Ismét több a szegény: az elmúlt két évben negyedmillióan csúsztak le a veszélyeztetett körbe
Évtizedes javulás után már második éve nő a szegénység által fenyegetett magyarok aránya. Az időseknél drámai a romlás.
Sztojcsev Iván
És akkor a forint, a GDP és Parragh László versenyeznek, ki tud nagyobbat esni
Akkorát zuhant a magyar gazdaság, amekkorára a legpesszimistább elemzők sem vártak; nagyot gyengült a forint; leváltották Parragh Lászlót, a kormány pedig beadta az új adócsomagot, benne az inflációkövető adóval. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Hogyan számolják ki a GDP-t, és mit tehet egy kis ország, hogy megnövelje azt?
A politikusok egyik Szent Grálja a GDP, de tényleg annyira fontos ez az átlagembernek? Megmutatjuk, hogyan kell ezt kiszámolni, és a sok technikát, amivel növelni lehet – ahogy azt is, hogy a különböző módszerek közül mi az, amitől tényleg jobb lesz az élet.
Brutális GDP-adat érkezett, a legrosszabb várakozásokat is messze alulmúlta a magyar gazdaság
Nemhogy nőnie nem sikerült a magyar gazdaságnak, még esett is a GDP a tavaly ilyenkorihoz képest, és másfél év után visszazuhantunk a technikai recesszióba is. A kormány sokadszor is lejjebb vitt növekedési ígéreteinek ezzel annyi, a számok még a legpesszimistább elemzők várakozásainál is rosszabbak lettek.
Úgy elhanyagolták a vasutat, hogy most már ezermilliárdokba kerül az is, hogy ne romoljon tovább az állapota
A mozdonyok egyre nagyobb része van túl az ötven éven, a vasúti fővonalakon a mostani menetidő tartásához is egymilliárd eurós hitel kellene, a mellékvonalakat pedig gyakorlatilag feladta az állam.
KSH: Több magyart fenyeget a szegénység, mint az elmúlt hat évben bármikor
A gyerekek helyzete javult, az időseké viszont óriásit romlott. A KSH most kiadott anyagából az is kiderül, hogy az ország legszegényebb ötöde nem keres annyit sem, amennyi szerintük a nagyon szűkös megélhetéshez kell.
Ma ki kellett volna üríteni a Ruszwurm cukrászdát, de felfüggesztették a végrehajtást
Reggel 7-re várták volna a végrehajtót a Ruszwurm kiürítésére, de előző délután kaptak egy e-mailt, hogy bizonytalan időre felfüggesztették a végrehajtást. Az I. kerületi önkormányzat átvehetné a cukrászda működtetését, arra viszont nem látnak esélyt, hogy megkapják a tulajdonostól a tartozást.
És akkor a kormány már a 2026-os választási osztogatáshoz kéri szépen a nyugdíjpénzünket
Bemutatta a kormány a 21 pontos akciótervét, amelynek egy jókora része arról szól, hogy a nyugdíjra félretett és a SZÉP-kártyákra érkezett pénzt lehessen lakásra költeni; átnéztük, az eddigi családtámogatások mennyire nem jöttek be; bemutatták az őszi adócsomagot. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Négy éve ígéri a kormány, hogy jövőre már tényleg jobb lesz
Most épp 2025-re ígérte Orbán Viktor a robbanásszerű növekedést, amit tavaly ilyenkor még 2024-re jósoltak a kormánypártiak. Összegyűjtöttük az elmúlt évek nagy ígéreteit, és azt kaptuk: az esetek háromnegyedében lett rosszabb a valóság, mint amit a politikusok előre jeleztek.
Bod Péter Ákos: A magyar gazdaság a kanyarban nem előz, hanem kicsúszik
Eljuthatott a magyar gazdaság a saját növekedési modelljének vége felé? Erről beszélgettek közgazdászok a Budapest Economic Forumon.
Nem volna okos mindenkinek 5 százalékos lakáshitelt adni, az tovább növelné az árakat – bankvezérek értékelték a gazdaság helyzetét
A kormány által kért 5 százalékos kamatplafon bizonyos feltételek mellett tartható, de nem mindenkinek – hangzott el a legnagyobb magyarországi bankok vezetőinek beszélgetésén. Azt is elmondták, hogy a banki adatok alapján sok cég bajban van, de még nem annyira, hogy ne tudnák a hiteleiket visszafizetni.
Parragh László: „Egy pici kis infláció kockázatát” vállalni kell, hogy beindítsák a gazdaságot
Most kell egy olyan vállalkozói réteg, amelyik mer a komfortzónáján kívül mozogni – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki arról is beszélt, hogy amikor új MNB-elnök lesz, nagy lehetőségek nyílnak majd meg.
MNB-alelnök: Úgy döntenek az emberek és a cégvezetők is a pénzügyeikről, mintha nem 3, hanem 7-8 százalék lenne az infláció
Hat pontban mutatta be Virág Barnabás a nagy infláció és a drágulás lassításának tanulságait. Arról is beszélt, hogy már nem olyan rossz a helyzet, mint egy-két éve, de ilyenkor kell nagyon fegyelmezettnek lenni, hogy ne rontsák el.
A kiszámíthatatlan állami szabályokra panaszkodott Mészáros Opusának igazgatósági elnöke
„Úgy érezzük magunkat, hogy először azt mondják a versenypályán, hogy el kell indulni 3600 méteren, majd szólnak, hogy lesz egy gát, aztán lesz tizenkettő, utána még vizes akadály is” – jelentette ki Vida József, a Mészáros Lőrinchez tartozó Opus Global igazgatóságának elnöke.
Varga Mihály: Az emberek mostani spórolása alapozza meg a következő évek nagy növekedését
Az eddiginél jobban kellene tovább csökkenteni a költségvetési hiányt és az államadósságot a pénzügyminiszter szerint. Varga Mihály arról is beszélt, megérti, hogy az emberek inkább félreteszik a pénzt, ahelyett, hogy elköltenék, de szerinte ez lehet a következő évek növekedésének egyik alapja.
Hernádi Zsolt: Az államnak hagynia kellene a cégeket, ahelyett, hogy adóként sok pénzt vesz el tőlük
Az EU nem kellene, hogy beleszóljon az államok politikai döntéseibe, az államnak viszont a cégeket kellene szabadabban hagynia dönteni, ahelyett, hogy adóként sok pénzt vesz el tőlük – vezette le Hernádi Zsolt.
Nagy Márton: Most azt gondolom, hogy a harmadik negyedéves GDP nem lesz olyan jó, mint ahogyan a piac várja
Az év végéig az eddigi várakozásoknál gyengébben teljesíthet a magyar gazdaság, 2025-től jöhet a nagyobb növekedés – mondta Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter több részletre is kitért az egy nappal korábban bemutatott 21 pontos kormányzati akciótervből. Elmondta, hogyan szeretne egymilliós átlagbért, jobb lakhatási körülményeket és több céges támogatást.
Csányi Sándor Nagy Mártonról: „Kevésbé sajnálom, hogy nincs itt, mert ő mindent tud anélkül, hogy meghallgatná”
Jó lenne, ha a kormány nemcsak a bankoktól kérne kamatplafont, hanem maga is garanciát vállalna, hogy alacsonyan tartja az inflációt – mondta Csányi Sándor a Budapest Economic Forumon. Az OTP vezére arról is beszélt, hogy az ígéretek, amiket a kormány a bankoknak adott, nem teljesültek, és elmondta, hogy négy éve az OTP is tervezte, hogy megvegye a Commerzbankot.
A készpénz ideje lejárt? Egyelőre nem úgy tűnik
Ha egymás mellé tennénk az ország összes papírpénzét, le tudnánk vele fedni Budapest belső kerületeit, az összes érme pedig együtt 15 ezer tonnánál is többet nyomna. De még ennél is sokkal érdekesebb az MNB készpénzhasználati statisztikáiból az, hogy messze a legtöbb az ötforintosokból és a húszezresekből van a magyar embereknél, pont abból a két fajtából, amelyet a hétköznapi forgalomban nem nagyon szoktunk használni.
Az az ország lesz gazdag, ahol a politikusok békén hagyják az embereket – ennek levezetéséért járt a közgazdasági Nobel-díj
Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíj nyertesei bemutatták, hogy mi Kelet-Európában azért vagyunk szegényebbek a nyugatiaknál, mert az elitünk legalább 700 éve azt tehet meg, amit akar; hogy az egykori gyarmatok közül azok lettek gazdagok, ahol demokráciaszerűséget hoztak létre az első érkező európaiak; és hogy van jó sok helye a világnak, ahol az uralkodó réteg átadja másnak a hatalmat, hogy aztán az újak ugyanolyan elnyomó rendszert hozzanak létre.