Fischer Iván szerint változtatni kell azon a felfogáson, hogy operáknál a rendező újít, a karmester értékeket őriz. A HVG-nek adott interjúban arról is beszél, hogy a tao-támogatások pótlása nem politikai, hanem kulturális kérdés.
A barátai csak Pierrot-nak becézik, a filmrajongók számára ő a Magas szőke férfi felemás cipőben, a Félénk vagyok, de hódítani akarok, a Balfácán, a Balekok sztárja. Pierre Richard a Budapesti Klasszikus Film Maraton vendégeként látogat Magyarországra, ebből az alkalomból adott exkluzív interjút a hvg.hu-nak.
Sok szempontból háttérbe vannak szorítva a nők, de több síkon élnek, éreznek, szenvednek, gondolkodnak, mint férfiak – állítja az elmúlt húsz év legsikeresebb francia musicaljének, a Rómeó és Júliának szerzője, Gérard Presgurvic. A darabot szeptember 14-én az Arénábán állítja színpadra a korábban zaklatási ügybe keveredett Kerényi Miklós Gábor. Interjú a darab francia szerzőjével.
Tasnádi István második rendezésében, a Dunán augusztus 29-én vetített Egy másik életben című szatirikus sci-fiben az identitásváltás dilemmáival szembesül. Szabó Győző alternatív alteregójaként a drogok poklában merül el Herendi Gábor nemrég leforgatott, Toxikoma című filmjében. A mi kis falunk sorozatban Matyi, a bamba közmunkás karakterét teszi szerethetővé. Játék és valóság, közügyek és személyes ambíciók feszítő kérdéseiről beszélgettünk Molnár Áronnal, a noÁr projekt színész aktivistájával.
A sokoldalúságáról is ismert színész beszél arról, hogy jött le drogról és kinek köszönheti ezt. Elismeri, hogy nem tesz rózsaszín tejszínhabot a mondanivalója mellé, holott nem szereti a konfrontatív helyzeteket. HVG-portré.
A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes Nepálban meditál, Japánban tanít, segíti a Pető Intézetet és ékszert tervez. Elismeri, hogy vannak sztárallűrjei, de nem tartja magát hisztisnek. HVG-portré.
A Kaposfest szervezői részéről kellett némi bátorság, hogy már az elején lefektessék a „nem mindenki fesztiválja” alapszabályt. Vállaltan szűk réteget céloznak meg, a BBC-n közvetítésein keresztül viszont 80-90 millió hallgatóhoz eljutnak. Csakhogy a miniszterelnöki garanciával megszavazott kormányzati támogatás mellett működhet-e a fesztivál a politikától függetlenül? Bolyki Györggyel, a fesztivál igazgatójával beszélgettünk.
Ügyvéd, író és mindenekelőtt gondolkodó ember. Légrádi Gergely nagy visszhangot keltő fordított fejlődésregénye, a Nélkülem után újabb novelláskötettel jelentkezett. A Napfénytető idősíkokat, párhuzamos valóságokat váltakoztató mikrovilágok sűrítménye. Tömör nyelvi köntösbe bújtatott feszítő kérdéseket, határhelyzeteket vizsgál egyedi nézőpontból, szembesítve az olvasót a maga belső kételyeivel, dilemmáival.
"Szinte minden színházi közösségben kívülálló voltam" – vallja magáról a most épp a Buddhista Főiskolára járó színész-rendező, akinek az élete a témája idén az AlkalMáté Trupp élveboncolásán, amelyben évről-évre más osztálytársukról vallanak az egykori színműs osztály tagjai. Czukor Balázs szerint a korosztályának nem igazán van igénye arra, hogy ne a meglévő rendszert szolgálja, hanem változtasson rajta. Neki azonban nincs lelkiismeret-furdalása. Interjú.
A nem patrónus-kliens viszonyon alapuló támogatások elapadtak, az irodalmat száműzték a médiából, ezzel még erőteljesebbé vált az írók kiszolgáltatottsága – mondja Závada Pál, aki új regényében a hatalom iránti lojalitás és a szembeszegülés dilemmáját boncolgatja. Interjú.
A nem patrónus-kliens viszonyon alapuló támogatások elapadtak, az irodalmat száműzték a médiából, ezzel még erőteljesebbé vált az írók kiszolgáltatottsága – mondja Závada Pál, aki új regényében a hatalom iránti lojalitás és a szembeszegülés dilemmáját boncolgatja. Interjú.
Miután látta a Testről és lélekről című filmet, a francia színésznő elhatározta, hogy megismeri annak rendezőjét, Enyedi Ildikót, most pedig új mozijának, A feleségem történetének a főszereplője lett.
Miután látta a Testről és lélekről című filmet, Léa Seydoux francia színésznő elhatározta, hogy megismeri annak rendezőjét. Most Enyedi Ildikó új mozijának, A feleségem történetének a főszereplője. Interjú.
1990-ben nem rendszerváltás volt, hanem gengszterváltás. Ismerős? És az, hogy a szállóigévé lett értékelés Cserhalmi Györgyé. A Nemzet Színésze, Kossuth-díjas művész felidézte egy jóslatát is a 90-es évek végéről, miszerint jön a lenyúlás világa. HVG-portré.
Fahidi Éva személyes biztonságként élte meg, hogy a német parlamentben nem volt szélsőjobboldali párt, de aztán rá kellett jönnie, hogy az ordas eszmék a szemünk előtt támadnak újra, ugyanazokkal a módszerekkel. Az Auschwitzot túlélő aktivista legújabb jelszava: nem kell szeretni egymást, de ne gyűlöljük a másikat.
A Berlin felett az ég rendezőjének Ferenc pápáról készült dokumentumfilmje az egyház botrányokban megtépázott becsületét akarja visszaszerezni.
Hivatalosan tavaly vette át a Thália Színház művészeti vezetését Csányi Sándor hirtelen lemondása után, de érdemben a 2019/20-as évadtól felel a színház repertoárjáért. Schell Judit szerint míg a Nemzeti Színház mindig is ki volt téve a politikai meccseknek, addig a Tháliába pont azért szeretnek járni a nézők, mert felhőtlenül szórakozhatnak, és elfelejthetik azt, amit előtte és utána a híradásokból kapnak.
A me too kapcsán egyértelmű, hogy a bántalmazott nőket óvni kell, de azt sem szeretném, ha többé nem karolná át férfi a derekamat, és nem mondaná azt, hogy de szép vagy ma - többek között erről, valamint a sztárságról és a fiához fűződő kapcsolatáról is beszélt Udvaros Dorottya színésznő a HVG-nek adott portréinterjúban.
A Katona színésze egyre apolitikusabb, nem hisz a színház társadalomformáló erejében, máshol keresi a boldogságot. HVG-portré.
José Cura az elmúlt 20 évben gyakran ejtette útba Magyarországot. Most a Cziffra Fesztivál hozta Budapestre, ahol február 24-én a Balázs János zongoraművésszel közös argentin dalestje zárja a rendezvényt. Titkon pedig arra a napra vár, amikor ugyanolyan egyenrangúnak ismerik el rendezőként és karmesterként, mint énekesként.
