Hatványozódik az internetes vásárlásokhoz kötődő csalások száma, miközben az átvert vevő egyre inkább magára marad. A rendőrség új speciális egysége az elmúlt hetekben lekapcsolt néhány bűnözőcsoportot, de a kormánynak és a pénzügyi felügyeletnek még bőven lenne tennivalója.
Irdatlan mennyiségű befektetés érkezik ezekben a hónapokban Magyarország második legnagyobb városába, mégis kapaszkodnia kell a Fidesznek, hogy a jövő évi önkormányzati választáson az övé maradjon. A politikai döntések sokszor megalapozatlanok, és felkészületlenül érték a debrecenieket.
Terebélyes cégháló jórészt névtelen tagjai ügyködtek csaknem egy évtizeden át, hogy Tiborcz István BDPST Groupjának a neve alatt novemberben megnyílhasson a luxusban is kivételes Hotel Dorothea. A sameszok, akik adták-vették Tiborcznak az ingatlanokat, maguk is vagyonosok lettek.
Szeptember 12-étől bezárult az a kiskapu, amely hatalmas vagyonok adómentes felhalmozását és adásvételét tette lehetővé a bizalmi vagyonkezelőkön keresztül. Az egyik engedélyes vagyonkezelő, az Apelso Trust tulajdonosát, Antall Györgyöt, a néhai miniszterelnök, Antall József fiát kérdeztük az elmúlt tíz év és az új szabályozás tapasztalatairól.
Intézményes adócsalás zajlott az elmúlt tíz évben, hogy a kormányhoz közel álló nemzeti tőkések kevesebb közterhet fizetve tudják felhalmozni vagyonukat. A jelenségre az hívta fel a figyelmet, hogy a kormány szeptember 12-étől megszüntette a bizalmi vagyonkezelés legfőbb adóelőnyét.
Akkora számlát nyújtottak be kirúgásuk előtt a MÁV vezérigazgató-helyettesei Lázár János miniszternek, hogy abból már tényleg ki lehetett volna javítani a vasúti infrastruktúra főbb hibáit.
Csődközeli helyzetbe került az az akadémiai cég, amely a magyar termőterületek mintegy felét látja el a búza vetőmagjával. Az ide vezető úton a kormány először az MTA kutatóhálózatát bombázta szét, utána az egyetemi autonómiát sértette meg a Fidesz-közeli alapítványokkal, majd a pénz is elfogyott.
Az állami beruházások a tokaji borvidékre összpontosítanak, a szakmai egyetértés azonban hiányzik: így épül Hegyalja gazdasági-turisztikai környezete, ahol régi-új szőlőbirtokain a kormányfő családja is gazdálkodik.
Júliustól az internetszolgáltatás mindenkit megillet, a legszegényebbek számára még egy kötelezően alacsony ár is életbe lépett. Ám sem a távközlési cégek, sem a médiahatóság nem érdekelt abban, hogy a szolgáltatás ismert és népszerű is legyen.
Az atlétikai stadion megépült a világbajnokságra, ahogy Orbán Viktor szerette volna, a beruházás profitjából pedig a Mészáros család apraja-nagyja csodás hajókirándulást tehet, de a kormány által kizsigerelt és fizetési nehézségekkel küzdő fővárosnak továbbra is be kell érnie a puszta ígéretekkel.
Egyre aktívabbak az áfacsalók a zöldség-gyümölcs kereskedelemben – állítják kertészek, akik szerint az ok abban keresendő, hogy a magyar adókulcs kétszer-háromszor akkora, mint a szomszéd országokban. Az adóelkerülést a romló gazdasági környezet is ösztönzi. Viszont az ágazathoz hamarosan dőlnek az olyan uniós pénzek, amelyeket Brüsszel sem blokkol.
Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Az új rendszer egyelőre szinte átláthatatlan, a Mol leányvállalata, a Mohu elfogadhatatlan ajánlatokat tesz a szektor cégeinek, a családi vállalkozások nem fogják sokáig bírni, ha nekik kell hitelezniük a Mol-leányt.
Újabb három település forrong, mert a kormány az ott lakók bevonása nélkül tárgyal olyan raktárak és gyárak telepítéséről, amelyek az akkumulátorokhoz szükséges vegyi anyagokkal foglalkoznak. Orbánék előkészítetlenül ontják az országra a veszélyes üzemeket, mégis úgy érezhetik, révbe értek.
Hatalmas növekedési lehetőség nyílt a Tiborcz István érdekkörébe került Waberer's logisztikai cégcsoport előtt a kormány által támogatott ázsiai befektetések révén. Barna Zsolt elnök-vezérigazgató külföldi felvásárlási szándékokról, zöld utakról, robotokról, kisbefektetői érdekekről is beszél a HVG-nek.
Mire beérett a kormány igyekezete, hogy a külföldi filmgyártók évente több százmilliárd forintot költsenek el Magyarországon, az iparág legfontosabb szereplői valahogy éppen a kormányhoz közel állók kezébe kerültek.
Soha nem voltak ennyire beszédesek azok a külföldi vállalatok, amelyeknek a kiszorításán a magyar kormány ügyködik. Elkezdték nyilvánosságra hozni a megfélemlítés konkrét módszereit, ami megnehezíti, hogy az ország hozzájusson a várt 28 milliárd eurónyi uniós támogatáshoz.
Ismét fizetési problémák merültek fel egy dél-koreai akkumulátorgyártó magyarországi beruházásán, ami miatt hazai kis- és középvállalkozások kerültek szorult helyzetbe. Az állam által támogatott befektető a dél-koreai fővállalkozóra mutogat, a kormány pedig hallgat.
Néhány hónap alatt 75 milliós fogyasztói táborával a magyar piacra is berobbant egy litván online platform a használt ruhák adásvételére. A jelenség nem független a gazdasági válságtól, de azt is jelzi, hogy változóban van az emberek viszonya a tulajdonhoz, és egyre többen vevők a közösségi élményre.
Változott az Orbán-kormány személyzeti politikája: mostanság olyanok juthatnak pozíciókhoz, akik azt ígérik, a jelenlegi pénzügyi keretek között is képesek a hatékonyság növelésére. Az elmúlt hetekben nemcsak a katonaságnál és a tudománypolitikában hullottak a fejek, hanem a MÁV–Volánbusz-csoportnál és az MVM-nél is.
A keleti pénzek az uniós hitelkeret mögött lépnek be a forgóajtón, mégis előtte érkeznek meg Budapestre. Miközben az orosz kémbank csomagol, az egyik legnagyobb kínai pénzintézet látványos külsőségek között tudatta országgal-világgal: jelen vannak Budapesten.