Korábban könnygázgránátot dobált a parlamentben a koszovói kormányfő
A koszovói politika fenegyerekéből lett miniszterelnök Albin Kurti, aki a legszívesebben egyesítené az országát Albániával.
Tizenéves kora óta harcol hazája, Koszovó függetlenségéért az idén márciusban másodszor is kormányfővé választott, 46 éves Albin Kurti. Mindezt úgy tette, hogy bár soha nem riadt vissza a látványos akcióktól – több alkalommal is könnygázgránátokat dobált be például a 2008-ban Szerbiától elszakadt albán többségű állam parlamenti üléstermébe –, végig a békés ellenállás híve volt. Ebben pedig gyökeresen különbözik a Koszovót eddig kormányzó politikusok többségétől, akik a fegyveres harcot választó Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetőiként kerültek a hatalomba.
Koszovói választás: A baloldali, nacionalista Önrendelkezés kapta a legtöbb szavazatot az exit poll szerint
A pártnak 52 helye lesz a 120 tagú parlamentben.
Kurti Pristinában született – az apja Montenegróból bevándorolt albán mérnök, az anyja pedig tanár –, és a koszovói fővárosban járta ki az általános és a középiskolát. Így már egészen fiatalon alkalma volt a saját bőrén érezni, hogy Koszovóban a tartományt uraló, kisebbségbe szorult szerbek semmi jogot nem adtak az albánoknak.
Albán nyelvű egyetem sem működhetett a tartományban,
így Kurti a külföldön élő albánok befizetéseiből működtetett, nem hivatalos magániskolában tanult programozást.