Noha a rendszerváltás a társadalom széles rétegei számára nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mindig akadtak olyan átmenetileg népszerű, legális bizniszek, melyek bármelyikére felülve úgy tűnt: meg lehetett szerezni azt a bizonyos első milliót. A biohumusz-biznisz már a rendszerváltás előtt elkezdődött. De inkább csak délibáb volt, mint a meggazdagodás valós esélye.
A kanadai nagydíj csalódás volt. Nem Hamilton győzelme miatt, és nem is az itt szinte kötelező taktikai zűrzavar elmaradása miatt. Hanem mert a verseny a várt svájci csoki helyett valójában nugát lett. Mogyorót csak nyomokban tartalmazott.
Megköttetett a közszolgáltató szerződés a fővárosi közösségi közlekedést szervező Budapesti Közlekedési Központ és a BKV között. Mindebből azonban sem jobb szolgáltatás, sem új buszok beszerzése nem következik. A piacnyitásból viszont végre kiderülhetne, hogy mennyiért szolgáltat a BKV, és ahhoz képest lehet-e jobb áron vagy ugyanazon a pénzen minőségibb szolgáltatást beszerezni. A megkérdezett szakértőink ehelyett inkább a közszolgáltatói szerződés kiskapuiról szóltak.
Montreal a Forma-1 számára a hosszú, fordulatos, de egyben rendre kiszámíthatatlan és olykor alattomosan igazságtalanul végződő verseny szinonimája. Ahol nem elég gyorsnak vagy tökösnek lenni, a legváratlanabbra is készülni kell.
A térlátás-ellenőrző alkalmazás lett a befutó, de a minden ellen védő adatkockától a turisztikai alapon kapható ingyen mobilinternet konstrukcióig jó pár sikergyanús megoldást láttunk a hazai startupok nemzetközi seregszemléjén. Állítólag elkezdődött a harmadik ipari forradalom.
Látszólag ugyanazt szolgálná az egyik, mint a másik: ha az ügyfél elhagyja a szolgáltatóját, vihesse magával a számát. De míg a mobiltelefonszámok hordozhatósága nyolc éve tény, a bankszámlaszámoké a Gyurcsány-kormány által megrendelt hat évvel ezelőtti vizsgálat óta megoldatlan. Megpróbáltuk kibogozni, hogy miért.
Bár a kormány menet közben kibővítette a népegészségügyi termékadó (neta) hatálya alá tartozó termékek körét, az időarányos bevételek a vártnál gyengébben teljesülnek. A chipsadó vesztesei leginkább a sós snackek, az ételízesítők és az üdítőitalok gyártói. Más érintettek viszont kifejezetten megúszták.
Kinek és miért fontos, hogy az állami cégek ügyei nyilvánosan hozzáférhetők legyenek? Meddig kiskapuzhat a jogszabályi kötelezettségek között a Magyar Villamos Művek? Valóban előrelépést hozott az átláthatóság értelmezésében az alaptörvény? Két civil szervezet szakemberét, Koritár Zsuzsannát, az Energiaklub projektvezetőjét, és Hüttl Tivadart, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi és információszabadság programvezetőjét kérdeztük.
Monaco gyönyörű, de a forma-1-es futamok, melyek itt már 1950-ben (az első szezonban) is egy korábbi tradícióra épültek, klasszikus értelemben unalmasak. A keskeny, egynyomvonalas, szalagkorlátok közt futó, csiki-csuki pályán előzni ugyanis leginkább a boxutcában lehet. Ettől még ez a 75 másodperc alatt körbeautózható aszfaltcsík a pilóták kedvence.
A kormány drasztikus adóbevétel-növelést akart, de fél év alatt a törvénymódosítás ötödére zsugorította össze a nyerőgép- és nyerőjátékpiacot. A Nemzetgazdasági Minisztérium most megpróbál korrigálni, ám az iparági szövetség szerint a tárca kifutott az időből.
Egyelőre csak kormányzati munkaanyagban szerepel a "parkolóépítési hozzájárulás" kifejezés, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatok vethetnének ki adót parkolók kialakításáért. Azt, hogy kinek, mennyit kell majd fizetnie és mi alapján, még nem lehet tudni. Csak az biztos, hogy nincs az a lakossági sarc, amely a főváros parkolási gondjait önmagában megoldaná.
Nem csak Maldonado futamgyőzelme elgondolkodtató, hanem az is, hogy akkor ki ülhessen majd az év végén a Red Bull trónjára?
Egyetlen szó változott a telefonadóról szóló törvényjavaslatban az utolsó egyeztetésen látott verzióhoz képest. A cégek mégis azt látják, hogy árverték őket. Nemcsak a színjátékot, a törvénytervezetet sem hagyják annyiban.
A Circuit de Catalunyát minden csapat és pilóta túl jól ismeri. A várhatóan kis különbségekből nagy "test-test elleni" csaták várhatók - hacsak a Lotus megint meg nem lepi az egész mezőnyt.
Egyelőre mindenki csak találgat, hogyan kell értelmezni Matolcsy György szerdai bejelentését, miszerint jövőre 30 százalékos társasági adót kell fizetniük az energetikai és közműcégeknek. Az biztos csak, hogy kiterjesztik az adózói kört, és több bevételt várnak az államkasszába.
A kormány elé szerdán kerülő telefonadó kérdése megosztja a szolgáltatókat. A jövőre 50-52 milliárd forint plusz költségvetési bevétellel kecsegtető, fogyasztásalapú sarcot leginkább a mobilcégek szeretnék minél tovább elodázni.
Noha a telefonadó bevezetésével kapcsolatban a péntek délutáni, negyedik találkozó volt az utolsó egyeztetési fórum a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a telekom cégek között, információink szerint este úgy álltak fel a felek az asztaltól, hogy a kormányzati szándék és a szolgáltatók elképzelései több ponton sem közeledtek egymáshoz. A percalapú adót várhatóan szeptemberben vezetik be.
Mugellóban három napig teszteltek - csiszoltak, reszeltek, mértek, analizáltak és legfőképp: gumit koptattak - a Forma-1-es csapatok. Volt pár piros zászlós eset, egy komolyabb kicsúszás és egy "nagyobb a füstje, mint a lángja" eset is. És az volt még, hogy Raikkonen nem volt ott.
Péntek délután két órára szól a telefonszolgáltatók meghívója a Nemzetgazdasági Minisztériumba (NGM). Eddig az időpontig nyújthatnak be javaslatokat a piaci szereplők a percalapú két forintos extraadó finomításához. A lényeg, hogy az elvárt bevételnek a végén stimmelnie kell.
Még ezen a héten elő kell húzni a telekommunikációs varázscilinderből azt a nyulat, ami a percalapú telefonadó helyett a szolgáltató szerint kevesebb áldozatvállalás mellett bevezethető. Olyasmit kell találniuk, amivel nem törik le nagyon a piacot, de az állami költségvetés évi 50 milliárd forintos, rájuk szabott éhségét képes kielégíteni. Ha ilyen nyúl nincs, július 1-től jön a 2 Ft/perces sarc.
