Több mint száz éves gyakorlatot szeretett volna feléleszteni Donald Trump, amikor bejelentette, az USA szívesen megvásárolná Dániától Grönland szigetét. Az amerikai elnök meg is sértődött, amikor Koppenhága kikosarazta őt, s gyorsan utálatosnak nevezte Mette Frederiksen dán miniszterelnököt. Korábban gyakoribbak voltak az országos méretű földvásárlások, ma inkább a lízing a népszerű, de azért a hódítás sem ment ki a divatból.
Napról napra újabb és egyre aggasztóbb részletek derülnek ki a múlt heti oroszországi fegyverbalesetről, most már arról szólnak hírek, hogy nukleáris baleset történt, melynek következtében legalább heten meghaltak, több mint húszan, köztük a sérülteket ápolók, kórházi ellátásra szorultak. Az utóbbi hónapokban több olyan eset is történt Oroszországban, amely azt bizonyítja, a Kreml továbbra sem hajlandó időben, pontosan és őszintén beszámolni a különféle tragédiákról. Még a polgáriakról sem.
Ritkán látható képek érkeztek Kirgizisztánból, ahol a jelenlegi elnök, Szooronbaj Dzsenbekov utasítására megpróbálták őrizetbe venni elődjét, Almazbek Atambajevet, (képünkön) akit nagy hirtelen korrupcióval, hatalommal való visszaéléssel és sikkasztással vádoltak meg. Az exelnök és hívei viszont fegyverrel védekeztek, s visszaverték az első ostromot. Bár a második letartóztatási kísérlet végül sikeres volt, a teljes zűrzavarról tanúskodó képek nem használtak az egykori szovjet tagköztársaság megítélésének. Az exelnök már fogságban, viszont bőven akadnak még nyitott kérdések.
Történelminek tűnő győzelmet arattak Albániában a kormányzó szocialisták, a helyhatósági választáson mind a 61 körzetben az ő jelöltjük végzett az első helyen. Igaz, a kormányt csalással és korrupcióval vádoló ellenzék jórészt bojkottálta a szavazást.
Az Egyesült Államok bejelentette, hivatalosan is kilép a Közepes hatótávolságú atomrakétákról szóló szerződésből (INF). Washington azt is közölte, azt tervezi, hogy megkezdi egy új rakéta tesztelését.
Szeptember 22-étől Szöulba, jövő márciustól pedig Szófiába, Prágába, Belgrádba, Stuttgartba, Bukarestbe és Brüsszelbe indít közvetlen járatokat Budapestről a LOT. A rövidtávú járatok beindításával a magyar főváros a lengyel légitársaság fontos csomópontjává válik. Rafal Milczarski, a LOT vezérigazgatója hangsúlyozta, ez csak az első lépés volt, s újabb járatok is várhatóak. A vezérigazgató szerint ugyanis egy igazi csomópont, azaz hub legalább 50-100 célpontot szolgál ki.
Hétfőn – saját orvosa és felesége tiltakozása ellenére – visszaszállították a kórházból a börtönbe Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, akin egy nappal korábban jelentek meg heveny allergiás tűnetek: izzadt és vörös lett a bőre. A hivatalos magyarázatok szerint ismeretlen allergia támadta meg a 43 éves politikust, ám támogatói úgy vélik, az ellenzéki tüntetéseket szervező Navalnij mérgezés áldozata lett. Ha ez lenne az igazság, nem ő lenne az első, akit a Kreml halkan, és viszonylag kis feltűnéssel próbált meg eltenni láb alól.
Az újra fellángolt grúz–orosz ellentétek is jól mutatják, hogy messze van az ideálistól Oroszország és a többi volt szovjet tagköztársaság viszonya.
Annak ellenére, hogy ezernyi bizonyíték van arra, hogy az amerikaiak több alkalommal megfordultak a Holdon, világszerte tartják magukat azok az összeesküvés-elméletek, amelyek szerint az egész csak egy óriási kamu: a filmeket és fényképeket egy stúdióban rögzítették, Armstrongékra pedig a színészkedés feladata hárult. Az amerikaiak 11 százaléka ma sem biztos abban, hogy járt ember égi kísérőnkön.
Az űrverseny első évei egyértelműen a szovjeteké voltak: a kommunista birodalom bocsátotta Föld körüli pályára az első műholdat, Jurij Gagarin volt az első ember, aki megjárta a világűrt, a szovjetek küldték az első űreszközöket a Holdra, s Alekszej Leonov volt az első űrhajós, aki kilépett a kozmoszba. Moszkva mégis elvesztette az egyik legfontosabb versenyt, a holdra szállásért vívott ütközetet. És nem is véletlenül.
Fél évszázaddal az első holdra szállás után újraindul az űrverseny, ám a második szakasz több okból is egészen más lesz, mint az amerikaiak által megnyert első. Az egyik fő különbség, hogy új vetélytársak is jelentkeztek – például Kína, India és az Európai Unió –, a másik pedig az, hogy most nemcsak a tudományos és ideológiai célok fontosak, hanem a gazdaságiak is.
Az utóbbi évtized legsúlyosabb oroszországi tengeralattjáró-balesete történt a Barents-tengeren. És ismét működtek a régi reflexek, úgy tűnik, Moszkva annak ellenére el akarta tussolni az ügyet, hogy az önfeláldozó katonák komoly katasztrófát akadályoztak meg.
Áll a bál Nagy-Britannia és az USA között előbbi nagykövete miatt, akit Trump "nagyon buta embernek" titulált. Ezzel azonban komoly kárt okozott a brit-amerikai kapcsolatokban is, márpedig az angolok a legrégebbi szövetségesnek számítanak.
A választások után a politikai elit tagjai is megunták Moldovában az oligarchák korrupt hatalmát: a legfőbb ellenfeleknek számító pártok hoztak létre – kicsit szabálytalanul – kormánykoalíciót, hogy megszabaduljanak az országot markukban tartó milliárdosoktól.
A tervezett 60 perc helyett 80 percig tartott Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök oszakai tárgyalása. A G20-as csúcs alkalmából Japánban tartózkodó két politikus a szíriai és a venezuelai válságról, valamint a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt, ám a megbeszélés után egyik fél sem árult el sok részletet. A tárgyalások előtt Putyin egy nyilatkozatban még elavultnak nevezte a liberalizmus eszméjét, és a Fidesz-propaganda szellemében nyilatkozott a bevándorlásról.
A nemzetközi válsággócokról, egyebek mellett Szíriáról, Iránról és Ukrajnáról, valamint a fegyverzetkorlátozási egyezményekről tárgyal majd az oszakai G20-as csúcson tartott pénteki külön megbeszélésen Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az egyórásra tervezett találkozón aligha várható komoly előrelépés, sőt Trump újabb belpolitikai vitába szaladhat bele. A megbeszélés magyar idő szerint péntek reggel hét órakor kezdődik.