A politikába visszatért exkormányfő az új horvát elnök
Simán megnyerte a horvát elnökválasztást Zoran Milanovic, aki egy bukás és egy botrány után egyszer már visszavonult a politikától.
Simán megnyerte a horvát elnökválasztást Zoran Milanovic, aki egy bukás és egy botrány után egyszer már visszavonult a politikától.
Az Európai Bizottság zöld utat adott Horvátország csatlakozásának a 26 államból álló Schengen-övezethez. Az adriai idegenforgalmat minden bizonnyal fellendítő döntés ellenére az emberek szabad mozgását garantálni hivatott zóna változatlanul komoly válságban van.
Úgy tűnik, hogy Irán a maga részéről egyelőre lezárta a közvetlen válaszcsapásokat, miután szerdára virradóra két iraki támaszpontot bombázott. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szövetségesek révén nem folytatja a visszavágást.
Fehéroroszország nem kap több orosz kőolajat, ám a rajta keresztül Európába áramló, Magyarországra is szánt szállítmányokat egyelőre átengedi. Az újabb olajvita része lehet annak, hogy Moszkva el akarja érni Oroszország és Fehéroroszország uniójának szorosabbra fonását. Az is kiderült, hogy az év kezdete óta Európa a korábbinál jóval kevesebb orosz gázt kap Ukrajnán keresztül, ezért az érintett országok hozzányúltak tartalékaikhoz.
Rendkívüli állapotot rendeltek el Ausztrália Új-Dél-Wales államában, miután a terjedő bozóttüzek ezreket fenyegetnek. A kontinensnyi országban szeptember óta hatmillió hektárnyi területen égett le a növényzet, több mint ezer épület vált hamuvá és tízezrek kényszerültek otthonuk elhagyására. Eddig közel húszan haltak meg, Victoria államban 17 embert eltűntnek nyilvánítottak. Melbourne környékén is felcsaptak a lángok, veszélybe kerülhet az Australian Open teniszviadal megrendezése is. A károk dollármilliárdokban mérhetőek, a polgárok elzavarták a miniszterelnököt.
Nagy-Britannia elhagyja ez EU-t, a britek vitatkoznak a skótokkal a következő függetlenségi népszavazás időpontjáról, Trump elnök valószínűleg túléli az impeachmentet, majd harcba száll az újabb elnöki mandátum elnyeréséért. Fontos választásokat rendeznek Magyarország szomszédainál, Izraelben pedig megtartják az egy éven belüli harmadik parlamenti választást. A sportolók sem pihennek, az idén a foci-Eb – magyarországi helyszínekkel is – valamint a tokiói olimpia hozza majd leginkább lázba az országot.
A 16 éves Greta Thunberg az év talán legfontosabb közéleti szereplője, a Világ rovatot vezető szerzőnk szerint az év embere volt idén. Aktivizmusa ezzel együtt megosztó: támogatói szerint az általa kezdeményezett péntekenkénti iskolás klímasztrájkokkal lassan sikerül felhívni az emberiség figyelmét a földi életet veszélyeztető, közeledő klímaválságra, míg ellenfelei azt állítják, a svéd diáklányt a baloldali politikusok és a zöld üzletben érdekelt vállalatok tolják maguk előtt.
Tüntetések, elvesztett kormányzói helyek, erősödő civilmozgalmak, olimpiai eltiltás, merénylet Berlinben, csökkenő népszerűség – úgy tűnik mostanra elpárolgott az a népszerűség, amelyet az Ukrajnához tartozó Krím annektálása hozott Vlagyimir Putyinnak 2014-ben. S egyelőre nem látszik, mi az, ami megfordíthatná az orosz államfő számára kedvezőtlen trendet.
Világszerte legalább száz, saját állam nélkül maradt nemzet létezik, amely régóta komolyan próbálkozik a teljes önállóság kivívásával. Bár lényegesek a különbségek a létveszélyben, illetve autonómiában élő állam nélküli nemzetek között, jó részük végül eléri a célját.
Túl lassan alakul át a világ járműgyártásában meghatározó szerepet játszó német autóipar, s ennek következményeit a vele együttműködő országok is kénytelenek lesznek viselni.
Az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum, az Észak- és Kelet-Európát érdekszférákra osztó egyezmény megítélése a Putyin-érában teljesen visszájára fordult. Az orosz hatalomnak pedig jól jön, hogy a paktum külföldi és hazai bírálóit történelemhamisítóknak, illetve hazaárulóknak titulálhatja.
Ötven éve, a véres milánói robbantással kezdődött az olaszországi terrorkorszak.
Németország kiutasított két orosz diplomatát, miután bebizonyosodni látszik, hogy az orosz titkosszolgálatok állnak a függetlenségpárti csecsen aktivista, Zelimhan Hangosvili elleni augusztusi berlini merénylet mögött. Moszkva persze tagad, válasza pedig ugyanaz, két német diplomatát utasított ki.
Oroszország minden eszközzel igyekszik megakadályozni, hogy a volt Jugoszlávia még NATO-n és EU-n kívüli tagállamai a nyugati integráció tagjaivá váljanak. Ebben meghatározó szerep jut a Balkánon tevékenykedő orosz kémeknek.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara mintha megérezte volna, hogy a kormány ismét magyar embert küldene az űrbe. Egy nappal az Európai Űrügynökség és Szíjjártó külügyminiszter bejelentése előtt javaslatot tett űrmérnök mesterszak létrehozására.
A programért lobbizó szakemberek szerint valós lehetősége van annak, hogy újra magyar űrhajós induljon a csillagok felé. Az biztos, hogy a magyar űrkutatás és -ipar igyekszik behozni a hátrányát, a világ űrkutatása pedig jelentős átalakulás előtt áll.
Kipróbált merénylő ölhetett augusztusban Berlinben. Németország most kiutasított két orosz diplomatát. A korábbi hasonló eset – a 2018-as angliai Szkripal-merénylet – élénk nemzetközi tiltakozást váltott ki, s a Nyugat és Moszkva közötti kapcsolatos megromlását eredményezte.
Miután Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, kivezeti országát a 2015-ös párizsi klímaegyezményből, a világ szeme a további jelentős szennyezőkre, Kínára és az EU-ra szegeződött. Az unió 2030-ig növeli a megújulók részesedését az energiamixből, ám azt a döntést, hogy 2050-re elérje a karbonsemlegességet, Magyarország, Lengyelország és Csehország megvétózta.
Akár húsz év börtönbüntetésre is ítélhetik azt a három tizenéves orosz lányt, akik előre megfontolt szándékkal meggyilkolták az őket éveken át fizikailag és lelkileg zaklató apjukat. Az orosz társadalmat mélyen megosztó ügy rávilágít, hogy a törvények nem védik a családon belüli erőszak áldozatait.
Hetvenéves történelme során talán még sohasem feszítette annyi belső ellentét a NATO-t, mint most. Emmanuel Macron francia elnök egyenesen agyhalottnak minősítette a szervezetet. Közben az is egyértelmű, hogy Európa katonailag még képtelen lenne megvédeni magát.