Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A koszovói politika fenegyerekéből lett miniszterelnök Albin Kurti, aki a legszívesebben egyesítené az országát Albániával.
Tizenéves kora óta harcol hazája, Koszovó függetlenségéért az idén márciusban másodszor is kormányfővé választott, 46 éves Albin Kurti. Mindezt úgy tette, hogy bár soha nem riadt vissza a látványos akcióktól – több alkalommal is könnygázgránátokat dobált be például a 2008-ban Szerbiától elszakadt albán többségű állam parlamenti üléstermébe –, végig a békés ellenállás híve volt. Ebben pedig gyökeresen különbözik a Koszovót eddig kormányzó politikusok többségétől, akik a fegyveres harcot választó Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetőiként kerültek a hatalomba.
Koszovói választás: A baloldali, nacionalista Önrendelkezés kapta a legtöbb szavazatot az exit poll szerint
A pártnak 52 helye lesz a 120 tagú parlamentben.
Kurti Pristinában született – az apja Montenegróból bevándorolt albán mérnök, az anyja pedig tanár –, és a koszovói fővárosban járta ki az általános és a középiskolát. Így már egészen fiatalon alkalma volt a saját bőrén érezni, hogy Koszovóban a tartományt uraló, kisebbségbe szorult szerbek semmi jogot nem adtak az albánoknak.
Albán nyelvű egyetem sem működhetett a tartományban,
így Kurti a külföldön élő albánok befizetéseiből működtetett, nem hivatalos magániskolában tanult programozást.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.