Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"df2e5360-3613-46ca-9bbe-e9a64806fde5","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Egy nemzetközi kutatócsoportnak köszönhetően mostantól már csak a második legtöbb holddal rendelkező bolygó a Jupiter, a Szaturnusznál ugyanis sokkal több van, mint eddig ismert volt.","shortLead":"Egy nemzetközi kutatócsoportnak köszönhetően mostantól már csak a második legtöbb holddal rendelkező bolygó a Jupiter...","id":"20250313_szaturnusz-hold-csillagaszat-felfedezes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/df2e5360-3613-46ca-9bbe-e9a64806fde5.jpg","index":0,"item":"eaa8268b-9c7c-4465-b947-015dc59ff7a4","keywords":null,"link":"/tudomany/20250313_szaturnusz-hold-csillagaszat-felfedezes","timestamp":"2025. március. 13. 18:03","title":"Találtak 128 új holdat a Szaturnusz körül","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c0ada3c2-a8e3-472c-81c3-400ed861d3ea","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Maria Branyas Morera túlélt két világháborút, a spanyol polgárháborút, a spanyolnáthát és a koronavírus-járványt is. Katalán kutatók a DNS-ét és a mikrobiomát vizsgálva jutottak igen fontos eredményre.","shortLead":"Maria Branyas Morera túlélt két világháborút, a spanyol polgárháborút, a spanyolnáthát és a koronavírus-járványt is...","id":"20250314_maria-branyas-morera-vilag-legidosebb-embere-dns-genom-mikrobiom","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c0ada3c2-a8e3-472c-81c3-400ed861d3ea.jpg","index":0,"item":"0a3dd05c-17f6-4ba6-a50d-e740fc5f2756","keywords":null,"link":"/tudomany/20250314_maria-branyas-morera-vilag-legidosebb-embere-dns-genom-mikrobiom","timestamp":"2025. március. 14. 20:03","title":"Megfejtették, miért élhetett 117 éves koráig a világ volt legidősebb embere","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"46766a19-385e-4e61-b4f0-2e17b710d219","c_author":"Parászka Boróka","category":"360","description":"Aggasztja az erdélyi magyarokat, hogyan reagál majd a román állam a kettős állampolgárok magyarországi kiutasításának lehetőségét megteremtő fideszes ötletre. A viszonosság visszaüthet.","shortLead":"Aggasztja az erdélyi magyarokat, hogyan reagál majd a román állam a kettős állampolgárok magyarországi kiutasításának...","id":"20250314_hvg-hataron-tuliak-allampolgarsaga-jogfosztas-rmdsz-calin-georgescu","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/46766a19-385e-4e61-b4f0-2e17b710d219.jpg","index":0,"item":"3665d954-d603-4450-81fe-ac9aad7524ff","keywords":null,"link":"/360/20250314_hvg-hataron-tuliak-allampolgarsaga-jogfosztas-rmdsz-calin-georgescu","timestamp":"2025. március. 14. 12:50","title":"A magyar vagy a román állampolgárságukról mondjanak le? Feladja a Fidesz a leckét az erdélyi magyaroknak","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"9f24feaf-0c0c-4e7f-ac4c-51ee86ba814b","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"A mobilok után a robotokba is beköltözhet a Google Gemini, a cég most két, ehhez használatos, speciális nyelvi modellt is bemutatott.","shortLead":"A mobilok után a robotokba is beköltözhet a Google Gemini, a cég most két, ehhez használatos, speciális nyelvi modellt...","id":"20250313_google-gemini-robot-mesterseges-intelligencia-nyelvi-modell","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9f24feaf-0c0c-4e7f-ac4c-51ee86ba814b.jpg","index":0,"item":"05c6ea28-c352-4a1c-a2ce-cc256082a336","keywords":null,"link":"/tudomany/20250313_google-gemini-robot-mesterseges-intelligencia-nyelvi-modell","timestamp":"2025. március. 13. 16:03","title":"A Google beépítette egy robotba az MI-jét, és ez új korszakot nyithat a robotikában","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"6819dab3-160e-4825-9755-73b10b6c8f3c","c_author":"Bridge Budapest","category":"brandcontent","description":"A Legacy Fellowship a Bridge Budapest Legacy programjának ösztöndíja fiatal vezetők számára. Ennek a programnak a végén Soltész Attila, a Planslab pénzügyi tanácsadó cég egyik alapítója és vezetője lett a kiemelkedő résztvevő – azért nem győztes, mert fontos hangsúlyozni, hogy ez nem volt egy klasszikus verseny. ","shortLead":"A Legacy Fellowship a Bridge Budapest Legacy programjának ösztöndíja fiatal vezetők számára. Ennek a programnak a végén...","id":"20250312_Milyen-kozosseget-hagysz-magad-utan-A-Bridge-Budapest-Legacy-Fellowship-programja","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/6819dab3-160e-4825-9755-73b10b6c8f3c.jpg","index":0,"item":"042380f8-9ede-441b-9cdc-f4e04f20830a","keywords":null,"link":"/brandcontent/20250312_Milyen-kozosseget-hagysz-magad-utan-A-Bridge-Budapest-Legacy-Fellowship-programja","timestamp":"2025. március. 14. 09:30","title":"Milyen közösséget hagysz magad után? A Bridge Budapest Legacy Fellowship programja","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":true,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":true,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"f1996697-926c-4ceb-986d-f680a608db5a","c_author":"EUrologus","category":"eurologus","description":"A magyar kormány az utolsó pillanatig bizonytalanságban tartotta az EU-t, végül a zsarolás eredményeként négy személyt tudott lehúzatni a szankciós listáról.","shortLead":"A magyar kormány az utolsó pillanatig bizonytalanságban tartotta az EU-t, végül a zsarolás eredményeként négy személyt...","id":"20250314_oligarcha-szankciok-szijjarto-peter-orosz-ukran-haboru-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f1996697-926c-4ceb-986d-f680a608db5a.jpg","index":0,"item":"8090db13-4589-4ceb-a5eb-faab5f39be8b","keywords":null,"link":"/eurologus/20250314_oligarcha-szankciok-szijjarto-peter-orosz-ukran-haboru-ebx","timestamp":"2025. március. 14. 13:00","title":"Az Arsenal volt tulajdonosának húgát és az orosz sportminisztert is lehúzatták Orbánék az uniós szankciós listáról","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"5a1f80e0-f22b-43aa-85e3-a60247e1e0f1","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"A jégkása a nyár egyik kedvenc itala a gyerekek körében, az orvosok szerint azonban eszméletvesztés is lehet a fogyasztás vége.","shortLead":"A jégkása a nyár egyik kedvenc itala a gyerekek körében, az orvosok szerint azonban eszméletvesztés is lehet...","id":"20250313_gyerek-jegkasa-glicerinmergezes-eszmeletvesztes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5a1f80e0-f22b-43aa-85e3-a60247e1e0f1.jpg","index":0,"item":"0c1efd07-bf48-4b65-a325-3da1845f7e39","keywords":null,"link":"/tudomany/20250313_gyerek-jegkasa-glicerinmergezes-eszmeletvesztes","timestamp":"2025. március. 13. 20:03","title":"Kórházba is kerülhet a gyerek, ha jégkását iszik","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d8982bab-9a2a-4f16-9165-bf9458b670f1","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Az AUF 1 csatornával semelyik osztrák bank nem akart együttműködni, így jött képbe az MBH. ","shortLead":"Az AUF 1 csatornával semelyik osztrák bank nem akart együttműködni, így jött képbe az MBH. ","id":"20250313_Nem-bankolhatnak-tovabb-Meszarosnal-megszunik-az-osztrak-szelsojobboldali-tv","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d8982bab-9a2a-4f16-9165-bf9458b670f1.jpg","index":0,"item":"9c2f3243-efb3-4a24-a424-a76fe8667ca2","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250313_Nem-bankolhatnak-tovabb-Meszarosnal-megszunik-az-osztrak-szelsojobboldali-tv","timestamp":"2025. március. 13. 12:05","title":"Nem bankolhatnak tovább Mészárosnál, megszűnik az osztrák szélsőjobboldali tévécsatorna","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Sokáig kibírta a magyar gazdaság a korrupciót, de ezeknek az időknek vége van: százmilliárdokat veszít Magyarország azon, hogy az EU legkorruptabb állama – hangzott el a Transparency International Magyarország jelentésének bemutatóján. Szó esett arról is, hogy nem a képesség, hanem az akarat hiányzik a javuláshoz, és a lengyel példán azt is érdemes megnézni, mennyire hozhat gyors változást egy kormányváltás.
Magyarország nem egyszerűen az Európai Unió legkorruptabb országa, hanem még rontottunk is a pontszámunkon: a Transparency International ma reggel kiadott listáján az előző évi 42 helyett már csak 41 pontunk van, ezzel globálisan a 76. helyről a 82.-re csúsztunk vissza, így Burkina Fasóval, Kubával, Tanzániával, Trinidad és Tobagóval, valamint a Dél-Afrikai Köztársasággal állunk azonos pontszámmal. Mostanra pedig az is világosan látszik, hogy hiába ígért a magyar kormány korrupcióellenes reformokat az EU-pénzekért cserébe, ezeket olyan hiányosan hajtotta végre, hogy egy cseppet sem szorult vissza a rendszerszintű korrupció – mutatta be Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a jelentés részleteit.
A környékünkről
az EU-n kívüliek közül Koszovó, Moldova és Albánia megelőzött minket (44, 43, illetve 42 pontot szereztek), a Balkánon vannak még országok, amelyek rosszabbul állnak nálunk,
Románia és Bulgária sem áll valami jól, de azért előttünk vannak – ez a két ország van az elmúlt években versenyben velünk az EU legkorruptabbja címért,
Közép-Európa leglátványosabb változása Szlovákia 5, valamint Ausztria 4 pontos esése, de ezek még így is jobban állnak Magyarországnál, ahogy az 1-1 pontot rontó Csehország és Lengyelország is,
Szerbia és Ukrajna (35-35), Törökország (34), valamint Bosznia-Hercegovina és Belarusz (33-33) pedig változatlanul Kelet-Európa legkorruptabbjai, az ő számukra még a mostani magyar szint is szép fejlődést jelentene.
Így mérik a korrupciót
A Transparency egy 0-tól 100-ig terjedő skálán méri a korrupcióérzékelést, amelyen 100 a tökéletesen tiszta ország, 0 a teljesen korrupt (a gyakorlatban 10-nél kisebb vagy 90-nél magasabb értékek nagyon ritkán szoktak csak kijönni). Fontos, hogy a korrupció érzékeléséről van szó: arra kérnek szakértőket és üzletembereket, hogy értékeljék különböző témakörökben, mennyire érzik korruptnak az ország közszektorát. Emiatt is érdemes hozzátenni, amire a szerzők is mindig figyelmeztetnek: mivel a világ különböző részein nagyban eltér, mit éreznek korrupciónak, úgy a korrekt, ha társadalmilag és kulturálisan nagyjából hasonló országokat hasonlítunk össze egymással, tehát nekünk igazán az a fontos, hogy az EU-n belül hogy állunk.
Az is látszik, hogy 12 év alatt óriási változások történtek Magyarországon, sokkal rosszabbak, mint bárhol máshol. Azért a 2012 és 2024 közötti változásokat érdemes nézni, mert 2012-ben állt át a TI a mostani módszertanra, és egyértelmű, mennyire rossz a helyzet:
Martin József Péter arra emlékeztetett: a 2010-es évtizedben volt egy olyan furcsa trend, hogy sok más korrupt országgal ellentétben Magyarország nemhogy nem szegényedett el, hanem a gazdaságunk látványosan növekedni tudott, de mostanra ennek az időnek vége van. Elértünk a korrupció és a gazdasági vergődés ördögi köréhez: most már nem olyan könnyű ide csábítani befektetőket, a gazdaságpolitikai hibák mellett a rendszerszintű korrupció is hozzájárul ahhoz, hogy egyszerre állunk nagyon rosszul a korrupciós és a gazdasági statisztikákban.
És annak, hogy korrupt ország vagyunk, már közvetlenül mérhető kára is van. 2024-ben az EU történetében először Magyarország vesztett pénzt – 1,04 milliárd eurót, tehát több, mint 400 milliárd forintot – a jogállamisági problémák és a rendszerszintű korrupció miatt. De ennél sokkal többet is bukhatunk: a 2021-2027 közti felzárkóztatási pénzekből 6,3 milliárd eurót zároltak, és ezekből évről évre végleg elveszthetünk valamennyit, a Covid utáni helyreállítási alapból pedig 9,5 milliárd eurót blokkoltak úgy, hogy 2026 végéig el is kellene készülni a projektekkel, különben nem kapjuk meg a pénzt.
A kormányunk 2022-ben több vállalást tett, és egy reformcsomagot is elfogadott a korrupció visszaszorítására. Csakhogy a jelentés szerint most már jól látszik, hogy sok intézkedést a kormány hiányosan hajtott végre, sok másik pedig akkor is alkalmatlan lett volna a korrupció visszaszorítására, ha teljesen komolyan gondolják.
Vállalták, hogy 2026-ra 15 százalékra viszik le az olyan közbeszerzések arányát, ahol csak egy ajánlat érkezik, és az EU-pénzből indítottaknál ez meg is valósult (5,5 százalék most), de a magyar pénzeknél még 24 százaléknál tartunk,
2019-ban még csak 605, most már 4082 milliárd forintot tesznek ki az olyan szerződések, amelyek keretmegállapodások alapján osztják a pénzt – ez gyorsabbá teszi a rendszert, de közben évekre kiiktatja a piaci versenyt,
2026 júliusáig, vagyis a következő választás utánig titkolhatják, kik állnak a magántőkealapok mögött,
a vagyonnyilatkozatok esetében a kormány szabotálta a követelmények teljesítését, nem lehet tudni, valójában mekkora és honnan származik a tisztségviselők vagyona,
az Integritás Hatóság működésére vonatkozó szabályozás annyira gyenge, hogy emiatt nem képes a szervezet hatékonyan ellátni a feladatait, a Korrupció Ellenes Munkacsoport tevékenységét pedig az állami szervek által delegált tagok igyekeznek a lehető legszűkebbre szorítani,
a kormány nem számolta fel a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amelyekbe ezermilliárdokat szervezett ki, de ha meg is tette volna, az oda kivitt közpénz akkor sem tért volna vissza az államhoz,
az igazságügyi reform nem védi eléggé a bírókat a kormányzati nyomással szemben, hiszen most épp a bírók fizetésemelését köti a kormány a függetlenségük megnyirbálásának elfogadásához,
elvileg ugyan lehetséges, hogy a korrupciós ügyek akkor is bíróság elé jussanak, ha az ügyészség nem indít eljárást, de két év alatt egy vádemelés sem történt,
a közérdekű adatok megismerhetőségének néhány akadályát pedig ugyan felszámolták, de olyan rövid határidőket szabtak meg, hogy azok a civilek számára sokkal több terhet jelentenek, mint a titkolózó államnak.
De van, ami működik az országban: a kormány sikerrel vette fel a küzdelmet a korrupció hétköznapi formáival szemben – mint például a rendőrök megvesztegethetősége vagy a hálapénz – és az áfacsalásokat is jelentősen visszaszorította. Ez pedig azt is jelenti:
„a NER-ben nem a képesség, hanem a hajlandóság hiányzik ahhoz, hogy a korrupciót üldözze”.
Mi a helyzet nemzetközi szinten?
A világ két legkevésbé korrupt országa már az egymást követő negyedik évben ugyanaz: Dánia 90 ponttal, valamint Finnország 88-cal. A harmadik helyen váltás történt: Új-Zéland helyett már Szingapúr áll ott (84 pontot szerezve). Az ázsiai városállam azért is érdekes, mert a lista elején ez az egyetlen olyan ország, amely nem demokratikus. Utána jön Új-Zéland (83), majd az 5-7. helyen hármas holtversenyben Luxemburg, Norvégia és Svájc (81).
A világpolitika legfontosabb országai közül az Egyesült Államok négy pontot rontva a világ 28. helyén áll 65 ponttal. Kína 43 pontot kapott, ez a 76. helyet jelenti, Oroszország pedig 26 helyett 22 pontot kapott, ami a 154. helyre elég csak.
A lista legvégén csupa olyan ország áll, ahol az állami intézmények erőtlenek, vagy diktatúra van, vagy anarchia: Dél-Szudán az utolsó 8 ponttal, közvetlenül előtte Szomália (9) és Venezuela (10) áll.
Az EU sem lehet büszke magára az idei listát elnézve. Bár két EU-s ország a világ két legtisztábbja, a 27 tagállam közül 16-ban romlott a helyzet.
Segíthet egy kormányváltás, vagy ennél több kell?
Ami a régiónkat illeti: különösen feltűnő, hogy Szlovákia 5 pontot rontott egyetlen év alatt, ahogy a Fico-kormány kezdi feladni a jogállamiságot és a korrupció elleni harcot, de nem szép Ausztria 4 pontos esése sem. Nem ennyire durva az, hogy Lengyelország 1 pontot vesztett, azért fontos mégis, mert ott az után romlott kicsit még tovább a helyzet, hogy 2023-ban leváltották a jogállamiságot semmibe vevő kormányt.
Martin József Péter a HVG kérdésére azt mondta: ez leginkább a kormányváltás óta eltelt kevés időnek tudható be; ha még egy év múlva is azt látjuk majd, hogy romlik a lengyel mutató, az lenne igazából annak a jele, hogy nem sikeresek az új kormány korrupcióellenes és jogállamisági tervei. Ugyanígy Magyarországon is, ha a jövőben hatalomra kerülne egy olyan kormány, amelynek az az egyik célja, hogy csökkentse a korrupciót, lenne erre lehetősége, a politikai akarat megváltozása nem is azonnal, de jelentősen visszavághatná az itteni korrupciót.
De a mostani magyar helyzetben még nem látszik a gödör alja – mondta el kérdésre válaszolva Martin József Péter. A korrupció a rendszer részévé vált, ezért nagyon nehéz egyedi intézkedésekkel csökkenteni. Az EU-s intézkedéseknek köszönhetően talán azt meg lehet akadályozni, hogy tovább romoljon a helyzet, de az állam foglyul ejtését megtörni most már késő van, ahhoz legkésőbb a 2010-es évek második felében kellett volna az EU-nak lépnie.