Több pert is elvesztett a Fővárosi Önkormányzat, mert vonakodik átengedni közterületeit hirdetési célokra. Miközben a városvezetés látképi és üzemeltetési szempontokra hivatkozik, magatartásával kormányközeli érdekeltségeknek hajtja a legnagyobb hasznot.
Több olyan vasúti projekt műszaki megfelelőségét is Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt frissen megszerzett cége hitelesítette az elmúlt években, amelynek a kivitelezője a felcsúti milliárdos valamelyik vállalata vagy éppen Homlok érdekeltsége volt.
A kormány nem dicsekszik vele, de Brüsszel nyomására szabad utat enged például a szélenergia hasznosításának vagy a tájrehabilitációs vízgazdálkodásnak. A napenergiát illetően azért kiharcolt magának pár év haladékot, ez elég lehet ahhoz, hogy mindenkinek végleg elvegye a kedvét a napelemes projektektől. Amúgy mindenről csak feltételes módban lehet beszélni, amíg az Unió nem nyitja meg a pénzcsapot.
Petíciókkal ostromolják polgármesterek és civilek a közlekedési tárca új vezetőjét, mert több ezer család életét nehezíti meg a MÁV és a Volánbusz december 11-étől életbe lépő új menetrendje. De ez csak az egyik zavaros ügy a Palkovics László és Vitézy Dávid távozása után átalakuló távolsági közlekedésben.
Alig indította el új startupját a biotechnológiában nevet szerzett befektető, Duda Ernő, máris módosítania kellett üzleti stratégiáján, és nem azért, mintha nem lennének olyanok, akik meg tudják fizetni a prémium egészségügyi szolgáltatásokat.
Még az energiaválság idején is felére lehet nyesni a tarifákat olyan országokban, ahol – Magyarországgal szemben – nem fuserálták el az energiapolitikát. Ezt állítja az ELTE TTK Energiaföldrajzi Kutatócsoportjának vezetője, Munkácsy Béla.
Eddig csak a rendőrség és adóhivatal vizsgálatáról lehetett tudni, de az államhatalom bevetette a titkosszolgálati eszközöket a politikai ellenfél megfigyelésére: immár az Alkotmányvédelmi Hivatal is adatokat gyűjt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmáról.
Meg kellene állapodni Brüsszellel. Azzal a 7,5 milliárd euróval, amelynek a kifizetését felfüggesztette az Európai Unió, gyönyörűen túl lehetne élni a következő hat hónapot, és a forint árfolyama is helyreállna. Egy új jogszabály rendezhetné a létfontosságú közszolgáltatások energiaellátását is – mondja Mártha Imre, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.
Ismételten Putyin lekötelezettje lett az Orbán-kormány. Magyarország devizaszűkében, a forint árfolyama összeomlóban, és bár a propaganda mindent az uniós szankciókra kenne, a történtek mögött a kormány és a jegybank súlyos hibái sejlenek föl.
Az orosz pénzügyminiszter arra panaszkodik, hogy nem volt még ilyen nehéz dolga a költségvetéssel, pláne ha az energiaexport is kiesne. Itt még messze nem tartunk, de a magyar kormány „nemzeti konzultációjával” is erre való hivatkozással hárítaná át magáról a felelősséget az energiaválság ügyében.
Magyarországon is látszanak a nyomai annak az orosz oligarchának, aki az amerikai külügyminisztérium vizsgálati anyaga szerint egy társával együtt 2014 óta a világ kéttucatnyi országában legalább háromszázmillió dollárt fordított külföldiek befolyásolására.
Európa nagyon lemaradt azokban a kutatásokban, amelyek az energiatárolás lehetőségeit feszegetik, pedig ez kulcskérdés a magyar gazdaságban is – derül ki Kaderják Péter szavaiból, aki az előző Orbán-kormány energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára volt, most pedig egyebek között a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője. Interjú.
Két részben közöljük a Heim Péter befektetési szakértővel készített HVG-interjút. Heim az első részében a globális gáz- és olajpiac problémáiról beszélt, a megoldásban szerinte Iránt kulcsszereplőnek kellene tekinteni, mert nélküle nem lehet biztonságos Európa olaj- és gázellátása. Heim elmondta azt is, milyen energetikai üzletek kötik Iránhoz. A mai folytatásban egyebek közt arról van szó, miért nem szerepelt az elmúlt jó pár évben a hazai közéletben, milyen kapcsolatok fűzik a NER gazdasági potentátjaihoz és az orosz oligarchákhoz, milyen hatalmas üzletekben volt szerepe, miért nem szerették a Fideszben, és miért gondolja, hogy Orbán Viktor ugyanazt a gazdaságpolitikát vitte, mint anno Gyurcsány Ferenc, és Magyarország gazdaságát a katasztrófa szélére vezette.
Az orosz–ukrán konfliktus pillanatnyi állásánál is fontosabb most, az energiaválságban az iráni atomalku sorsa – állítja a Századvég volt tulajdonosa, befektetési szakember, aki Iránnal kapcsolatos energetikai ügyekben főtanácsadóként, illetve speciális meghatalmazottként is dolgozik. Heim Péter a vele készült interjú első részében a globális gáz- és olajpiac problémáiról beszél. A holnapi folytatásban egyebek közt arról lesz szó, miért nem szerepelt az elmúlt jó pár évben a hazai közéletben, milyen kapcsolatok fűzik a NER gazdasági potentátjaihoz, milyen hatalmas üzletekben volt szerepe, miért nem szerették a Fideszben, és miért gondolja, hogy Orbán Viktornak nyilvánosan el kellene ismernie, hogy hülyeséget csinált, amikor ugyanazt a gazdaságpolitikát vitte, mint anno Gyurcsány Ferenc, és Magyarország gazdaságát a katasztrófa szélére vezette.
Orbán tücsök rájött, hogy jön a tél, és elkezdte tűzifának aprítani a hegedűt. Persze nem a sajátját. A kormány kedvenc projektjeire jut pénz, de minél messze van valaki a tűztől, annál inkább spórolnia kell.
Ráharapott Orbánék csalijára Kína egyik leggazdagabb embere. Cserébe már nemcsak az orosz gáztól, hanem a kínai lítiumtól is függ a magyar gazdaság. Az elektromos autókba akkumulátorokat gyártó CATL minden idők legnagyobb külföldi befektetését hozza Magyarországra.
A polgári engedetlenségen kívül alig maradt eszköz az olyan jogszabályokkal szemben, mint amilyenek az elmúlt hetekben taroltak a családok körében. A kormány a háborúra és az energia-veszélyhelyzetre fogva egyik napról a másikra, törvény- és alapjogokat sértő módon döntött romba egzisztenciákat.
A belügyi körök megkérik az árát, hogy pacifikálják a társadalmat, ebben a bizniszben még Mészárosnak és Garancsinak is hátrébb kell húzódnia.
A kormány számára hirtelen felülírhatatlanná váltak a helyi önkormányzatok döntései. Balatonvilágoson ugyanis a képviselő-testület többsége éppen a kormánybarát befektetők oldalán áll, miközben a kisebbségben lévő civilek fontos csatát nyertek a szabad parthasználatért folytatott küzdelemben.
Államosíthatják a még önkormányzati tulajdonban lévő vízszolgáltató vállalatokat is – értesült a HVG. Ezt lépné a kormány, miután a rezsicsökkentés miatt nem csupán veszteséges az ágazat, de aszályosabb időszakban már a vizet sem tudja mindenütt garantálni.