Közzétette a Transparency International berlini központja a korrupcióérzékelési indexének legfrissebb számait, és nem lehetünk büszkék arra, amit látunk: a 2024-ről készült felmérés alapján zsinórban a harmadik évben Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama.

A 0-tól 100-ig terjedő skálán – amelyen 100 a tökéletesen tiszta ország, 0 a teljesen korrupt – Magyarország ezúttal 41 pontot szerzett, azaz egy pontot rontott az elmúlt egy évben.

A magyar lecsúszás már 2008 óta tart – vagyis még a NER előtt indultak a bajok –, de igazán durva üteműre csak 2015-től kapcsolt. Az eddigi legjobb helyezést a 2007-es listán értük el, akkor az EU mai tagállamai közül a 10. legkorruptabb ország voltunk. 2008-ban már estünk egy nagyot – az akkori jelentés a korrupcióval lebukottak túl enyhe büntetését, valamint a szoros személyi és kapcsolati hálókat sorolta a legkomolyabb magyar problémának. Egy minimális javulás jött még onnan, és ebben a helyzetben vette át a hatalmat 2010-ben a Fidesz.

Orbán Viktor beszédet mond a Fidesz eredményváró rendezvényén 2010. április 25-én

Túry Gergely

Az azóta eltelt másfél évtizedben pedig a Transparency jelentései alapján is jól láthatóan négy lépésben reformálta meg a Fidesz a saját arcára a magyar korrupciót:

2010 és 2013/2014 között lezajlott az állam foglyul ejtése – azaz szinte az összes létező olyan testületet, amely pénzeket oszthat, illetve amelynek a feladata a kormány ellenőrzése lenne, a saját lojális embereikkel töltötték fel, a közbeszerzésekről szóló törvényt pedig úgy írták át, hogy sokkal kisebb lett az átláthatóság.

2014-től az új EU-s költségvetési ciklus kezdetével kinyílt a brüsszeli pénzeszsák, és a beáramló több ezer milliárd forint EU-támogatás nemcsak a gazdaságot tolta meg, hanem a korrupciós kockázatokat is, például az Európai Csalás Elleni Hivatal szerint 2014 és 2018 között egy országban sem volt annyira nagy az elcsalt uniós pénzek aránya, mint nálunk.

Az Elios-szerződések kivizsgálását követelők a Nemzeti Nyomozó Irodánál 2018-ban.

Reviczky Zsolt

2015 után minden addiginál látványosabban elkezdték magánkezekbe kiszervezni a vagyont. Ezt jól mutatja az a G-nap tízéves évfordulójára készült összeállításunk is, amely szerint Simicska Lajos a valaha volt csúcsán sem bírt akkora vagyonnal, mint ami ma a NER elitjénél összpontosul.

A 2020-as évtizednek pedig már az a fő története, hogy megpróbálják bebetonozni ezt a vagyont arra az esetre is, ha a NER egyszer megbukna. Egyrészt sok vagyonelemet és valódi tulajdonosi viszonyokat magántőkealapok mögé rejtenek el, másrészt pedig sok NER-es cég már akkorára hízott, hogy egy tiszta körülmények között tartott tenderen is jobb esélyekkel indulhatna, mint a riválisai. (Eközben pedig az EU-pénzek elapadtak, és kis túlzással 2020 óta válságról válságra imbolyog az ország.)

És ahogy mindez a korrupcióérzékelési listán elért pontszámainkban és helyezéseinkben látszik:

2010 és 2014 között még csak minimális gyengülés volt, inkább figyelmeztetések érkeztek az állam elfoglalásáról. De 2012-ben, amikor a TI átállt a mostani módszertanára, 55 pontunk volt, Közép-Európából csak Észtország, Szlovénia és Lengyelország állt előttünk a listán.

2015-2017-ben zuhantunk egy nagyot, ahogy világos lett, hogy a NER a hatalmát tényleg arra használja fel, hogy a hirtelen beérkező EU-pénzeket a saját embereihez irányítsa, ekkor három egymást követő évben is 3-3 pontot rontottunk, és eljutottunk oda, hogy a masszívan utolsó Bulgária előtt Romániával legyünk versenyben az EU második legkorruptabb országa címért.

Azóta pedig nem egy-egy évben estünk nagyokat, hanem 2018-at kivéve folyamatos a stagnálás vagy az 1-2 pontos esés. Először 2020-ban lettünk az EU legkorruptabb országa, akkor még Romániával és Bulgáriával azonos pontszámmal, aztán 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben már egyedül.

Reviczky Zsolt

Így jutottunk el oda, hogy ma már nem az a kérdés, hogy Csehország, Lengyelország, vagy Magyarország lesz-e Közép-Európa éltanulója – hanem Észtország. A csehek és a lengyelek rég sokkal jobban állnak nálunk, közben viszont a surranópályán a nagyon komoly korrupcióellenes munkát végző három balti állam 2022-re a régió élére került - mostanra Szlovénia jutott be Lettország elé - közülük is kiemelkednek az észtek, akik a világ egyik legtisztábbjává tették a saját országukat. Mi pedig miután sokáig Romániával és Bulgáriával hasonlíthattuk össze a magyar adatot, szép lassan már egy olyan ligában találjuk magunkat, ahol azt kell megállapítanunk, hogy legalább Szerbiánál és Ukrajnánál kevésbé vagyunk korruptak. Na és persze a Türk tanácsban simán mi vagyunk a legkevésbé korrupt ország.

A Transparency International Magyarország a délelőtt mutatja be a legfrissebb jelentés Magyarországgal foglalkozó részeit, erről is beszámolunk majd.

Nyitóképünkön korrupció ellenes tüntetés Budapesten 2015-ben. Fotó: Túry Gergely