Az EU szankciókkal, Oroszország látszólag közönyösen válaszolt arra, hogy a fehérorosz hatóságok egy állítólagos bombafenyegetés miatt minszki leszállásra kényszerítették a Ryanair Vilniusba tartó gépét, és letartóztatták a repülőn tartózkodó ellenzéki újságírót, Raman Prataszevicset.
George Floyd halálának évfordulóján jelent meg az a jelentés, amely azt vizsgálta: az európai országokban mennyire jellemző, hogy a kisebbségekkel szemben másképp viselkednek a rendőrök.
Az európai országok sorra döntenek úgy, hogy repülőgépeik elkerülik Fehéroroszország légterét, miután a volt szovjet tagköztársaság hatóságai vasárnap hamis bombariadóval minszki kényszerleszállásra kényszerítették a Ryanair egyik gépét, hogy letartóztathassák a fedélzeten tartózkodó ellenzéki újságírót, Raman Prataszevicset. Más szankciók is várnak a választási csalással vádolt fehérorosz államfőre, Aljakszandr Lukasenkára.
Marokkó megsértődött Spanyolországra, ezért a múlt héten utasította a határőröket, hogy nézzenek másfelé, ha a Spanyolországba bejutni akaró migránsok netán megkísérelnek behatolni a Gibraltári-szoros afrikai oldalán fekvő spanyol exklávéba, Ceutába. Az eredmény az lett, hogy több ezer menekült ostromolta meg a Marokkó északi partjainál fekvő várost elzáró kerítést. A menekültekkel való zsarolás azonban nem Marokkónak jutott eszébe, az eszközt már használták a líbiaiak, és a törökök is.
Nemzetközi politikai ellentámadásra használja fel Ukrajna azt, hogy tavasszal Oroszország nagy létszámú katonaságot vont össze a két ország határán. A pozícióit erősíti, hogy Moszkva egyre több fronton kerül szembe a Nyugattal.
Miután az orosz hatóságok börtönbe zárták a legismertebb ellenzékit, Alekszej Navalnijt, teljes össztüzet zúdítottak a politikus szövetségeseire, a civilszervezetek maradékára, illetve a független sajtóra.
Az orosz ügynökök bázisává vált Magyarország. Moszkvának az a célja, hogy meggyengítse az európai és euroatlanti intézményeket, és ebben partnerre talált Orbán Viktorban.
Az ellenzékieket megölik, a melegeket megalázzák és terjed a többnejűség az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön. Ott, ahol az állítólag a keresztény értékrendet védő Vlagyimir Putyint istenítő muszlim hadúr, Ramzan Kadirov elnök terrorizál mindenkit.
Az ausztrálok kihátrálnának több projektből, őket pedig mások is követhetik, napról napra romlik ugyanis a Nyugat és Peking kapcsolata. Közben a kínai hitelek alatt görnyedő államok külső segítséget remélnek.
Brüsszellel szemben kemény, Moszkvával barátkozik a magyar külpolitika, amely az orosz vakcinának is helyet csinált az EU-ban.
Bár a Varsói Szerződés feloszlatásában és az EU-csatlakozásuk felgyorsításában sikert ért el a 30 éve alapított Visegrádi Együttműködés, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia annyi mindenben képviselnek eltérő álláspontot, hogy a szervezet csak részben képes betölteni a feladatát.
Nemcsak a termelést, hanem a raktározást is gyökeresen átalakítja az automatizáció és a digitalizáció. A legkorszerűbb raktárakban már okoseszközökre, önjáró targoncákra, illetve az egyre ritkábban feltűnő emberekre odafigyelő robotokra jut a munka dandárja. A száraztészta útját bemutató sorozatunk harmadik része.
A negyedik ipari forradalom az élelmiszeripart is elérte, ám itt a digitalizáció nem csak azt jelenti, hogy a korábbiaknál nagyobb kapacitással működő gyárak az egyedi igények kielégítésére is képesek, hanem azt is, hogy új szintre emelkedik az élelmiszerbiztonság: tökéletesen nyomon követhetővé válik az alapanyagok útja. Tovább követjük a száraztészta útját, ezúttal a gyártással.
Egyelőre megállíthatatlanul nő a világ népessége, emelkedik az életszínvonal, közben pedig – a klímaváltozás miatt – egyre több és nagyobb veszély fenyegeti a mezőgazdasági terményeket, egyebek mellet az egyik legfontosabbat, a búzát is. A növekvő igények kiszolgálására és a termést veszélyeztető kihívásokra is van válasz, amit úgy hívnak, precíziós termelés. Ezúttal az egyik alapvető élelmiszer, a száraztészta gyártásához szükséges alapanyagok, a búza és tojás termelésében bekövetkezett gyökeres változásokat vesszük számba.
Egyelőre nem teljesen megoldott a radioaktív hulladékok végleges elhelyezése. Ahogy az erősen sugárzó anyagok tárolása terén is sok a bizonytalanság: több mint hetven év telt el az első atomreaktor beindítása óta, ám a világ egyetlen országában sincs még a kiégett fűtőelemek befogadására alkalmas működő mélységi geológiai tároló. Európában jelenleg több mint hatvanezer tonna elhasznált fűtőelemet tárolnak ideiglenes helyszíneken.
Egy nemrégiben készült közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett magyarok kétharmada szeretne otthonába napelemes rendszert telepíteni, mert azt környezettudatos és megtérülő beruházásnak tartja. Losonczi Gergely, az E.ON Hungária Csoport kommunikációs vezetője szerint a cég is növekvő érdeklődést tapasztal, négy év alatt 17-szeresére emelkedett a cég működési területén telepített háztartási méretű napelemes rendszerek száma.
Rendszeresen felmerül a nyugat-balkáni határok megváltoztatásának ötlete. Legutóbb állítólag Janez Jansa szlovén miniszterelnök kezdeményezte Bosznia felosztását és Nagy-Albánia létrehozását. Az érintettek tagadnak, az európai államok hivatalosan ellenzik a határok átszabását, de akadnak, akik támogatnák az ötletet.
Komoly következményekkel jár, ha meghal a legismertebb ellenzéki, Alekszej Navalnij, illetve ha Moszkva támadást intéz Ukrajna ellen – üzente az EU és az USA Oroszországnak. Hasonló szavak már korábban is elhangoztak, ám az EU egyelőre adós a valóban ütős szankciókkal. Részben azért, mert néhány tagállam, köztük Magyarország, még mindig barátként tekint Putyin Oroszországára.
A külföldi merényletek és az ellenzékiek elleni hazai akciók mögött orosz titkosszolgálati ügynököket sejtenek a tényfeltáró újságírók.
Néhány héttel az után, hogy a világ csodálkozással vegyes tisztelettel nézett a koronavírus-járványt megfékező Indiára, az országban most elszabadult a betegség és ezzel párhuzamosan összeomlott az egészségügyi rendszer. A politikusok súlyos felelősséggel tartoznak a válságért: a napról napra romló adatok ellenére nem mondták le a választási gyűléseket és nem figyelmeztették az embereket, hogy a Gangeszben való hagyományos megmártózással is terjed a kór. Az eredmény az lett, hogy naponta ezrek halnak meg, elfogytak a kórházi ágyak és közelharc folyik az oxigénes palackokért.
