Szentgyörgyi Rita

Orlai Tibor: Fájdalmas, de le kell vennünk előadásokat a műsorról

Kényszerpályára kerülhet az Orlai Produkciós Iroda a taotámogatások eltörlése miatt. Orlai Tibor szerint ameddig nyereségesen tudják működtetni, játsszák a repertoáron lévő előadásokat, de a nagy kérdés az, hogy miből lesz anyagi forrás az új bemutatókhoz. Sorozatunkban a magánszínházak kilátásait vesszük sorra a tao utáni világban.


„Ott tartunk, hogy az Átrium tényleg bezárhat”

Aki azt állítja, hogy 2019-ben a színházak biztonságban vannak, az vagy nem érti a rendszert, vagy nem akarja érteni – mondja Zsedényi Balázs, az Átrium produkciós menedzsere. A tao kivezetése miatt kénytelenek meghúzni a vészharangot, a színház működésének a napjai meg vannak számlálva. Sorozatunkban a magánszínházak kilátásait vesszük sorra a tao utáni világban.


Alföldi Róbert: „Hogy ki a királyunk, az tőlünk függ”

A látszatcsillogás mögött rothadó világot, a perspektívátlanság meséjét vitte színre Alföldi Róbert a Centrál Színház Kasimir és Karoline című előadásában. Ödön von Horváth a náci hatalomátvétel előtti pillanatokban játszódó darabja konkrét áthallások nélkül is áthallásos történet a feledni vágyó emberekről. Döntéshelyzetekről, emberi viszonyokról, udvari bolondságról is beszélgettünk a rendezővel.


Hevér Gábor: Amiről nem tudunk, az nem fáj

Goda Krisztina BÚÉK című filmjének a Gáboraként mindenféle genderprobléma megtestesítője, és őt is utoléri az okostelefonjában rejlő végzete. A színpadon és filmen kívüli életében viszont – azt állítja – nincs takargatnivalója. Hevér Gábor azon szerencsések közé tartozik, akik nem értik, miért vannak rákattanva az emberek a közösségi oldalakra. Interjú.


José Carreras: Szélsőséges helyzetekben minden ember érettebbé válik

Korábbi fogadalmától eltérve 2019-ig hosszabbította meg fellépéseit a katalán tenor, aki szerdán ünnepi gálakoncertet ad a Papp László Sportarénában. José Carreras azt mondja, ma már kivételes alkalmakra tartogatja a hangját, és büszke arra, hogy Luciano Pavarottival és Plácido Domingóval felszabadították az operát az elitista műfaj címkéjétől.



Für Anikó: Már nincs sok dobásunk

Ha már önzők vagyunk és telhetetlenek, legalább a saját rovásunkra ne legyünk azok – mondja a környezetvédelmi témákra különösen érzékeny Für Anikó. A politika idegesíti, a tao megszűnése viszont aggasztja. A színésznővel a versek elemi erejéről, a szerepek visszaadásáról és Mácsai Pál vezetési stílusáról is beszélgettünk.


Lajkó Félix: Ha Pesten laknék, már nem lennék életben

Tipikus esete volt a meg nem értett zseninek, amit ma már szégyell. A zenei kísérletezésekben kifogyhatatlan Lajkó Félix most egy hatfős csapatot gyűjtött maga köré. A zenei gondolkodása még természetesebb lett, a skatulyákat és a besorolásokat viszont még mindig utálja.


Frenák Pál: Elég volt a társadalmi előítéletekből!

Mindig küzdenie kellett azért, hogy képes legyen átvinni a művészi elképzeléseit, és makacsul ragaszkodik az önállóságához. Legújabb darabjával, a W_all című előadással a közös kreatív munkára szeretett volna lehetőséget adni a fiatal tehetségeknek, és szeretné leküzdeni az előítéleteket, amelyeket a gyerekkora óta maga is a bőrén tapasztalt. Frenák Pállal a múltból hozott reflexek ismétlődéséről, és a hatvan felett kibontakozó kreativitásról is beszélgettünk.




Dés László: Akárhogy is próbálnak minket elintézni, túléljük

A kultúrharcot mesterséges marhaságnak tartja, és nehezen dolgozza fel, hogy, mint mondja, teljesen szabadon, önként magunknak tesszük tönkre az életünket. Viszont 25 éve vágyott arra, hogy legyen egy olyan lemeze, amelyen a saját dalait adja elő, és ez Éjféli járat címmel meg is született, decemberben pedig az Arénában fog koncertezni. Dés Lászlóval beszélgettünk apátiáról, feketelistákról, az improvizáció öröméről és Esterházy Péter barátságáról.


Ujj Mészáros Károly: Mindig érdekesebb, amikor lehetetlennek tűnik valami

Retrós ötletparádéra épülő abszurd fekete komédia után a mai magyar valóságba helyezett, különleges atmoszférájú krimidrámával jelentkezik a hazai és nemzetközi díjesővel elismert Liza, a rókatündér rendezője. Ujj Mészáros Károllyal hősteremtésről, demokráciáról és Kulka János visszatéréséről beszélgettünk.




Presser Gábor: „Mindent elém hozott az élet”

Presser Gábor szerint tudomásul kell venni, hogy akik még komoly koncerteket adnak az idős generációból, koncertről koncertre bizonyítanunk kell, hogy kemény, tisztességes munkát nyújtanak a színpadon. Ő most az ironikusan érzelmes, szöszölősen igényes dalaiból „igényel vissza” huszonvalahányat egy, majd még egy ráadás koncert erejéig jövő hónapban a Budapest Sportarénában. Az egy szál zongorás műfajt színházi köntösbe öltözteti, néhány LGT-számot is becsempészve a szerzői dalok, színpadi zenék közé. A többi legyen meglepetés, mert mint mondja még iszonyatos forrásban van minden..


Claudia Cardinale: Mindig a szabadság pártján álltam

Vadmacska smink, művészien kócos frizura, cigarettától érdes hang: a II. Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendégeként a Volt egyszer egy vadnyugat felújított változatának a vetítésére a lányával érkező Claudia Cardinale inkább kelti vagány divattervező, mint díva benyomását. Áprilisban töltötte be a nyolcvanat. Pályakezdő olasz filmesekkel forgat, színpadon játszik, az UNESCO női jogokért felelős nagykövete.


Hernádi Judit: "Úgy látszik, az ország kompatibilis Orbán Viktorral"

A televíziós megmondóasszonysággal akkor hagyott fel, amikor úgy látta, már nincs demokrácia. Közéleti megnyilvánulást még az idei választás után is láthattunk tőle, de úgy érzi, ezt a forradalmat már nem neki kell megvívnia, csak a szívét tudja odarakni. Vallja, hogy a szórakoztató színháznak is van értelme, de nem árt, ha az emberek egy-egy gondolattal mennek haza. HVG-portré.



Náray Tamás: „Félelmetes mentális deficit van kialakulóban ebben az országban”

A hazai és a nemzetközi divatvilágban is jegyzett „öltözködéstervező”, ahogy Náray Tamás önmagát nevezi, szeret markáns véleményt nyilvánítani. A pályafutását az írás, a festészet és a jelmeztervezés irányába kanyarító divattervezővel az Andrássy úti szalonjában beszélgettünk fogalomzavarokról, értéktévesztésről, a közízlés devalválódásáról. Az utolsó olyan jellegű interjút adta, amely másról is szól, mint a ruháiról, a képeiről, a könyveiről.