Több InterCityre is drágábban kínál jegyeket a MÁV új applikációja, mint a régi app. Van olyan utazásfajta, amelyre az új alkalmazás ajánl fel olcsóbb jegyet, sőt, egy olyan is akad, amelyre a két app két különböző árat mutat, de mire az utas eljut a fizetésig, eltűnik a különbség.
Az Otthon Start érkezése előtt már drágábban lehetett használt lakótelepi lakást találni, mint amennyibe 2019-ben az új lakások kerültek, Budapest ingatlanárai pedig már korábban is magasabbak voltak a vidékénél, de az elmúlt néhány évben hatalmasra nőtt a szakadék. A használt lakások is egyre inkább csak a legkisebb településeken jelentenek menekülőutat a kispénzű vevőknek.
Ezermilliárd forintot szánt az állam a lakásfelújítások támogatására, de az ország legszegényebb tizede, akik a leginkább szenvednek az energiaszegénységtől, szinte semmit nem kaphat ebből – mutatta be a Habitat for Humanity. Arra is hoztak példát, mit lehet mégis tenni, hogy javuljon a helyzet.
Annyira kevés ember tud napi 8-9 órát aludni, hogy az elegendő alvásidő értékét már a luxustermékekre vonatkozó közgazdasági szabályokkal lehet leírni. A felső középosztály és a gazdagok vagyonokat fizetnek alvásjavító termékekért, miközben emberek milliárdjai számára alapállapot a folyamatos kialvatlanság.
Egy kis pihenéshez mindenkinek joga van, pláne ha a nyáron nem használta el az összes nap szabadságát. Az nem lepett meg, hogy Európában melyik országokban vehetik ki a legtöbb napot az emberek, a globális lista első két helyezettje annál váratlanabbul ért.
Furcsa dolgok történtek a szegénységi statisztikával, a jegybankelnök az elődei ügyeiről beszélt, Tiborcz Istvánnak pedig még várnia kell arra, hogy bevásárolja magát a vasúti nagy üzletbe. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Élő beszédet fordító és bárkivel azonnali beszélgetést lehetővé tevő gépek jönnek a XXI. században, a technika pedig olyan jó lesz, hogy bevezetik a 15 órás munkahetet – vélték régen, amikor azon gondolkoztak, milyen lesz a mi korunk.
1 millió 819 ezer embert fenyegetett tavaly a szegénység az országban, óriásit nőtt a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti távolság. A romák és a magányos nyugdíjasok helyzete lett sokkal rosszabb egy év alatt, a gyerekvállalás továbbra is szegénységi kockázat. A mélyszegénységben élők száma viszont bezuhant.
Több meccs, több csapat, azaz több bevétel – ez a nemzetközi foci üzleti modellje mostanában. Olyan csapatok is ott lesznek a világbajnokságon, amelyeknek eddig közük sem volt a vb-hez. Megnéztük, mit csináltak jól azokban az országokban, amelyek először jutottak ki, ahogy azt is, jó üzlet lehet-e felhigítani a mezőnyt.
A sokadik fordulat történik a jövedelmi statisztikák ügyében: a KSH ugyan azt állította, hogy csak kisebb korrekciókat hajtottak végre az adatokon, az Eurostat most közzétette a részletes számokat, és kiderült, éveken át jelentősen alulmérték a gyerekszegénységet.
Magyarországra szervezik az orosz és az amerikai elnök találkozóját; megszűnés fenyegeti a Szigetet; ott tart a kampány, hogy már a tizennegyedik havi nyugdíj ötletét is bedobták. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Hatalmas lyukat ütne az államkasszán, ha egyszerre vezetnék be a 14. havi nyugdíjat. Kisebb, de így is súlyos tétel akkor lenne ez, ha több évre elosztva adagolnák. Ráadásul, ahogy a 2021–2022-es osztogatás, úgy ez is csúnyán felfelé tolhatja az inflációt.
Ismert nemzeti legendánk, hogy hasonló méretű országokhoz képest kiugróan sok Nobel-díjas született Magyarországon. Ehhez azt is hozzá szokás tenni, hogy közülük feltűnően sokan hagyták el az országot. Tanulságos megnézni, mi a helyzet nálunk és a környék országaiban – sokat megtudunk belőle egész Közép-Európáról.
Néhány évre sikerült nagyot dobni a házasodási kedven az állami támogatásokkal, de most már visszakerülhet az új házasságok száma a 2000-es évtized közepének szintjére. Kevesebben válnak el, mint egy generációval ezelőtt, viszont kimondottan sokan akkor vetnek véget a házasságuknak, amikor a gyerekeik már felnőttek – derül ki a KSH adataiból.
Miért halt meg úgy Semmelweis Ignác, hogy nem ismerték el a felfedezését? Miért csak az elmúlt pár száz évben hozott a technika fejlődése életminőség-javulást is, és mi a baj azzal, ahogyan ma egymás után jönnek a nagy újítások? Az erre adott válasz ért idén közgazdasági Nobel-díjat.
Hogyan lehet előre jelezni, mekkora eséllyel vesznek át egy munkát a gépek az emberektől? Mi változhat most, hogy sok száz év után először szellemi dolgozók is féltik az állásukat? És mit lehet tenni, hogy a technológia fejlődésével az átlagember is jól járjon?
Vállalkozói hitel ígéretével és a repülőrajt szlogen felmelegítésével folytatódik a kampány; magas maradt az infláció; olyan szereplő készülhet szélerőműpark építésére, aki miatt már a NER-nek sem lesz baja a szélenergiával. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Péntek este érkezik az első őszi értékelés a magyar gazdaságról a nagy hitelminősítők részéről. Az értékelés azonban csak az egyik gondja a kormánynak, hiszen rosszul áll a Fidesz a közvélemény-kutatásokban. Logikus lépés lenne a pénzszórás, de 2021–2022-vel ellentétben most nem nagyon van mit elosztogatni. Piaci elemzőket kérdeztünk arról, mekkora a mozgástér.
Jóval kevesebben kaptak családi adókedvezményt, mint az évtized elején, a gyerekvállaláshoz kötött támogatásból is kevesebbeknek jutott – olvasható ki a KSH most kiadott 2024-es összesítéséből. Az állam azokat támogatja, akik dolgoztak a gyerekük születése előtt, az önkormányzatoknak pedig arra maradt pénzük, hogy összesen 25 milliárd forintot kiosszanak segélyként.
A júliusi szinten ragadtak be az árak, még úgy is, hogy az idényáras élelmiszerek és a nyaraláshoz kapcsolódó szolgáltatások egy kicsit olcsóbbak lettek. Igaz, ehhez az is kellett, hogy már megint nagy gázáremelkedést mérjen a KSH.
