Befolyásos hatalmi kapcsolatokra koronként másként, de mindig szükség volt a vagyonosodáshoz. Ahogy a többi magyar főúr, a Batthyányak is felismerték, hogy a hűség a Habsburgokhoz arisztokratává teszi őket, uradalmakhoz, várakhoz juttatja a családot.
Húsz évvel a magyar csatlakozás után Orbán Viktor azt reméli, jelentős beleszólása lehet az uniós vezetők kiválasztásába, amikor az általa helytartótanácsnak csúfolt Európai Unió egyik irányítója lesz. Csakhogy az EU az idén szorosabbra zárhat, mint azt a magyar kormányfő szeretné.
Brüsszelben megzavarták az ultrakonzervatívok találkozóját, ezen a héten Budapesten viszont már, mondhatni, családi körben ünnepelhetnek a tőlük is jobbra álló populista szélsőségesek.
Nem tudta maga alá gyűrni a tanárképzést a kormány, ezért kivételezett helyzetbe hozott „saját” egyetemén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indíttatna ilyen szakot.
Előszeretettel és egyre gyakrabban használja bűncselekményekkel vádolt vagy már el is ítélt külföldi politikusok megsegítésére a magyar diplomáciát az Orbán-kormány.
Jelentős befektetés árán teljesült Orbán Viktor vágya: számottevő szereplővé vált az amerikai republikánusok körében, Flóra lányával kvázi állami fogadtatásban részesült Donald Trump floridai birtokán. Ennek ellenére a kormányfő még arra sem számíthat biztosan, hogy az érdekei számítani fognak, ha a volt elnök visszatérne a Fehér Házba.
Időnként helyreteszi Orbán Viktor fideszes párttársait, akik látszólag őt megkerülve hoznak kellemetlen helyzetet teremtő döntéseket. Ennek egyik korai példája volt az 1990-es években a honvédség vadászgépbeszerzése.
Sulyok Tamást, a héten megválasztott köztársasági elnököt a közvélemény elsősorban jogászként, ügyvédként, jogtudósként és alkotmánybíróként ismerhette meg, most üzleti tevékenységét is felidézzük.
A kormánypropaganda gőzerővel dolgozik annak bizonyításán, mekkora haszonnal járt, hogy Orbán eddig vonakodott zöld utat adni a svédek csatlakozásának az atlanti szövetséghez. A svéd miniszterelnök pénteken jön tárgyalni Orbán Viktorral.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai igazgatója tett egy vérszegény próbálkozást annak megideologizálására, miért is adja el magát Magyarország fillérekért különböző féldiktátoroknak.
Viszályok, konfliktusok, egymásra találások és szimpátia. Fordulatos a magyarok és a lengyelek akár ezer évre visszavezethető kapcsolata. A jó ideje Putyinhoz húzó orbáni politika miatt a mára elhidegült viszony jövője nem sok jót ígér.
A sorozatos botrányok után új pályára állítaná a Magyarságkutató Intézetet Kásler Miklós főigazgató. Kérdéses, hogy valóban ő-e a megfelelő személy a változás levezénylésére.
Különösebb indok nélküli látogatásra érkezett új politikai szövetségeséhez, Orbán Viktorhoz Robert Fico szlovák miniszterelnök, hogy a korábban feszültségeket okozó ügyek szőnyeg alá söprése mellett azokról a stratégiai kérdésekről tárgyaljanak, amelyekben vállvetve harcolhatnak az EU-ban.
A természetvédelmi hatóságot a kormányhivatalok alá rendelték, így a szakmaiság helyett ez a terület is politikai erőtérbe került. Ha egy nemzeti parki vezető akár csak finoman is, de kritizálni mer, elbúcsúzhat állásától.
Kedvére hazaárulózhatja és listázhatja az ellenzéket, és akár elhunytakat is szuverenitási kockázatnak minősíthet majd Lánczi Tamás, ha következetes lesz önmagához.
A szovjet politika egykoron számíthatott a kapitalizmusban csalódott, nem kommunista nyugati értelmiségiekre, akik hinni akartak egy igazságosabb társadalomban. Putyin is talált külföldön híveket, akik diktatórikus hatalomgyakorlására tekintenek példaként.
Egyenesen a katolikus egyház hagyományát is felülírná Ferenc pápa az általa indított szinódusi folyamat során azzal, hogy erősítené a világiak szerepét, s a nők felvehetnék az egyházi rend harmadik fokozatát. A pápa szerint „egy olyan egyház, amely csupa fegyelem... az Gestapo, nem egyház!”. Elképzelései akár kenyértöréshez is vezethetnek.
Sikertörténet a magyar oktatás, vagy továbbra is szükség lenne egy alapos reformra? – vetődik fel a kérdés a legfrissebb PISA-eredmények láttán. A kormány az előbbit mondja, holott örömre semmi ok.
Míg korábban többnyire leperegtek Polt Péter legfőbb ügyészről a kormánypárt zavaros ügyeit firtató kérdések, az utóbbi időben „vizsgálatkészebbnek” bizonyult. A végeredmény nem változott.
