132 milliárd forint adózás utáni nyereséggel zárta az Erste 2024-et, ami 17 milliárd forintos növekedés 2023-hoz képest – mutatta be a bank sajtótájékoztatóján Jelasity Radován elnök-vezérigazgató.

A cég nettó kamatbevétele 27 százalékkal 191 milliárd forintra nőtt, a díj- és jutalékbevételek pedig 24 százalékkal 120 milliárd forintra. A működési költségek is 15,5 százalékkal emelkedtek, közel 119 milliárd forintra, leginkább azért, mert a dolgozók béreire és az IT-költségekre az eddiginél több pénzt kellett szánnia a banknak.

A tranzakciós illeték 36,2 milliárd forintot vitt el 2024-ben, az extraprofitadó 20,4 milliárd forint, a bankadó pedig 8,7 milliárd forint kiadást jelentett az Erstének.

Az év egyik legfontosabb változása az, hogy negyedével több új hitelt helyeztek ki, azonban itt nagyon látványos a kettősség: a lakossági hitelek közül az újak értéke több mint másfélszeresére nőtt (191-ről 295 milliárd forintra), addig a vállalatok 172 helyett csak 157 milliárd forint új hitelt vettek fel.

Amíg a lakosság elköltötte az inflációs pénzét, addig a vállalatok egyértelműen várnak és spórolnak, és nem ruháznak be

– hangzott el a sajtótájékoztatón.

Főleg jelzáloghitelből vettek fel sokkal többet – a 2023-as 62 után már 145 milliárd forintot –, de az új személyi kölcsönök értéke is 66-ról 95 milliárdra nőtt. Babaváróból és mikrohitelből eközben kevesebb újat vettek fel. A vállalati hitel- és kötvényállomány pedig úgy csökkent, hogy a kis- és középvállalkozásoknál mértek egy 39 százalékos zuhanást, a nagy cégeknél nincs ekkora esés.

Az is látszik az Erste saját adatain, hogy miként változnak a vásárlási szokások: ma már az erstés kártyákról online elköltött pénzek majdnem felét (48 százalékát) külföldön bejegyzett cégeknél költik el, 4,5-szer gyorsabban nő az online külföldi költések mennyisége, mint a belföldieké – ennek valószínűleg a legnagyobb részét a külföldi webshopok jelentik.