A jegybank célsávjába – vagyis 4 százalék alá – valószínűleg legkorábban 2026 elsején kerülhet vissza az infláció, az élénkülő fogyasztásnak köszönhetően idén 2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság teljesítménye az Erste Bank aktuális szakértői előrejelzése szerint.

Nyeste Orsolya, a bank vezető makrogazdasági elemzője, Nagy János, a pénzintézet makrogazdasági elemzője és Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója tartottak háttérbeszélgetést a bank gazdasági előrejelzéseiről.

Az Erste a második félévben 410-es euró-forint árfolyamot vár, amit lassú, de stabil leértékelődés követhet. Jelenleg kevéssel 400 alatt van a jegybanki árfolyam, az Erste viszont azzal számol, hogy a következő hitelminősítési lépésnél a Standard & Poor’s negatívra válthatja a magyar gazdaság kilátásait, és náluk Magyarország már a bóvli kategória határán van. Az Erste 2026-ra már 420-as árfolyamot prognosztizál.

Mint azt Cselovszki elmondta, az Erste is változékony időszakot lát, amiből viszont alapvetően pozitív kimenetelt látnak az év egészére vetítve.

Ez viszont nem a mostani valóság, az Erste elemzői szerint a legnagyobb problémát továbbra is az általános bizalomhiány jelenti. A különböző bizalmi indexek azt mutatják, hogy a gazdasági szereplők a kilátásaikat tekintve összességében még mindig pesszimisták. Ezzel együtt a tavalyi 0,5 százalékkal szemben idén 2 százalékos növekedést kalkulálnak a magyar GDP-ben. Ez futhat fel a prognózis alapján 3,6 százalékra 2026-ra.

Kérdésünkre elmondták, hogy a mostani inflációs közegben megalapozott Varga Mihály újonnan hivatalba lépett jegybankelnök kommunikációja, miszerint egy alapvetően konzervatív monetáris politikát fog követni a Magyar Nemzeti Bank. Nyeste szerint idén talán lehet egy kamatcsökkentés, de ez is bizonytalan. Jelenleg 6,5 százalékon áll az alapkamat.

Az élelmiszerek mellett intenzív átárazások mutatkoztak a piaci szolgáltatások esetében. Az idei éves átlagos infláció a korábban vártnál magasabb, a tavalyi 3,7 után 5,5 százalék lehet a bank előrejelzése szerint. Ez továbbra is meghaladja a jegybank 3 százalékos, illetve ahhoz szabott plusz-mínusz 1 százalékos tolerancia küszöbértékét.

Itt van Amerika

„Számítottunk arra, hogy a volatilitás velünk lesz, ha short pozíciója volt Trumpnak és Musknak, akkor örülhetnek” – mondta Cselovszki.

A védővámok és az egyéb politikai feszültségek jelentős gazdasági kockázatokat jelentenek, ezeknek a hatását már globálisan is árazzák az USA gazdaságával érintkező szereplők.

Nagy elmondása szerint markáns lassulás van az USA gazdaságában, a fogyasztás jelentősen visszaesik, bizonytalan a környezet, nem tudni, milyen növekedési kilátásokkal lehet kalkulálni.

Kérdésünkre Nyeste és Nagy is úgy vélekedett, hogy ha nem is lesz recesszió az Egyesült Államokban, de jelentősen visszaeshet a növekedés. A védővámok miatt visszaeshet 1 százalékra az amerikai gazdasági bővülés.

Az amerikai csoda kifulladni látszik, részben Donald Trump elnök miatt – mondta Nyeste. Erőteljes narratívaváltozás jött, lehet, hogy a Federal Reserve csökkent többet a kamatszinten, mint az Európai Központi Bank. (Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerdán, magyar idő szerint este közli legújabb kamatdöntő ülésének eredményét.)

Kell nekünk a wunderbar

Cselovszki kérdésünkre elmondta, meglehetősen nagy a szezonális tényezők miatti fluktuáció és a német gazdaság viszonya Kínával is jelentős tényező a gazdasági mutatók alakulásában, ami kihat a bank működésére.

Ugyancsak kérdésünkre elmondta, eddig nem, de most már kimondják a cégek, hogy meg kell várni német gazdaság kilátásainak alakulását, ennek hiányában nehezen lehet tervezni.

A vállalati hitelezés is átalakul. A nagyvállalat tartja magát, a kicsik bizonytalanok, a támogatási programok hatása pedig valószínűleg később mutatkozik meg.

Az Erste amiben tud, részt vesz.