Szentgyörgyi Rita
Szentgyörgyi Rita

„Az én cigány ruháim magyarul szólalnak meg” – mondja Varga Erika, a világ első roma divat stúdiója, a Romani Design alapítója. A romák társadalmi integrációját a tradicionális cigány motívumok újragondolásával képviselő tervező nemrég az Európai Parlament Európai Polgár díjában részesült.

hvg.hu: Az Európai Parlament alelnöke, Járóka Lívia terjesztette fel a díjra. Nem érezte disszonánsnak, hogy a díjátadó ünnepség egybeesett a Sargentini-jelentés megszavazásával, amely a romák társadalmi helyzete előremozdításának a hiánya miatt is elmarasztalta a magyar kormányt?

Varga Erika: A Romani alapvetően nem politikai viszonyításban végzi a munkáját. Az én dolgom az, hogy szakmai együttműködéseket generálva segítsem a közösségemet. Európában és Magyarországon mindig is a periférián kezelték a romák helyzetét. Annak tudatában vagyok magam is, hogy máról holnapra nem lehet megváltoztatni a romákkal kapcsolatos általános gondolkodást, a romákkal kapcsolatos problémamegoldó mechanizmusokat. Úgy gondolom, hogy az egyik lehetséges út, ami pozitív folyamatokat tud generálni, az a roma kultúra presztízsértékének növelése. Csak az értékként való kezelés segíthet szembemenni az Európa-szerte tapasztalható folyamatokkal, a romákat érintő szélsőséges bánásmóddal.

Évszázadok óta sok rossz minta van a köztudatban, a köznyelvben, ami többnyire 90 százalékban előítéletes vagy keményen rasszista. Ezeket a mintákat automatikusan használják még olyan emberek is, akik egyébként elfogadóak, nyitottak.

Ha egy értéktelennek tartott kultúra, egy égből pottyant nép van az emberek fejében, akkor azt a népet lehet rugdosni, mert senki nem védi meg.

©

hvg.hu: Mátészalkai kereskedő és földműves családból származik. Mennyire nyomta rá a bélyegét az életére a megkülönböztetés?

V. E.: Kiskoromtól kezdve éreztem, hogy probléma van a közösségem és saját magam megítélésével. Valahol a sejtjeinkben örököljük, zsigerileg érezzük a megkülönböztetést, a nem egyenlő esélyeket, azt, hogy másként kezelnek. Azzal együtt, hogy apai ágon elég tehetős volt a családom, ez nem jelentette sohasem azt, hogy ne kellett volna megbirkózni ostoba előítéletekkel, nehézségekkel. A 70-80-as években nagyapámnak 40-50 bikája volt, nagy gazdaságot vittek, kereskedtek, fuvaroztak. Hittek a tradíciók megtartó erejében, ami működőképessé tesz egy közösséget, tudást ad az élethez. Anyukámnak nagyon fontos volt, hogy a testvéreimmel tanuljunk. Az általános iskola első osztályától megtapasztaltam a cigányozást, a beszólásokat. Szerencsére harmadiktól volt egy belevaló, fantasztikus osztályfőnököm, aki megvédett. Budapesten végeztem a középiskolát, egyetlen romaként kiközösítésben volt részem. 19 évesen az utcán szkinhedek megtámadtak, csak azért, mert cigány vagyok. 

hvg.hu: Hogyan kezdődött a roma népismeret terjesztő aktivista tevékenysége?

V. E.: A közgazdasági technikum elvégzése után könyvelőként, vállalati tervezőként dolgoztam, majd fővárosi roma fiataloknak, köztük állami gondozottaknak segítettem a tanulmányaikban a roma identitásuk erősítése mellett. A mentorált fiatalok között volt például Csányi Sándor, aki ma sikeres színész, továbbá sokan a mai roma értelmiség vagy roma folklór képviselői közül, köztük Szilvási István vagy a Romano Glaszo, a Karaván Familia tagjai, akiknek a pályája innen indult. Közben férjhez mentem, a civil munkával, a roma népismerettel párhuzamosan kitanultam az ötvösmesterséget és beindítottam a saját ötvös vállalkozásomat.

©

Mindig volt bennem egy ösztönös tenni akarás. A Petőfi Csarnokban nyaranta workshopokat tartottam, a XV. kerületi művelődési házban ötvös kézműves foglalkozásokat szerveztem roma és nem roma fiataloknak is. Vagy összepakoltam az ötvösműhelyemet, és levittem Beregszászra, Kántorjánosiba, Hajdúhadházra, a roma telepeken kézműves foglalkozásokat valósítottam meg. Manapság is sokat járok szakkollégiumokba és rengeteg roma fiatal értelmiségi csoport fordul meg nálunk, célom ezekkel, hogy a roma fiatalokat képessé tegyük arra, hogy karrierépítésük során identitásukat büszkén felvállalják. Szomorúan tapasztalom, hogy az oláh, beás és romungró fiatalok gyakran nem értenek szót egymással, mert másutt tartanak a kulturális, tradicionális értékek birtoklásában vagy elvesztésében. 

hvg.hu: Hogyan jött a civil munkából, az ötvösségből a ruhatervezés, a cigány viseleti hagyományok ápolása és újragondolása?

V. E.: Egyrészt családi indíttatásból. Az anyai ági nagymamám gyönyörűen öltözködött, a Mámim maga varrta a ruháit, a szoknyáit, a kötényeit és a blúzait. Mellette házat, kemencét, ágyat épített, ha kellett vályogot vetett, bármikor felhúzott egy szobát. Az ötvösség mellett mindig tettem apró lépéseket az üzeneteim átadásában, de rájöttem, hogy lópikulát sem ér, kevés a hatóerejük. Sokkal erősebb, intenzívebb programra van szükségem, ha eredményeket akarok. A Romani foglalkoztatási projektként indult el, az Országos Foglalkoztatási Alapítvány pályázatán nyertünk. 2010-ben kezdtük el készíteni az első ruhadarabokat. Sokkal gyorsabb tempóban jöttek a sikerélmények, mint ahogy terveztem. Az első felkérés a Bánkitó Fesztiváltól érkezett alig fél éves működés után, az akkori Gödörben mint a fesztivál promó rendezvényeként mutatkozhattunk be. A első saját szervezésű divatbemutatónkat pedig az Iparművészeti Múzeumban tartottuk, ahová több mint nyolcszázan jöttek el. Azóta számos hazai és külföldi divateseményen, kiállításon, fashion workshopon volt szerencsénk bemutatkozni és elmesélni a Romani misszióját.

©

hvg.hu: Mi határozza meg, hogy tematikában és a hozzá kapcsolódó motívumokban, színvilágban milyen üzeneteket akarnak eljuttatni a Romani ruhákon keresztül?

V. E.: Az első négy évben hangsúlyosan a társadalmi misszióról beszéltünk, olyan témákat vetettük fel, mint az elfogadás, az alkalmazkodás készségének fontossága és a fiatal, modern roma identitás tematikája. Az utolsó négy év pedig már a fashion brand építéséről is szólt, ami idehaza szinte lehetetlen vállalkozás, hiszen nehezített körülmények között kell a kortárs divat és design brandeknek működniük, nehézkes a hozzáférés az erőforrásokhoz. Fontos számomra, hogy a kortársak becsülik és értik a munkánkat és hogy sok fantasztikus, megtisztelő partnerség jött létre ennek köszönhetően, de sajnos, olykor tapasztalom, hogy automatikusan működnek a romákkal szembeni rossz beidegződések, „szalonrasszista” attitűdök, amelyek néha megnehezítik a partnerséget.

Ott motoszkál a fejekben, hogy a Romani Design mégis csak egy cigány nő cigány brandje, cigány ruhái.

hvg.hu: Eddig legnépszerűbb kollekciója az Ikon, különösen a Frida Kahlo ihlette népviseletek. Miben érez rokonságot vele?

V. E.: Kahlo és művésztársai hozzám hasonlóan azért harcoltak saját korukban, hogy a mexikói kultúra önálló jogán váljon értékessé. Kahlo saját kulturális identitásának megtartásával és a tehuana népviselet öltözetébe való beemelésével szembement a gyarmati és hollywoodi szépségideálokkal. Kortársai értették és sokra becsülték a művészetét. Abban a szerencsében van részünk, hogy mi is számíthatunk a kortársainkra. A művészvilág számos, jeles képviselője csatlakozott a Romanihoz, és az általa képviselt értékek, üzenetek büszke hordozói. Ez számomra nagyon inspiráló. Mint ahogy nagyon motiválóak a saját közösségemtől, a roma fiataloktól érkező visszajelzések.  

hvg.hu: Színpadi, filmes munkák is megtalálják?

V. E.: A 2015-ös kollekcióhoz mi kértük fel először Gryllus Dorkát, hogy legyen Frida Kahlo, utána színpadon is megkapta a szerepet. Az előadás kapcsán szó volt arról, hogy a Romani Design esetleg tervezi a jelmezeket, végül megoldották mással. De a roma tematikájú előadásokhoz sem hívnak minket. Reméljük, ez változni fog, mivel fontos lenne a színházakban használt sokszor sztereotip romaábrázolás megváltoztatása.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Meghalt az egyik kultikus szépségipari cég alapítója

Meghalt az egyik kultikus szépségipari cég alapítója

Megmérték, pontosan mennyire csinál jó képeket (és videókat) a Huawei Mate 20 Pro

Megmérték, pontosan mennyire csinál jó képeket (és videókat) a Huawei Mate 20 Pro

Már Németországban is ügy a kárpátaljai magyarok elleni támadás

Már Németországban is ügy a kárpátaljai magyarok elleni támadás

Beer Miklós szerint játszva megoldhatnánk a hajléktalankérdést, mégsem tesszük

Beer Miklós szerint játszva megoldhatnánk a hajléktalankérdést, mégsem tesszük

Mi lesz a céggel, amelybe nemrég bevásárolta magát Andy Vajna?

Mi lesz a céggel, amelybe nemrég bevásárolta magát Andy Vajna?

A MÁV is nemet mondott a túlóratörvényre

A MÁV is nemet mondott a túlóratörvényre