Idén mínuszban, jövőre pedig a nem is oly régi reményekhez mérten feleakkora növekedéssel lehet csak számolni. A múlt heti Közgazdász-vándorgyűlés is kevés okot adott a megnyugvásra: látszott, hogy az igazi gond nem a számokkal van, a visszaeső növekedés és kieső támogatások mellett egyre hangosabban fúj egymásra a gazdasági kormányzat és a jegybank, ami több, távolabbra mutató kockázatot is jelent.
Színt, élményt és közösségi lehetőségeket képvisel Magyarországon művelői szerint a még most is lenézett mesevilág. A piac él és fejlődik, érdemes fesztiválokat és összejöveteleket szervezni, témára specializálódott boltot nyitni, egyelőre azonban nem fog belőle túlságosan sok pénzt keresni senki. Súrlódások ennek ellenére ebben az üzleti szektorban is vannak. Egy biztos: idén ősszel a japán popkult nyerésre áll Amerikával szemben.
A gazdasági válság kellős közepén addig jutott a világ legfontosabb chipgyártója, hogy le kell mondania a gigászi keresleti kilátásokról, és beszállítóit is a gyártási tempó visszafogására inti. Ez rossz hír a fogyasztóknak, akik árcsökkenést reméltek, ahogy a geopolitikai strategizálásban lévő nagy gazdaságoknak is. Ezzel együtt pedig fakul az a remény is, hogy rövid távon látványosan csökkenni fog az infláció.
Idén fájdalmas, 0,7 százalékos zsugorodás vár a magyar gazdaságra, 2024-től lassú növekedés indulhat el, de még 2025-ben sem érheti el a bővülés üteme a tavalyi szintet. Az Equilor szerint a nagy jegybankok és a magyarhoz hasonló fejlődésben lévő piacokon a kamatemelések ideje kifut, a növekedést támogató lényegi csökkentés viszont távol van, és ez most eleve egy kockázatos terep.
Az Európai Központi Bank jóváhagyta a hazai tervet, amivel tehermentesíti a költségvetést annak a több százmilliárdos veszteségállománynak a fedezésétől, ami felhalmozódott a Magyar Nemzeti Bankban. A részletek még nem ismertek, annyi azonban várható, hogy módosulnak a költségvetési kilátások, egyben a gazdasági kormányzat mindenképpen sikerként könyvelheti el, hogy időt, több évet nyert magának a kérdés rendezésére.
A keddi kamatdöntéssel aligha okoz meglepetést a Magyar Nemzeti Bank, viszont annál fontosabb információkat árulhat el arról, mi várható a döntéshozatalban az ősszel. Szeptemberben beérhet az irányadó kamat és az alapkamat összeolvadása, egyben az is kiderülhet, mennyire súlyos revízióra készülhet a Monetáris Tanács a csalódást keltő második negyedéves növekedési adatok ismeretében.
A Közel-Keleten újból kiéleződnek a soha nem szűnő háborús aggodalmak, amelyek az egyik kis ország, Libanon esetében már szinte meg se ütik az ingerküszöböt. Az ország évek óta tartó katasztrofális helyzetét látszólag napról-napra tetézi egy újabb sorscsapás, ami milliókat hoz kilátástalan helyzetbe, a válságot előidéző politikai elit magával van elfoglalva, nemzetközi segítségre pedig kár számítani.
Kína korábban csodaszámnak tartott ingatlanfejlesztő óriása csődöt jelentett, az ázsiai óriásgazdaság negyedét adó ingatlanszektor így ismét egy öles lépéssel közelebb került a bedőléshez, és vele tarthat a szintén akut fájdalmakkal küszködő pénzügyi rendszer. Az évek óta húzódó válsághelyzetből a kiutat jelentheti egy nagy menekítési akció, vagy akár egy újabb Lehman Brothers is. Kívülről abban lehet némi örömet lelni, hogy olcsóbbak lehetnek a telefonok.
Rendkívüli intézkedésre kényszerült az Orosz Központi Bank, miután a rubel árfolyama átlépte a dollárral szemben a 100-as lélektani szintet. A gyenge pénz tovább hajtja az amúgy is problémás inflációt, ami már megkeseríti a lakosság életét, akiket a 100-as dollár arra késztethet elemzők szerint, hogy kiszedjék pénzüket az orosz állam által felügyelet pénzügyi rendszerekből, vagy legalábbis más pénznemre cseréljék rubelüket. A jegybanknak a kormány szerint minden eszköze megvan, hogy biztosítsa a stabilitást, amihez elemzők szerint legalább 90-ig vissza kellene kalapálni az árfolyamot.
A járvány lecsengésével a főnökök egyre inkább visszaterelnék dolgozóikat az irodába, ám látszik, hogy ez csak részben sikerülhet. Megváltoztak és folyamatosan alakulnak az érdekérvényesítési lehetőségek. Sok szempontból jobb világban létezhet mindenki, aki munkát végez, a Covid munkaerőpiaci, első ránézésre pozitív hagyatékai azonban csapdákat is rejthetnek.
A digitalizáció terjedése és a jogszabályi előírások jelentősen visszavetették az országban az áfaelkerülést. Az online számlakibocsátás piacvezető szolgáltatója szerint azonban ez csak a kezdet: robbanásszerű változások jönnek a technológia fejlődésében, ami a digitális pénzügyi szolgáltatások terén nagy piacbővülési lehetőségeket hoz. A 18-ik évfordulóját ünneplő Számlázz.hu ügyvezető igazgatóját, Ángyán Balázst erről is kérdeztük, csakúgy mint a gazdasági válságok hatásáról, a jogszabályi változások jelentette kihívásokról és arról is, hogy miért fizetne valaki egy szolgáltatásért, amit egy applikációval is megoldhat.
Ismét fellángoltak Indiában a vallási indulatok, ami több halálos áldozattal és a főváros közelében lévő egyik település kifosztásával járt. A muszlimok és a többségi hinduk közötti látszólag feloldhatatlan feszültségek komoly szemponttá válhatnak a világ legnagyobb lélekszámú ország fejlődésében, pedig annak vezetése minden követ megmozgat, hogy a dinamikusan fejlődő technológiai ipar nagyjait magához csábítsa.
Pozitív hozadéka is van a koronavírus-járványnak, ami minden tragikus társadalmi és gazdasági hatásával együtt egy korszakos változást gyorsított fel világszerte – véli Milton Cheng, a Baker McKenzie nemzetközi iroda első embere. A cégvezetővel beszélgettünk többek között a gazdasági protekcionizmusról, a vállalati stratégiákról, ahogy arról is, hogy az általa vezetett globális cég a Covidot követően miként tudott két rekorderedményt hozó üzleti évet zárni.
Elkészült a törvénymódosítási javaslat, amellyel a kormányzat elkerülné, hogy a központi költségvetés terhére kelljen rendezni jegybanknál veszteségként felhalmozódó, több ezer milliárd forintos tételt. A terv elvileg figyelembe veszi a legjobb nemzetközi gyakorlatokat, egyben megerősíti a monetáris politika hitelességét. A tervezetet az Európai Központi Bank is véleményezi, a frankfurti szervezet megerősítette a hvg.hu-nak, hogy szerdán hivatalosan meg is kapta az ügyben a konzultációs kérelmet.
Fenntartja az átlaghoz képest jóval rózsásabb gazdasági előrejelzéseit az MBH Bank. Eltérően alakul a gazdaság különböző területein tevékenykedő szereplők sorsa, de összességében javuló inflációs folyamatokra és teljes foglakoztatás mellett elérhető egészséges növekedésre van remény, miután az agrárium megússza a tavalyi termést tönkretevő aszályt.
A kormánytól független szervezetek szerint is megalapozott a jövő évi költségvetés, aminek középpontjában az infláció elleni küzdelem, és a bérek fejlesztése áll. A Pénzügyminisztérium szerint szó sincs megszorításokról, ezzel együtt az állam spórol, és ha kell, kész reagálni a jelenleg még beláthatatlan fejleményekre. Banai Péter Benő államtitkár a parlament Költségvetési bizottsága előtt adott számot a tervezetről.
Maradt az alapkamat, miközben más fronton folytatta az óvatos normalizációt a Magyar Nemzeti Bank júniusban. A monetáris tanács érdemi csökkenést vár az inflációnál az év második felében, amit részben a kereslet csökkenése magyaráz. A legújabb makrogazdasági előrejelzése alapján a célérték így is csak 2025-ben érhető el, miközben az idei növekedési kilátásokat ugyanazok a bizonytalanságok övezik, mint márciusban.
Nagy Márton alapvető váltást javasol a jegybank működésében, mivel úgy látja, elérhetetlen záros időn belül az MNB középtávú inflációs célja, a szigor viszont visszafogja a gazdasági növekedést. Az ötlet sok problémát felvet, és ugyan a jegybank hivatalosan nem kommentálta a gazdaságfejlesztési tárca irányából érkező ötletet, aligha örülnek neki.
A világ legnagyobb játékgyártójánál komoly célcsoportnak számítanak a felnőtt játékosok, amit mi sem mutat jobban, mint hogy egy élénk másodpiac, sőt, már Lego árutőzsde is létezik. Kókai Dávidot, a Lego-kockák kereskedelmére specializálódó WLWYB alapító-vezetőjét kérdeztük arról, mi is történhet a kockákkal az után, hogy a gyárban dobozba csomagolták őket.