Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Magyarország nem egyszerűen az Európai Unió legkorruptabb országa, hanem még rontottunk is a pontszámunkon: a Transparency International ma reggel kiadott listáján az előző évi 42 helyett már csak 41 pontunk van, ezzel globálisan a 76. helyről a 82.-re csúsztunk vissza, így Burkina Fasóval, Kubával, Tanzániával, Trinidad és Tobagóval, valamint a Dél-Afrikai Köztársasággal állunk azonos pontszámmal. Mostanra pedig az is világosan látszik, hogy hiába ígért a magyar kormány korrupcióellenes reformokat az EU-pénzekért cserébe, ezeket olyan hiányosan hajtotta végre, hogy egy cseppet sem szorult vissza a rendszerszintű korrupció – mutatta be Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a jelentés részleteit.
A környékünkről
- az EU-n kívüliek közül Koszovó, Moldova és Albánia megelőzött minket (44, 43, illetve 42 pontot szereztek), a Balkánon vannak még országok, amelyek rosszabbul állnak nálunk,
- Románia és Bulgária sem áll valami jól, de azért előttünk vannak – ez a két ország van az elmúlt években versenyben velünk az EU legkorruptabbja címért,
- Közép-Európa leglátványosabb változása Szlovákia 5, valamint Ausztria 4 pontos esése, de ezek még így is jobban állnak Magyarországnál, ahogy az 1-1 pontot rontó Csehország és Lengyelország is,
- Szerbia és Ukrajna (35-35), Törökország (34), valamint Bosznia-Hercegovina és Belarusz (33-33) pedig változatlanul Kelet-Európa legkorruptabbjai, az ő számukra még a mostani magyar szint is szép fejlődést jelentene.
Így mérik a korrupciót
A Transparency egy 0-tól 100-ig terjedő skálán méri a korrupcióérzékelést, amelyen 100 a tökéletesen tiszta ország, 0 a teljesen korrupt (a gyakorlatban 10-nél kisebb vagy 90-nél magasabb értékek nagyon ritkán szoktak csak kijönni). Fontos, hogy a korrupció érzékeléséről van szó: arra kérnek szakértőket és üzletembereket, hogy értékeljék különböző témakörökben, mennyire érzik korruptnak az ország közszektorát. Emiatt is érdemes hozzátenni, amire a szerzők is mindig figyelmeztetnek: mivel a világ különböző részein nagyban eltér, mit éreznek korrupciónak, úgy a korrekt, ha társadalmilag és kulturálisan nagyjából hasonló országokat hasonlítunk össze egymással, tehát nekünk igazán az a fontos, hogy az EU-n belül hogy állunk.
Az is látszik, hogy 12 év alatt óriási változások történtek Magyarországon, sokkal rosszabbak, mint bárhol máshol. Azért a 2012 és 2024 közötti változásokat érdemes nézni, mert 2012-ben állt át a TI a mostani módszertanra, és egyértelmű, mennyire rossz a helyzet:
Martin József Péter arra emlékeztetett: a 2010-es évtizedben volt egy olyan furcsa trend, hogy sok más korrupt országgal ellentétben Magyarország nemhogy nem szegényedett el, hanem a gazdaságunk látványosan növekedni tudott, de mostanra ennek az időnek vége van. Elértünk a korrupció és a gazdasági vergődés ördögi köréhez: most már nem olyan könnyű ide csábítani befektetőket, a gazdaságpolitikai hibák mellett a rendszerszintű korrupció is hozzájárul ahhoz, hogy egyszerre állunk nagyon rosszul a korrupciós és a gazdasági statisztikákban.
És annak, hogy korrupt ország vagyunk, már közvetlenül mérhető kára is van. 2024-ben az EU történetében először Magyarország vesztett pénzt – 1,04 milliárd eurót, tehát több, mint 400 milliárd forintot – a jogállamisági problémák és a rendszerszintű korrupció miatt. De ennél sokkal többet is bukhatunk: a 2021-2027 közti felzárkóztatási pénzekből 6,3 milliárd eurót zároltak, és ezekből évről évre végleg elveszthetünk valamennyit, a Covid utáni helyreállítási alapból pedig 9,5 milliárd eurót blokkoltak úgy, hogy 2026 végéig el is kellene készülni a projektekkel, különben nem kapjuk meg a pénzt.
A kormányunk 2022-ben több vállalást tett, és egy reformcsomagot is elfogadott a korrupció visszaszorítására. Csakhogy a jelentés szerint most már jól látszik, hogy sok intézkedést a kormány hiányosan hajtott végre, sok másik pedig akkor is alkalmatlan lett volna a korrupció visszaszorítására, ha teljesen komolyan gondolják.
- Vállalták, hogy 2026-ra 15 százalékra viszik le az olyan közbeszerzések arányát, ahol csak egy ajánlat érkezik, és az EU-pénzből indítottaknál ez meg is valósult (5,5 százalék most), de a magyar pénzeknél még 24 százaléknál tartunk,
- 2019-ban még csak 605, most már 4082 milliárd forintot tesznek ki az olyan szerződések, amelyek keretmegállapodások alapján osztják a pénzt – ez gyorsabbá teszi a rendszert, de közben évekre kiiktatja a piaci versenyt,
- 2026 júliusáig, vagyis a következő választás utánig titkolhatják, kik állnak a magántőkealapok mögött,
- a vagyonnyilatkozatok esetében a kormány szabotálta a követelmények teljesítését, nem lehet tudni, valójában mekkora és honnan származik a tisztségviselők vagyona,
- az Integritás Hatóság működésére vonatkozó szabályozás annyira gyenge, hogy emiatt nem képes a szervezet hatékonyan ellátni a feladatait, a Korrupció Ellenes Munkacsoport tevékenységét pedig az állami szervek által delegált tagok igyekeznek a lehető legszűkebbre szorítani,
- a kormány nem számolta fel a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amelyekbe ezermilliárdokat szervezett ki, de ha meg is tette volna, az oda kivitt közpénz akkor sem tért volna vissza az államhoz,
- az igazságügyi reform nem védi eléggé a bírókat a kormányzati nyomással szemben, hiszen most épp a bírók fizetésemelését köti a kormány a függetlenségük megnyirbálásának elfogadásához,
- elvileg ugyan lehetséges, hogy a korrupciós ügyek akkor is bíróság elé jussanak, ha az ügyészség nem indít eljárást, de két év alatt egy vádemelés sem történt,
- a közérdekű adatok megismerhetőségének néhány akadályát pedig ugyan felszámolták, de olyan rövid határidőket szabtak meg, hogy azok a civilek számára sokkal több terhet jelentenek, mint a titkolózó államnak.
De van, ami működik az országban: a kormány sikerrel vette fel a küzdelmet a korrupció hétköznapi formáival szemben – mint például a rendőrök megvesztegethetősége vagy a hálapénz – és az áfacsalásokat is jelentősen visszaszorította. Ez pedig azt is jelenti:
„a NER-ben nem a képesség, hanem a hajlandóság hiányzik ahhoz, hogy a korrupciót üldözze”.
Mi a helyzet nemzetközi szinten?
A világ két legkevésbé korrupt országa már az egymást követő negyedik évben ugyanaz: Dánia 90 ponttal, valamint Finnország 88-cal. A harmadik helyen váltás történt: Új-Zéland helyett már Szingapúr áll ott (84 pontot szerezve). Az ázsiai városállam azért is érdekes, mert a lista elején ez az egyetlen olyan ország, amely nem demokratikus. Utána jön Új-Zéland (83), majd az 5-7. helyen hármas holtversenyben Luxemburg, Norvégia és Svájc (81).
A világpolitika legfontosabb országai közül az Egyesült Államok négy pontot rontva a világ 28. helyén áll 65 ponttal. Kína 43 pontot kapott, ez a 76. helyet jelenti, Oroszország pedig 26 helyett 22 pontot kapott, ami a 154. helyre elég csak.
A lista legvégén csupa olyan ország áll, ahol az állami intézmények erőtlenek, vagy diktatúra van, vagy anarchia: Dél-Szudán az utolsó 8 ponttal, közvetlenül előtte Szomália (9) és Venezuela (10) áll.
Az EU sem lehet büszke magára az idei listát elnézve. Bár két EU-s ország a világ két legtisztábbja, a 27 tagállam közül 16-ban romlott a helyzet.
Segíthet egy kormányváltás, vagy ennél több kell?
Ami a régiónkat illeti: különösen feltűnő, hogy Szlovákia 5 pontot rontott egyetlen év alatt, ahogy a Fico-kormány kezdi feladni a jogállamiságot és a korrupció elleni harcot, de nem szép Ausztria 4 pontos esése sem. Nem ennyire durva az, hogy Lengyelország 1 pontot vesztett, azért fontos mégis, mert ott az után romlott kicsit még tovább a helyzet, hogy 2023-ban leváltották a jogállamiságot semmibe vevő kormányt.
Martin József Péter a HVG kérdésére azt mondta: ez leginkább a kormányváltás óta eltelt kevés időnek tudható be; ha még egy év múlva is azt látjuk majd, hogy romlik a lengyel mutató, az lenne igazából annak a jele, hogy nem sikeresek az új kormány korrupcióellenes és jogállamisági tervei. Ugyanígy Magyarországon is, ha a jövőben hatalomra kerülne egy olyan kormány, amelynek az az egyik célja, hogy csökkentse a korrupciót, lenne erre lehetősége, a politikai akarat megváltozása nem is azonnal, de jelentősen visszavághatná az itteni korrupciót.
De a mostani magyar helyzetben még nem látszik a gödör alja – mondta el kérdésre válaszolva Martin József Péter. A korrupció a rendszer részévé vált, ezért nagyon nehéz egyedi intézkedésekkel csökkenteni. Az EU-s intézkedéseknek köszönhetően talán azt meg lehet akadályozni, hogy tovább romoljon a helyzet, de az állam foglyul ejtését megtörni most már késő van, ahhoz legkésőbb a 2010-es évek második felében kellett volna az EU-nak lépnie.
