Szabó M. István
Szabó M. István
Tetszett a cikk?

Steve Jobs beteljesült vízióin - illetve az azokból született Apple termékeken - végignézve egyetlen készülék hiányát érezhetjük: azt, amelyik minden mást magába integrálva, a valóban digitális otthont teszi megélhetővé. De voltaképp már ez is rendelkezésre áll.

Az Apple és saját sikerének egyik magyarázata Jobs szerint az, hogy az emberek hajlandóak fizetni azért, hogy "egységbe rendezzük számukra a dolgokat, mert nincs idejük éjjel-nappal ezen gondolkodni". A Walter Isaacson féle életrajzi kötet végén (műfajilag szokatlan módon) Jobs maga írt összegzést. Azt írta, hogy a cél érdekében egyre inkább olyan termékeket alkottak, amelyek az integrált megközelítést írták elő a tervezőknek, mivel a hardver, a szoftver és a tartalom egységét is meg kellett teremteni. Ennek csúcsát ma - a számtalan applikációnak is köszönhetően - kétség kívül az iPhone testesíti meg. Az integrációban rejlő határ elérése azonban mégis inkább egy új Apple termékre vár, olyanra, amivel a digitális otthon megteremtése elérhetővé válik.

Az elmúlt évtized második felében, a gazdaság globalizációjának és az informatika hatására felgyorsuló tudomány határátlépéseinek köszönhetően az informatikai és távközlési ipar nagyjai az egyetlen közös rendszeren alapuló „digitális otthon” ötletével kacérkodtak. Az idea szerint a kompjuterek, perifériák és mobileszközök, de a tévé, a mosógép, a fűtő-hűtő rendszerek és a világítás is összekapcsolhatók egyetlen informatikai rendszerré, mely intelligensen alkalmazkodik majd a lakók igényeihez és szokásaihoz. 2005-ben erről a legtöbbet a Dell és a Microsoft beszélt, de a téma a Ciscótól az Apple-en át a Panasonic-ig valóban minden szóba jöhető cég fantáziáját megmozgatta. Egyetlen szeplő azonban máig maradt: valójában még senki nem jutott el a rendszer tömegtermeléséig. Az Apple sem, pedig az ötlet, hogy az otthoni készülékek egyetlen céleszközzel irányíthatóvá tehetők, Steve Wozniaknak köszönhetően 1985-ben már tömeggyártásra kész állapotig jutott.

A spéci távirányító

Bár 1985-ben már javában gyűltek a viharfelhők Steve Jobs feje fölött, az Apple vezetője leginkább a design javításának lehetőségeivel foglalkozott. Így került kapcsolatba a német Frogdesign céggel, akik korábban a Sony Walkman külsejének tervezésével lenyűgözték a világot. Jobsot is, akinek azonban az már nem annyira tetszett, hogy a kapcsolatfelvétel után kiderült: Wozniak saját cége is a „német békákkal” dolgoztatott. Pedig a Cloud 9 csak a technológiailag és műszakilag kész univerzális vezérlőberendezésnek kreáltatott volna trendi megjelenést, hogy a spéci távirányító jól eladhatóvá váljék. Wozniak ötlete az volt, hogy a készülék a könnyen programozható gombjainak köszönhetően mindent irányíthasson, ami otthon infravörös jeladóval felszerelhető. Jobs azonban egy szerződési záradékra hivatkozva követelte, hogy a Frogdesign adja át neki a terveket, vagy semmisítsék meg azt. A design cég menedzsere, Herbert Pfeiffer mindezt hatalmi játéknak minősítette, és a cég kiszállt a Jobs-Wozniak tűzvonalból. A mindent-távirányítót így elnyelte az idő.

Első generációs egér Macintosh gépekhez - kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!
Túry Gergely

Gyors adatátvitelt!

Az eszközök integrálása és az ebben a rendszerben főszerepet az Apple-nek szánó gondolatok az ezredfordulóhoz közeledve jelentek meg ismét, ezúttal Jobs digitális víziójában. A kulcsot ehhez a ’90-es évek elején éppen az Apple által kifejlesztett FireWire adta a kezébe (mivel a FireWire éppen az a nagy adatsebességet lehetővé tevő soros port, amivel digitális fájlokat, nagyméretű fotókat, videókat egyik eszközről a másikra lehetett mozgatni). A portot szabványként használták a digitális fényképező és videokamera piacot elárasztó japánok, így mikor a ’99 őszén megjelenő iMacbe is került a csatlakozóból, a vízió kezdett valóra válni. Miután az Apple saját alkalmazásokat is készített (Final Cut Pro, iMovie, iDVD, iPhoto stb.), a kamerás felvételek, fotók, videók otthoni szerkesztése és utógondozása rohamosan hódított teret magának. Jobs szerint ennek az volt a legfőbb magyarázata, hogy a számítógép központú rendszer a felvevőeszközöket is értékesebbé tette.

„Az iMovie nélkül lenne több száz órányi felvételünk, amit sose ülnénk végig. De a program segítségével a számítógépen megvághatjuk a filmet, ízléses áttűnéseket és zenéket adhatunk hozzá, a végére meg akár stáblistát is tehetünk, ahol a mi nevünk szerepel producerként. Az emberek számára lehetőséget adott, hogy kreatívak legyenek, hogy kifejezzék magukat, és érzelmeket közvetítsenek. Akkor világosodott meg bennem, hogy a személyi számítógép hamarosan átalakul” – mesélte később. Innen már csak egy apró lépésre volt szükség: fel kellett ismerni azt, hogy a rendszer akkor válik igazán hatékonnyá, ha az elemeit (hardver, szoftver, tartalom) integrálják. Ebből a felismerésből egyenesen következett a világ egy jelentős részével vívott harca a nyílt vagy zárt rendszer megalkotásának kérdésében, de ebből született meg az igény az elsőként épp a Mac-ekbe épített dvd-íróra is éppúgy, mint az iDVD kezelőfelületének puritán, célorientált egyszerűségére.

Vezeték és határok nélkül

A vezeték nélküli adatátvitel újabb állomást jelentett; 2006-ban az Apple számítógépein megjelenő FrontRow médialejátszóval például (a hifikre is köthető Apple AirPort Express segítségével) „átsugározhatóvá” váltak a zenéik a pc-ről a hangfalakra. A szélessávú internet, majd pedig a mobil adatátviteli technológia fejlődése és elterjedése (nagyrészt éppen az okostelefonok egyre növekvő igényeinek kiszolgálási kényszerétől hajtva) azt a gondot is megoldotta, hogy korábban a digitális otthonhoz elsősorban saját belső adathálózatra volt szükség, melybe a kontroll alá vonandó eszközöket csatlakoztathatták.

Steve Jobs egyik előadása közben - kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!
AP

A mobil adathálózat hétköznapi használatának egyik sajátos vetülete a dizájnkandallókat gyártó új-zélandi Escea idén forgalomba hozott csúcsterméke. A nagy méretű „ablakkal” szerelt látványkészüléket az tette igazán vonzóvá, hogy a gyár egy komplett iPhone appot fejlesztetett le a vezérléséhez. A programmal így bárhonnan, a be/kikapcsoláson túl például a lángnyelvek méretét és a rendszer hőbefúvó ventillátorainak forgási sebességét (plusz egy sor egyéb paramétert) is változtatni lehet.

Már fejleszthetik az újat

Az Apple digitális otthonát tulajdonképpen létre lehet hozni, mert az elektromos berendezések és azok összekapcsolását és szinkronizálását biztosító hálózati eszközök és opciók bárki számára elérhetők. Ha tévé, hűtő vagy mikrohullámú sütő nem is készül egyhamar Cupertinóban, a legtöbb eszközhöz - főként a multimédia-képesekhez - előbb-utóbb létrehoznak valamilyen iPhone-on és/vagy iPaden elérhető vezérlőprogramot, a mobil eszközök így az otthont behálózó rendszerek központi vezérlőpaneljévé válhatnak. A gyárilag összeállított komplett rendszer megjelenése azonban még várat magára.

Hogy meddig? Az Appleblogot jegyző Magyarósi Csaba nemrég azt írta: "Ha Steve Jobs tényleg a cégére hagyta mentalitását, akkor már gőzerővel fejlesztik azt a platformot, ami egy nap leválthatja a lassú evolúcióra kárhoztatott jelenlegi kínálatot. Mert ez az Apple igazi szubsztanciája." Csak ki kell várni.

 

A HVG Extra Steve Jobs különkiadása már elérhető az újságárusoknál vagy megrendelhető a kiadó oldalán.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!