"Sorosék" kulákos diafilmje szépen rímel az iráni diákok bűnbakká tételére is

Riba István

4 perc

2020.03.29. 12:00

Korábban dicsekedett a kormány a Magyarországra csábított külföldi – iráni, török, azeri, kazah és más – hallgatókkal, most járványügyi kockázatnak láttatja őket.

Az illegális migráció és a koronavírus-járvány között egyértelműen kapcsolat van, hiszen számos bevándorló Iránból vagy Iránon keresztül érkezik, amely a fertőzés egyik gócpontja” – mondta Orbán Viktor azok után, hogy kiderült: az első magyarországi fertőzöttek iráni diákok voltak.

A kormányfő ma már kevésbé erőlteti ezt a vonalat. Ez nem is csoda, hiszen a gyorsan bűnbakká tett irániak olyan, tartózkodási engedéllyel rendelkező egyetemisták, akik nem kevés pénzért végzik itt a tanulmányaikat. A gépezet persze nem állt le, miután a magyar hatóságok konfliktusba keveredtek az iráni diákokkal, 13-at gyorsan megpróbáltak kiutasítani az országból.

Orbán Viktor – Grósz Károly óta első magyar kormányfőként – 2015-ben járt Teheránban, ahol 100 iráni ösztöndíjas fogadását ajánlotta fel vendéglátóinak: A konfliktus a nem megfelelő tájékoztatásból és a koronavírusra adott reakciók kezdeti zavarából is következhetett, de a diákok is hozzátették a magukét. Valóban volt köztük, aki tört-zúzott a kórházban, s olyan is, aki a járványügyi rendelkezésekkel szemben próbálta a személyiségi jogait védeni.

Az Indexnek egy svéd–iráni kettős állampolgár diák elmondta, őt a Facebookon érték el a rendőrök, hogy adja meg a telefonszámát, amin felhívhatnák. Ő azonban közölte, hogy idegenekkel nem áll szóba, sőt a megadott számon sem volt hajlandó visszahívni őket, amit a magyar hatóságok zokon vettek.

Az eset végül kiutasítással végződött, ami túlzott erőfitogtatásnak tűnik azokkal a diákokkal szemben, akik nem kevés pénzt és energiát fektettek az itteni tanulmányaikba. Ráadásul az intézkedéshez kapcsolódó hároméves kitiltás hatalmas törést jelent a felkészülésükben. Az pedig végképp nem tűnik jogállami megoldásnak, hogy az idegenrendészeti hatóság már a döntés másnapján repülőre akarta ültetni a diákokat, holott határozata ellen nyolc napon belül bírósághoz lehet fordulni. (A diákok ezt meg is tették, s mivel már a kérelem is halasztó hatályú, egyelőre Magyarországon vannak.)

Az eset kapcsán a kormánypárti sajtó máris ízelítőt adott a felhatalmazási törvény elfogadása utáni időkből. „A rendbontó irániak oldalára álltak Sorosék” – szólt az egyik főcím, pusztán azért, mert a diákok élni akartak a bírósági jogorvoslat lehetőségével, és ebben civil szakértők a segítségükre voltak. A 888.hu – az ötvenes évek megfogalmazásait idézve – már arról írt, „lehet, hogy ideje lenne a különleges jogrend keretében a sorosista NGO-k tevékenységét is korlátozni?!”.

A Rákosi-korszakban például a kulákok tevékenységét is "korlátozták". Az erről szóló korabeli propaganda-diafilmet – mit tesz isten – a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítvány archívumában lehet megnézni: