Az MBH sem maradt ki, több más bankhoz hasonlóan több lépcsőben 2,6 százalékról, 2 százalékra, majd a gyenge első negyedéves növekedési adatok után 1,1 százalékra csökkent a pénzintézet idei GDP-prognózisa. Ez valamivel optimistább, mint a CIB nemrég közölt prognózisa, ami 1 százalékról szól, és még derűlátóbb, mint a csupán 0,8 százalékot jósló Európai Bizottságé.

Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója a vállalat legújabb időszaki jelentésének bemutatásakor elmondta, a gyenge 2025-ös várakozások oka a vámháború miatti kilátásromlás, és – ha jobb később, mint soha alapon – el is kezdődött Németországban a gazdasági élénkítés, ez könnyen lehet, hogy elkésett.

Az MBH alapértelmezésben pozitív fordulatokra számít. Ennek részben oka, hogy az USA által bevezetett védővámok rendszere hosszútávon nem fenntartható, így enyhülésnek kell következnie, aminek a jelei már most is látszanak.

Továbbra is számolnak az élénk belföldi fogyasztással, ami a 2026-ban kiterebélyesedő egyéb gazdasági fejleményekkel együtt már 3,5 százalékos, 2027-re pedig 3,3 százalékos gazdasági növekedést hozhat.

Ezt az optimizmust az elmúlt hónapok kiskereskedelmi adatai nem látszanak alátámasztani, de mint azt kérdésünkre Árokszállási kifejtette, a legnagyobb ugrás a fogyasztási számokban a szolgáltatások terén van. A trendet az is alátámasztja, hogy, ha nem is kétszámjegyű, de érzékelhető emelkedés lesz a reálbérekben, miközben a munkanélküliség továbbra is megmarad a mostani 4 százalék körüli szinteken, ami megalapozhatja a következő évek magasabb növekedési tempóját.

Ehhez jön hozzá a több bizonytalanságot mutató termelési szegmens, leginkább az ipar, azon belül is az év vége felé jó eséllyel termelőre forduló autóipari beruházásoknak egy része. Mint Árokszállási elmondta, attól függetlenül, hogy az elmúlt időben igen gyatrán teljesített az ipar, vannak kedvező előjelek, és ha ezen a területen akár minimálisan is pozitívba fordulnak a számok, az önmagában egy méretes lökést tud adni a növekedésnek. Azt, hogy ez mikor fog bekövetkezni, jelenleg még nehéz megjósolni.

Fő a stabilitás

Az MBH helyzetértékelése szerint a főbb gazdasági folyamatokban látszik a törekvés a kormányzat részéről a stabilitás fenntartására. Ezért idén 4,3, jövőre 4,2, majd 2027-ben az össztermék 3,5 százalékának megfelelő hiánnyal számolnak. Ez az eredményszemléletű hiány, amit rendszerint előtérbe helyeznek a gazdasági számításoknál, szemben a pénzforgalmi hiánnyal, ami idén már az év elejére igen magas szintre ugrott.

Árokszállási szerint a stabilitásra való törekvés látszik a 2026-os költségvetésben is. A tervezettel akadnak gondok, azonban az MBH elemzői szerint a bejelentett intézkedések, adóvágások, egyéb juttatások nem jelentenek jelentős költségvetési lazítást. Ami most látható, az nem veszélyezteti stabilitást, ezt látszólag a piaci szereplők is elfogadják. Úgy látja:

nincs olyasmi, ami arra utalna, hogy a kormány „elengedi a gyeplőt.”

A stabilitás a bank várakozása szerint egyéb fontos makrogazdasági területeken is mutatkozik. Az idei 4,5 százalékos éves átlag inflációt jövőre már 3,5, 2027-ben 3,2 százalékos ráta követheti, vagyis jövőre már a Magyar Nemzeti Bank 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékos tűréssávjába kerül a ráta.

Ebben Árokszállási szerint a kormányzati kommunikációnak megfelelően jelentős hatása volt az árrésstopnak. Kérdésünkre elmondta, ezzel együtt egy ilyen rendszert nem lehet az idők végezetéig fenntartani, azt a kormányzat részéről is elismerték, hogy az ilyen súlyú piaci beavatkozás káros, különösen ha elhúzódik. Az MBH szerint ezzel együtt még itt lesznek egy ideig a hatóságilag megszabott korlátok, a következő hónapokban még nem lesz lehetőség az intézkedéseket kivezetni.

A Varga Mihály által átvett jegybanktól az elemző szerint a piacon sokan egy nagyszabású, gazdaságélénkítést célzó lazítási hullámot várt. Ez elmarad, idén egy 25 bázispontos csökkenés lehet év végén, és Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője szerint ezt 2026-ban követhetik további vágások, ami jövőre 5,25 százalékos alapkamatot eredményezhet az idei 6,25 százalékot követően.

Árokszállási szerint az, hogy a jegybank szavakban és a döntéshozatalában is a stabilitásra törekszik jól csapódik le a piacon, ennek is köszönhető, hogy az euró-forint árfolyamban is kisebb kilengésekkel kell csak számolni, noha a magyar fizetőeszköz hagyományosan hajlamos a csapongásra. Jelen állás szerint továbbra is 400 felett, inkább a 410 közelében várható a váltás, kisebb kilengésekkel.

Mindennek tükrében az MBH nem tart attól, hogy a nagy nemzetközi hitelminősítőknél a magyar adósbesorolás újból a befektetésre nem ajánlott, bóvlinak gúnyolt kategóriába kerüljön, ha vannak is kockázatok.

Ugyan van a GDP-arányos adósságráta további emelkedésének érdemi kockázata, de egyelőre az MBH-ban arra számítanak, hogy a ráta idén év végén a tavalyi, 73,5 százalékos szinten maradhat. Utána 2026-tól folyamatosan az élénkebb gazdasági növekedéssel csökken a költségvetési hiány, és a nominális GDP növekedése is erőteljessé válhat, ami már szemmel látható mértékű adósságráta-csökkentést tehet lehetővé a pénzintézet jóslatának értelmében.