Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A 2008 és 2011 első féléve közti időszakban a MÁV csoport és a GYSEV működésére és fejlesztésére összesen több mint 918 milliárd forint költségvetési forrást adott az állam, de ehhez nem társult egyértelmű, hosszú távra meghatározott elvárás – foglalta össze a hazai vasúti közlekedési állami támogatási rendszer ellenőrzésének tanulságait Makkai Márta az ÁSZ felügyeleti vezetője. Az állam a költségtérítésen túl tőkeemelést és hitelgaranciát is nyújtott, fejlesztési támogatásokat adott, valamint a MÁV-nál hagyta a MÁV-Cargo értékesítéséből származó bevételt is.
A számvevőszéki szakember elmondta, hogy elvárás sem a szolgáltatás minőségét, sem a fejlesztendő infrastruktúrát illetően nem fogalmazódott meg, így a személyszállítás teljesítménye romlott, és ma az elöregedett pályahálózat magában hordozza a balesetek lehetőségét is. Az egész rendszert lényegében a lassújelek szaporodása tartja még működőképes állapotban – mondta Makkai Márta.
Nem látszik, hogy 918 milliárot költöttek rá...
Túry Gergely
40 milliárd aránylik a 2 és félhez
Az ÁSZ-jelentésben olvasható többek között az is, hogy a pályahálózati infrastruktúra-fejlesztésre nem állt rendelkezésre megfelelő pénzügyi forrás. Így állhatott elő az a helyzet, hogy miközben a MÁV-nak közel 40 milliárd forint értékben lett volna szüksége a pályák müködőképességének fenntartásához, a MÁV pályavasúti szerződése mindössze 2,5 milliárd forintos fejlesztési támogatást tartalmazott. És akkor még szó sincs arról a 42 "szintentartó" beruházásról, melynek összértéke a 35 milliárd forintot is meghaladta volna.
A MÁV hiteleinek finanszírozására is kitért az ÁSZ-jelentés: az állam ugyan átvállalt egy 50 milliárd forintos tételt, de a vasúttársaságnak 2015-ig közel háromszorosára, 148 milliárd forintra rúg a lejáró hitelállománya.
Nem volt elvárt célja az átalakításoknak?
A jelentés kitér arra is, hogy a cégen belüli átalakítások nem jártak eredménnyel – főként azért nem, mert az átalakításkor nem fogalmaztak meg eredménykövetelményeket. A cégcsoporton belüli, egymás közötti számlázás miatt nem egyértelmű, hogy milyen pénzek végül mire lettek pontosan elköltve. „A vasúti közlekedés finanszírozásának jelenlegi rendszere nem ösztönöz megfelelően megtakarításra, a társaságok nem érdekeltek a költségek csökkentésében” – áll az ÁSZ jelentésről kiadott sajtóközleményben.
A helyzetet nehezíti az ÁSZ szerint, hogy az állam tulajdonosként 1993, vagyis a MÁV részvénytársasággá alakítása óta nem rendezte a cég ingatlannyilvántartását sem.
