Magyarország nem lesz jobb hely addig, amíg nem lesznek egyenlő arányban nők és férfiak a politikában – hangzott el egy kerekasztal-beszélgetésen, ahol három politikus járta körül azt, hogy egy nőnek mennyi esélye van labdába rúgni a mai magyar közéletben.
Mindent elárasztottak a szívecskés plüssök, lufik, bonbonok? Megcsömörlött a sablonos romantikus komédiáktól? Anti-Valentin-napi válogatásunkban ezekre kínálunk alternatívát: összegyűjtöttünk néhány olyan meghökkentő, sokkoló és furcsa filmet, amely a szerelem árnyoldalát, olykor pusztító természetét ábrázolja.
Irán mindent elkövetett, hogy megakadályozza külföldön a bemutatását, mégis kijutott a tavalyi cannes-i filmfesztiválra, majd a zsűri különdíját elnyerte, és most a legjobb nem angol nyelvű film kategóriájában az Oscar-díjért versenyez A szent füge magja. A rendező, Mohammad Raszulof megszökött hazájából még azelőtt, hogy filmje miatt börtönbe került volna.
13 év után újra együtt ünnepelt a magyar filmszakma, az eseményen egyszerre díjazták Tarr Bélát és Herendi Gábort is.
Mi lehet nehezebb annál, mint rájönni, hogy egy kapcsolat megromlásában nemcsak a másik fél, de mi is hibásak lehetünk? Talán csak elfogadni azt, hogy ennek ellenére megérdemeljük a szeretetet. Erről is szól a Szerethető című norvég film.
Hogyan képesek a macskák látszólag meghazudtolni a fizika törvényeit, és szédítő magasságokból leesve is a talpukra érkezni? És mi az a kritikus pont, ahonnan nagy valószínűséggel már nem úsznák meg ép bőrrel a zuhanást?
Az év eleje hagyományosan az életvezetési változtatásokat érintő fogadalmak időszaka. A Januhairy-mozgalom arra buzdítja a nőket, hogy próbálják ki, milyen hatással van az életükre, ha egy hónapra leteszik a borotvát.
Egyesek úgy vélik, az új first lady megvető tekintetét akarta leplezni, mások szerint Donald Trumpot szerette volna távol tartani magától az elnöki beiktatási ceremónián viselt, széles karimájú kalapjával. Be is jött neki.
Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.
Lehet-e friss vért pumpálni egy több mint 100 éves mozis mítoszba? Tud-e még újat nyújtani egy közhelyessé vált figura és egy unalomig ismételt történet? Robert Eggers negyedik filmjével bebizonyította, hogy igen.
A Parthenopé – Nápoly szépe egy olyan ember történetét meséli el, aki minden lépésével az ellen lázad, hogy csak a gyönyörű nőt lássák meg benne.
2019 óta először volt idén ősszel újra klasszikus értelemben vett nemzetközi filmfesztivál Budapesten. Olyan díjnyertes alkotásokat láthatott itt elsőként a hazai közönség, amelyek a világ legrangosabb filmfesztiváljain vívtak ki elismerést. Ennek apropójából Horváth Kristóffal, az I. Budapest International Film Festival (BIFF) fesztiváligazgatójával és Donáth Péterrel, a BIFF programigazgatójával beszélgettünk többek között személyes motivációról, családi örökségről és a művészet szabadságáról.
Megnéztük az utóbbi hét legmagasabb nézőszámait produkáló magyar filmjét, a Futni mentem című romantikus vígjátékot, amely nem is annyira a futásról, hanem a személyiségfejlődésről szól.
Pataki Ági producer szerint Karácsony Gergely nélkül nem jött volna össze az új Filmszemle, amely a szervezők szerint az árkok betemetését tűzi ki célul. Egyúttal nagyon barátságos jegyárakat ígérnek.
A kanadai bentlakásos iskolákban indián gyerekek ellen több mint száz éven át elkövetett bűnökről szól a Sugarcane című dokumentumfilm. A benne megnyilatkozó túlélők évtizedes traumákat beszélnek ki magukból – az igazság kimondásával együtt pedig a jövőbeli gyógyulás és talán a megbékélés esélye is közelebb kerül.
Mi köze lehet egy ókori keleti démonnak az 1970-es évek kultikus horrorfilmjéhez vagy a 2000-es évek legsikeresebb virtuális zenekarához? A Szépművészeti Múzeum hiánypótló Mezopotámia-kiállításáról ez is eszünkbe jutott, de bőven maradt bennünk hiányérzet.
Kedden indul a BIFF – Budapest International Film Festival, amely a 2019-ben megszűnt Titanic Filmfesztivál örökségét kívánja tovább vinni. Azóta nincs Budapesten nemzetközi filmfesztivál, ezért is lehet hiánypótló a filmrajongók számára a most útjára induló kezdeményezés. Október 29-től november 3-ig húsz filmet vetítenek majd a Corvin Moziban, java részüknek ez lesz a magyarországi premierje, tehát hónapokkal a mozikba kerülésük előtt lehet elcsípni azokat a friss alkotásokat, amelyek idén a legnagyobb fesztiválokon arattak sikert. Ajánlunk öt filmet, amelyet a legjobban várunk az első BIFF-en.
Budapestre látogatott az egyik legismertebb kortárs finn író, Sofi Oksanen. Új kötete a háborús fegyverként használt nemi erőszak ügyét járja körül, az orosz-ukrán háborúban megtörtént események alapján, áldozatok beszámolóit felhasználva. A beszélgetésből többek között kiderült, hogy miért tartja fontosnak írni erről a tabusított témáról, hogy hosszú távú, transzgenerációs hatásai is lehetnek a nők ellen elkövetett erőszaknak, valamint az, hogy milyen módon függenek össze az ukrán fronton történtek az oroszországi nők helyzetével.
Szilágyi Zsófia második nagyjátékfilmje, a két ember szétköltözésének krónikáját feldolgozó Január 2 a velencei bemutató után megérkezett a magyar mozikba is. A 2018-ban Cannes-ban a nemzetközi kritikusok díjával kitüntetett filmrendezővel és forgatókönyvíróval beszélgettünk az idővel való küzdelemről, rutinról és monotóniáról, női szocializációról, és arról, hogy mennyire más színben tűnnek fel az egyszerű dolgok akkor, ha közelebbi pillantást vetünk rájuk.
Kollektív és egyéni érdek, városi és vidéki, tradíció és modernség, ember és természet feszül egymásnak ebben a fokozatosan építkező és váratlan fordulatokat tartogató drámában. Vajon van kiút főhősei számára a civilizáció egyre szorítóbb öleléséből? Szembeszállhat sikeresen egy kis közösség a pénzemberek törekvéseivel? Mi marad meg és mi vész el a küzdelem során? Többek között ezeket a kérdéseket is felteszi A gonosz nem létezik című film.
