A megértésben, a toleranciában, a közgondolkodás megváltozásában látja a kivezető utat a megosztottságból a zongoraművész, aki szerint a mostani választásokon mindenki azt kapja, amit megérdemel. Interjú.
Modellként ismerte meg az ország, majd színészként nyerte el Törőcsik Mari barátságát a ma London mellett élő Cseh Anna Marie. Ő az ügyvédet alakító főszereplője a romagyilkosságokról szóló Genezis című, hamarosan a mozikba kerülő filmnek.
A kis magyar nyomorúságot fekete humorral oldja az írónő a Rózsavölgyi Szalon felkérésére írt első drámájában, a Pokémon góban.
Feuer Yvette színész-bohóc-drámapedagógus, sokoldalú művész. "Nem autoriter, de maximalista", ahogy mondja magáról, és mindenki iránt elkötelezett, akit elnyomnak, és aki ellen rasszista hangulatot szítanak. Élete egyik legszebb dicséretét a Central Parkban kapta. Interjú.
A Nemzetiben Csörgheő Csuli szerepét próbálja. Harmadéves kaposvári színinövendékeit igazmondásra tanítja. A színházi szakmát felborzoló zaklatási ügyekről az a véleménye, hogy a színek palettáján nem csak a fekete és fehér létezik. A nagybetűs férfi színész egy tragikus veszteség és több műtét után tér vissza. Törzshelyén, a Centrál Kávéházban ültünk le beszélgetni a jelen abszurditásairól, a múlt emlékeiről, a jövő kérdőjeleiről.
A modern szobrászat atyja előtt számos kiállítás tiszteleg halálának centenáriuma alkalmából. Auguste Rodint legtöbben A gondolkodó, A csók, az Örök tavasz, A calais-i polgárok alkotójaként ismerik.
Nem képzeli magát sztárnak. Vonzza a csattanásos helyzeteket, megvan az oka, miért nem maradt Amerikában a 70-es években, de nem lett udvari zenész sem. Az egyik legnagyobb hatású magyar zenész portréja.
A diszkriminációtól az elfogadásig, a bevándorlókkal szembeni elutasítás társadalmi közegét vizsgálja Fassbinder A félelem megeszi a lelket című filmjének színpadi változata. Ali, a marokkói vendégmunkás szerepében az Erdélyből áttelepült színészt, Bányai Kelemen Barnát láthatjuk, aki most találkozásról, figyelő játékról, kisemberekről beszél.
Vallási témájú filmjeivel lett világhírű, pedig igazán az opera fogta meg a művészi hagyatékára múzeumot létrehozó 94 éves olasz rendezőt.
Jellegzetes hangzásvilágot teremtő dobos. A magyar mainstream jazz egyik legnépszerűbb zenekarát vezeti tizenhét éve, különböző felállásokban. Balázs Elemér hangképekről, médiaértékről, hitelességről beszélt a hvg.hu-nak.
Junghaus Tímeát, a berlini Európai Roma Művészeti Kulturális Intézet igazgatóját megmosolyogtatja, néha mennyire „romás” a kozmopolita világ, amelyben él. HVG-portré.
A világhírű hegedűművész, karmesternek lassan vesszőparipája, hogy egy szimfonikus zenekar működése ideális demokráciamodell. HVG-Portré.
Több mint harminc év után, nyáron újra dübörög a rock a Várkert Bazárrá „szépült ” egykori Budai Ifjúsági Parkban. A Volt egyszer egy Ifipark című koncertsorozaton a Beatrice, a Mini, a P. Mobil, a Skorpió és a Karthago mellett fellép a Piramis évek is. Révész Sándorral, az ős-Piramis énekesével múltról, jelenről, emlékekről és újrakezdésekről beszélgettünk.
A héten Barcelonában elhunyt íróval, szerkesztővel, publicistával idén kora tavasszal készült portré a HVG-ben, ezt most online is olvashatják.
Krízisélmény, kétes szövetségek, társadalmi dilemmák. Két rendező, Michael Haneke és Mundruczó Kornél Kelet és Nyugat kaotikus állapotairól.
Nem egyedi a közélet mostani működése, minden regénynél belebotlik az elit maffiaszerű működésébe – mondja a személyazonosságát titkoló, nemzetközi hírű krimiszerző. A Budapest Bár Pesti éjszakák című koncertjéhez írt szövegek és a készülő Budapest Noir-film apropóján kérdeztük emailben.
A szélsőséges vallási radikalizmus lehetséges következményeiről fest sötét víziót az arab Orwellnek is nevezett, hazájában, Algériában cenzúrázott író, Boualem Sansal.
A szegénységből kitörni vágyás módozatait járja be a filmvásznon, sokszor szélsőséges élethelyzetekben mutatja a kamera. Játszott az Aranyéletben, a Brazilokban és A vér és méz földjében. Brad Pitt arra biztatta, küldje el a filmjét Hollywoodba. Farkas Franciskával beszélgettünk.
Dalokkal kiegészített monodrámaként szólaltatja meg Agota Kristof Az analfabéta című önéletrajzi írását a Rózsavölgyiben, közben gőzerővel készül Presser Gáborral a koncertjére. Úgy véli, nincs az életnek olyan szegmense, ahol ne lenne idegesítő, ami ebben az országban történik. Interjú Falusi Mariannal.
"Nem értem, miért mondanak fűt-fát Aczél Györgyre, amikor ma is komisszárok határozzák meg, hogy milyennek kell lennie a magyar színháznak" – mondja a meghatározatlan időre a színpadtól búcsúzó Vári Éva. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész máig szorong azon, hogy jót vagy rosszat írnak róla, vagy hogy miképp jön ki a rendezővel.