Navalnij véget vetett az éhségsztrájknak
Véget vetett a több mint három hete kezdett éhségsztrájknak Alekszej Navalnij. A börtöntáborban fogva tartott ellenzéki az után döntött így, hogy orvosai megvizsgálhatták.
Véget vetett a több mint három hete kezdett éhségsztrájknak Alekszej Navalnij. A börtöntáborban fogva tartott ellenzéki az után döntött így, hogy orvosai megvizsgálhatták.
Szerdán elsüllyedt az indonéz flotta német gyártmányú tengeralattjárója, s a fedélzeten lévő 53 embernek 72 órára elegendő oxigénje volt a baleset pillanatában. A tengeralattjárók személyzetének mentése, ha nem is lehetetlen, de mindenképpen bonyolult és veszélyes feladat. A szakemberek szerint hatszáz méterig lehet jó eséllyel kimenteni a mélyben rekedteket, a KRI Nanggala 402-es azonban mintegy hétszáz méterre van a felszíntől.
Az orosz rendőrség valamennyi városban komoly készültséggel várta a börtönbe zárt legismertebb orosz ellenzékit, az Alekszej Navalnijt támogató tüntetések résztvevőit. A rendőrök több mint ötszáz embert vettek őrizetbe, a szerdai demonstrációkon kevesebben vettek részt, mint a korábbi hasonló megmozdulásokon.
Oroszország nemkívánatos személlyé nyilvánította a moszkvai amerikai nagykövetség tíz munkatársát válaszként arra, hogy korábban Washington utasította ki a washingtoni nagykövetség, illetve a New York-i főkonzulátus tíz alkalmazottját. Újabb szankciók is várhatók és Prága, amely 18 orosz diplomatát küldött haza, szolidaritást kér a többi EU-tagállamtól.
Visszafogottan, szerényen viselkedünk, és sokszor nem válaszolunk a legdurvább támadásokra sem, jó kapcsolatokat akarunk a világgal – mondta Vlagyimir Putyin orosz államfő évértékelő beszédében, amely néhány nappal az után hangzott el, hogy kiderült: az orosz titkosszolgálat emberei voltak azok, akik 2014-ben felrobbantottak egy csehországi fegyverraktárt. Miközben Putyin beszélt, több orosz városban is tüntettek a börtönbe zárt, egyre rosszabb egészségi állapotban lévő ellenzéki, Alekszej Navalnij mellett. Moszkvában, ahol még nem kezdődött meg a tüntetés, a rendőrök sorra veszik őrizetbe az ellenzékieket.
Nincs olyan területe a Nyugat és Oroszország közötti kapcsolatoknak, amely ne lenne válságban, s az utóbbi hónapok eseményei alapján szinte teljes mértékben kizárható a javulás esélye. Ukrajna és Oroszország az újabb háború küszöbére jutott, gyorsan romlik a börtönbe zárt legismertebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij állapota, az orosz hatóságok pedig újabb intézkedésekkel lehetetlenítik el a független médiumokat. A szembenálló felek között megszűnt a párbeszéd, tárgyalások helyett diplomaták kiutasításáról, újabb szankciókról, fegyverfejlesztésekről és egyre nyíltabb fenyegetésekről érkeznek hírek.
A szovjet hadsereg 1989-es afganisztáni kivonulása után az ázsiai állam tartós káoszba és belháborúba süllyedt, s aligha lesz ez másképp szeptember után, amikor az utolsó nyugati katonák is elhagyják az országot. A kivonulás nyertesei a tálibok lehetnek, a legnagyobb vesztesek pedig a nők és a kisebbségek lesznek, akiknek jogait korlátozni fogják a fanatikus vallási mozgalom támogatói. A szomszédos államoknak is van mitől tartaniuk.
Egyre több jel utal arra, hogy az eddig elsősorban számítógépekben és telefonokban utazó Apple belátható időn belül megjelenik a járművek piacán is. Egyelőre csak annyi tűnik biztosnak, hogy az Apple Car önvezető lesz, s hogy rengeteg újdonsággal lepi meg az autósokat.
Mindkét oldalról áramlanak a fegyverek az ukrán–orosz határ térségébe, a két fél egymást vádolja a 2014-ben kirobbant válság forróvá tételével. Az újabb háború veszélye akkor nőtt meg, amikor a Nyugat és Oroszország viszonya mélypontra hűlt.
Az illetékes orosz hatóság megadta a szabadalmi védelmet a világ első Covid-19-orrspéjének, a MIR-19-nek. Ez a szer – ha működik – nem oltás, hanem gyógyszer, a kórokozók szaporodását megakadályozva megelőzi a koronavírus okozta betegség kialakulását. Azért akad egy kis gond: a kísérletek még az első fázisban tartanak és a szert eddig csupán hörcsögökön próbálták ki.
Irán bosszút fog állni Izraelen a natanzi urándúsító üzem elleni támadás miatt – jelentette be a teheráni külügyminisztérium, néhány nappal az után, hogy az iráni fővárostól 250 kilométerre délre található létesítményben felrobbant a telepet energiával ellátó központ. Az akcióval legalább kilenc hónappal visszavetették az iráni atomprogramot, s bár Tel-Avivban nem kommentálták a támadást, biztosra vehető, hogy a sikeres szabotázsakcióban benne volt a zsidó állam titkosszolgálata. A robbantás megnehezítheti a nyugati államok és Teherán közötti tárgyalásokat, s ha így lesz, Izrael két legyet ütött egy csapásra.
Szombat hajnalban is folytatódtak Észak-Írország több városában a több mint egy hete tartó zavargások. Az utóbbi évek legsúlyosabb válsága mögött több ok is rejtőzik, ám mindegyik visszavezethető arra, hogy a Nagypénteki Egyezmény 1998. április 10-ei aláírása óta eltelt több mint két évtized sem volt elég ahhoz, hogy valódi bizalom alakuljon ki az Egyesült Királyságot támogató protestánsok és a függetlenséget vagy inkább az Írországhoz való csatlakozást kívánó republikánus katolikusok között.
Négy ember vesztette életét Oroszországban az után, hogy beoltották őket a koronavírus elleni orosz vakcinával, a Szputnyik V-vel. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) komolyan veszi az eseteket, Moszkvában viszont azt mondják, a vakcina és a halálesetek között nincs összefüggés.
Az OTP szuverén nagyvállalatnak mondja magát, amelynek terjeszkedésébe nem szól bele az állam, ám most a kormány egyik „zászlóshajó” befektetőjeként jelenik meg Üzbegisztánban.
Régóta nem tapasztalt feszültség alakult ki Ukrajna és Oroszország határán: ismét gyakorivá váltak a tűzpárbajok az ukrán kormányerőket és a Moszkva-párti szakadárokat elválasztó frontvonalon, a határ orosz oldalán pedig az orosz hadsereg egyre több katonát von össze. A helyzetet súlyosbítja, hogy Ukrajna a NATO-val közös hadgyakorlatra készül, ami igencsak nyugtalanítja Moszkvát.
Tovább erősíti kapcsolatait a rokonnak vélt türk népekkel Orbán Viktor, aki azzal pótolta a testület Kazahsztánba tervezett, de a koronavírus-járvány miatt online megtartott csúcstalálkozóját, hogy személyesen meglátogatta Üzbegisztánt.
A járvány, Donald Trump, valamint a mentor, Venezuela összeomlása totális válságban a kubai gazdaság, és most nincs, aki segítsen – véli Horvát János, Magyarország egykori havannai nagykövete. Szerinte a szovjet összeomláshoz hasonló forgatókönyv jöhet: a titkosszolgálat vezetői átmentik hatalmukat egy új világba.
Éhségsztrájkba kezdett a fogva tartásának körülményei miatt Alekszej Navalnij. A legismertebb orosz ellenzéki már alig tud járni, ügyvédei szerint nem kap megfelelő orvosi ellátást.
Valamennyi ország kémkedik, a módszerekben viszont komoly különbségek vannak. Míg a nyugati államok egyre nagyobb szerepet szánnak az elektronikus eszközöknek, az oroszok a személyes hírszerzést tartják a leghasznosabb eszköznek. Az utóbbi napokban Olaszországban és Bulgáriában is lebuktak az orosz hírszerzés jól beépített ügynökei.
Az Oroszország és Kína elleni nyugati szankciók ismét közelebb hozták egymáshoz Pekinget és Moszkvát, ám a nagy barátságról szóló nyilatkozatok ellenére a két ország továbbra is bizalmatlanul néz egymásra. Oroszország és Kína számtalan területen verseng egymással, és nem múlnak azok az orosz félelmek sem, amelyek szerint a kínaiak szívesen visszavennék az elvesztett szibériai területeket.