Az állam adatéhsége csillapíthatatlan, a biztosítékok megkérdőjelezhetők

Ha a kormány olyan törvénytervezetet visz a parlament elé, amelynek többféle olvasata lehet, az ellenzék élből azt feltételezi, hogy Orbán Viktorék a lehető legrosszabb felhasználására készülnek. A zsigeri elutasításnak van is tapasztalati alapja: 2010 óta számos olyan törvény született, amelyet nem arra célra használtak, amivel a kormány a beterjesztését indokolta. Ilyen előzmények után nem csoda, ha a törvénytervezeteket árgus szemekkel figyelik az ellenzéki képviselők, pláne ha olyan kényes területeket érintenek, mint a polgárok megfigyelése.

A kormány április végén terjesztette be, és a múlt héten a parlament már meg is szavazta azt „a polgárok biztonságát” ígérő törvényjavaslatot, amelyben a nemzetbiztonsági törvényt is módosítják.

Megszavazták: korlátlan rálátást kapnak a nemzetbiztonsági szervek az állampolgárok adataira

Megkapta a felhatalmazást a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat arra, hogy gyakorlatilag mindent megtudhasson egy adott állampolgárról. A rendőrök pedig még az ártatlanul meggyanúsítottak adatait is 20 évig őrizhetik.

Már önmagában az is megkérdőjelezhető, ha egy ennyire fontos jogszabályt nem önálló törvénytervezettel módosítanak, hanem egy olyan salátatörvény keretében, amely egy kalap alatt 38 törvényt ír át. Ilyenkor már csak azért sem lehet felelős döntést hozni, mert nincs mód az egyik változtatásra – szakmai indokok alapján – igent mondani, a másikra pedig nemet. Vagyis politikai döntést kell hozni a támogatásról vagy elutasításról.