Tizenéves kora óta harcol hazája, Koszovó függetlenségéért az idén márciusban másodszor is kormányfővé választott, 46 éves Albin Kurti. Mindezt úgy tette, hogy bár soha nem riadt vissza a látványos akcióktól – több alkalommal is könnygázgránátokat dobált be például a 2008-ban Szerbiától elszakadt albán többségű állam parlamenti üléstermébe –, végig a békés ellenállás híve volt. Ebben pedig gyökeresen különbözik a Koszovót eddig kormányzó politikusok többségétől, akik a fegyveres harcot választó Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetőiként kerültek a hatalomba.
Koszovói választás: A baloldali, nacionalista Önrendelkezés kapta a legtöbb szavazatot az exit poll szerint
A pártnak 52 helye lesz a 120 tagú parlamentben.
Kurti Pristinában született – az apja Montenegróból bevándorolt albán mérnök, az anyja pedig tanár –, és a koszovói fővárosban járta ki az általános és a középiskolát. Így már egészen fiatalon alkalma volt a saját bőrén érezni, hogy Koszovóban a tartományt uraló, kisebbségbe szorult szerbek semmi jogot nem adtak az albánoknak.
Albán nyelvű egyetem sem működhetett a tartományban,
így Kurti a külföldön élő albánok befizetéseiből működtetett, nem hivatalos magániskolában tanult programozást.
