folytatott szerdai genfi tárgyalásait Vlagyimir Putyin orosz elnök. A politikus nagyon vigyázott arra, hogy ne bántsa meg tárgyalóparterét. Putyin szerint a legismertebb orosz ellenzéki Alekszej Navalnij szándékosan sértette meg az orosz törvényeket és tartóztattatta le magát.
Pillanatnyilag egy dologban van egyetértés Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között: abban, hogy a két hatalom viszonya régen volt olyan rossz, mint most. A két vezető szerdán délután Genfben, egy tóparti villában találkozik egymással és aligha várható nagy összeborulás a sokak szerint nem is igazán jól előkészített csúcson.
Tovább bővült tavaly a százmillió dollárosnál nagyobb befektethető vagyonnal rendelkező szupergazdagok klubja: több mint hatezer ember került be a társaságba, így számuk már meghaladja a hatvanezret. A Boston Consulting Group (BCG) számításai szerint a 60 ezer szupergazdag 22 ezer milliárdos vagyont halmozott fel, ez a világ befektethető pénzének 15 százalékát jelenti.
Minden korábbinál keményebben lép fel Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszere azok ellen, akik nem követik szolgaian a Kreml politikáját. Oroszországban ugyanis szeptemberben parlamenti választást rendeznek, és az államfő népszerűsége folyamatosan csökken.
A koronavírus-vakcinát elutasító embere döntő többsége végül mégiscsak beoltatja magát. A fő hajtóerő az, hogy így lehetővé válik az utazás, illetve a családtagok meglátogatása – ál a The Guardian című brit lapban közzétett tanulmányban.
Százötven millió dolláros segélycsomagot állított össze a Pentagon az ukrán hadsereg számára – jelentették be Washingtonban néhány nappal az előtt, hogy Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök Genfben csúcstalálkozót tart, amelyen szóba kerül az ukrán-orosz viszony kérdése is.
A tudósok szerint a Déli-sark körüli áramlás olyan erős, hogy az a szárazföld közelében tartja a tenger vízét, így jogos külön óceánnak nevezni az antarktiszi víztömeget – így hát megszületett az újabb óceán, a Déli.
Komoly stressz és szorongás veszélyezteti a szurkolókat, ha túlzottan egynek érzik magukat kedvenc játékosukkal vagy csapatukkal – derül ki egyre több tanulmányból. Az adatok azt mutatják, mindkét nem szurkolóit elkapja a sportszenvedély.
Munkaszüneti hetet rendelt el Moszkvában Szergej Szobjanyin polgármester, miután Oroszországban és különösen a fővárosban az utóbbi napokban nagyon megugrott az új koronavírusos fertőzések száma.
Vlagyimir Putyin orosz államfő barátkozna, amerikai kollégája, Joe Biden viszont keménykedést ígért néhány nappal az előtt, hogy a két politikus jövő szerdán először találkozik majd egymással Biden elnökké választása óta.
Fél évig tartó tesztidőszak után már élesben működik az ország első ipari 5G-magánhálózata a Foxconn komáromi gyárában. A Vodafone-nal és az Ericssonnal együttműködő gyárban jelenleg a PC-tesztelés folyik az 5G-s hálózaton, ám ez csak a kezdőlépés: a hamarosan érkező, 5G-re optimalizált hardverek és szoftverek jóval hatékonyabbá, gyorsabbá és biztonságosabbá tehetik a gyártási folyamatokat.
Az ENSZ illetékes törvényszéke érvényben hagyta a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnoka, Ratko Mladics ellen hozott korábbi ítéletet, így az 1995-ös srebrenicai vérengzés végrehajtásával vádolt extábornok élete végéig rács mögött marad. Bár az egykori főtiszt valószínűleg több életfogytig tartó büntetést is megszolgált, az ítélet nem volt egyhangú, a testület elnöke különvéleményt fogalmazott meg, szerinte Mladics nem felelős a mintegy 8000 muszlim haláláért.
A koppenhágai parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely szerint a menedékkérőket – kérelmük elbírálásáig – harmadik, elsősorban afrikai országokba szállítanák és ott táborokban várakoztatnák őket. Az Amnesty International nevű jogvédő szervezet lelketlennek és valószínűleg törvénytelennek nevezte a döntést.
A legutóbbi orosz–amerikai külügyminiszteri találkozó barátságos légkörű volt, ám a két fél még számos csörtét meg fog vívni, talán már Joe Biden és Vlagyimir Putyin június 16-ai genfi csúcsán is. Például az Északi-sark térségéről, amelyről Oroszország közölte, hogy hozzá tartozik.
Mindenki számára egyértelmű: Fehéroroszország egy hamis bombariadóval kényszerítette múlt vasárnap minszki leszállásra a Ryanair repülőjét, hogy a rendőrök őrizetbe vehessék az egyik vezető ellenzékit, Raman Prataszevicset. Oroszország az egyetlen, amely kitart a fehérorosz diktátor, Aljakszandr Lukasenka mellett, ám Moszkva megkéri a támogatás árát.
Még csak 26 éves, de már egy évtizede lázad Fehéroroszország diktátora ellen, s amikor tavaly, az elcsalt elnökválasztás miatt kitört a hónapokig tartó tüntetéshullám, a részben általa vezetett közösségi hírcsatorna, a Nexta döntő szerepet játszott az Aljakszandr Lukasenka ellen lázadók hitének megerősítésében. Most Lukasenka egy repülőgépet is eltérített, hogy kézre kerítse Raman Prataszevicset. Nem biztos, hogy jól tette: az ellenzék újabb tüntetéseket szervez, s a légikalózkodás miatt sorra lépnek érvénybe a Fehéroroszországot sújtó újabb szankciók.
