Nemzeti trikolórban pompázó szögesdróttal ölelt színpadon tért vissza a Budapest Parkba Beton.Hofi. Pénteken másodszor is előadja ugyanott a közéleti utalásoktól sem mentes, sok vendéggel felturbózott show-ját.
Katalógusból kiválasztott egyenorr, kilófaló galandféreg, amputált testrészek – A csúf mostohatestvér főhőse mindent megtesz, hogy a herceg Hamupipőkével szemben őt válassza. A film pedig minden eszközt bevet, hogy nézőjét sokkolja, de az együttérzését kivívnia nem sikerül. Kritika.
Tudósként ment oda, hogy megfigyelje őket, ám végül a vadállatok anyjává és a falka részévé vált. Simona Kossak az állatok társaságában olyasmit talált meg, amit az emberek közt addig sosem. Mesébe illő történetéről film készült, amelyet a jelenleg zajló Lengyel Filmtavaszon hazánkban is bemutatnak.
Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.
Borongós, mégis szívmelengető film a Bird a perifériára szorultakról, szülői iránymutatás híján kallódó gyerekekről és a felnövés nehézségeiről egy távlatok nélküli világban – ám még a legmélyebb nyomoron is átcsillan olykor az élet apró csodáinak derűje. Kritika.
Már jóval a premierje előtt támadások kereszttüzébe került a klasszikus rajzfilm új élőszereplős remake-je, a bemutató óta pedig kapja az ívet a kritikusoktól és a közönségtől egyaránt. Miért válthatott ki ekkora indulatokat egy tündérmese, és mi köze lehet Donald Trumpnak vagy az izraeli-palesztin konfliktusnak egy családi film fogadtatásához?
Milyen az a múzeum, ahol nemcsak macskás műtárgyakat, de hús-vér cicákat is őriznek? Macskaőrülteknek, családi programnak vagy baráti találkozókhoz is ideális lehet a Cat Museum Budapest, ahol amellett, hogy bővíthetjük a macskákkal kapcsolatos ismereteinket, megsimogathatjuk őket, játszhatunk vagy akár alkothatunk is velük. Cikkünkből kiderül még, honnan ered a macskás kávézók és múzeumok hagyománya, valamint az, hogy mi milyen élményekkel gazdagodtunk a budapesti Macska Múzeumban tett látogatásunkkor.
„Csak úgy legyünk övék, ha ők a hazáé” – hirdette Petőfi Sándor felesége. De nemcsak neki, hanem sok más nőnek komoly szerepe volt az 1848-as forradalom alakulásában. Hogyan fogadták a csak női honvédekből álló alakulatot Görgeiék? Egyáltalán mekkora mozgástere volt egy nőnek, és milyen szereplehetőségek álltak előtte, ha tevékenyen részt kívánt venni a magyar szabadság ügyének előmozdításában?
Magyarország nem lesz jobb hely addig, amíg nem lesznek egyenlő arányban nők és férfiak a politikában – hangzott el egy kerekasztal-beszélgetésen, ahol három politikus járta körül azt, hogy egy nőnek mennyi esélye van labdába rúgni a mai magyar közéletben.
Mindent elárasztottak a szívecskés plüssök, lufik, bonbonok? Megcsömörlött a sablonos romantikus komédiáktól? Anti-Valentin-napi válogatásunkban ezekre kínálunk alternatívát: összegyűjtöttünk néhány olyan meghökkentő, sokkoló és furcsa filmet, amely a szerelem árnyoldalát, olykor pusztító természetét ábrázolja.
Irán mindent elkövetett, hogy megakadályozza külföldön a bemutatását, mégis kijutott a tavalyi cannes-i filmfesztiválra, majd a zsűri különdíját elnyerte, és most a legjobb nem angol nyelvű film kategóriájában az Oscar-díjért versenyez A szent füge magja. A rendező, Mohammad Raszulof megszökött hazájából még azelőtt, hogy filmje miatt börtönbe került volna.
13 év után újra együtt ünnepelt a magyar filmszakma, az eseményen egyszerre díjazták Tarr Bélát és Herendi Gábort is.
Mi lehet nehezebb annál, mint rájönni, hogy egy kapcsolat megromlásában nemcsak a másik fél, de mi is hibásak lehetünk? Talán csak elfogadni azt, hogy ennek ellenére megérdemeljük a szeretetet. Erről is szól a Szerethető című norvég film.
Hogyan képesek a macskák látszólag meghazudtolni a fizika törvényeit, és szédítő magasságokból leesve is a talpukra érkezni? És mi az a kritikus pont, ahonnan nagy valószínűséggel már nem úsznák meg ép bőrrel a zuhanást?
Az év eleje hagyományosan az életvezetési változtatásokat érintő fogadalmak időszaka. A Januhairy-mozgalom arra buzdítja a nőket, hogy próbálják ki, milyen hatással van az életükre, ha egy hónapra leteszik a borotvát.
Egyesek úgy vélik, az új first lady megvető tekintetét akarta leplezni, mások szerint Donald Trumpot szerette volna távol tartani magától az elnöki beiktatási ceremónián viselt, széles karimájú kalapjával. Be is jött neki.
Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.
Lehet-e friss vért pumpálni egy több mint 100 éves mozis mítoszba? Tud-e még újat nyújtani egy közhelyessé vált figura és egy unalomig ismételt történet? Robert Eggers negyedik filmjével bebizonyította, hogy igen.
A Parthenopé – Nápoly szépe egy olyan ember történetét meséli el, aki minden lépésével az ellen lázad, hogy csak a gyönyörű nőt lássák meg benne.
2019 óta először volt idén ősszel újra klasszikus értelemben vett nemzetközi filmfesztivál Budapesten. Olyan díjnyertes alkotásokat láthatott itt elsőként a hazai közönség, amelyek a világ legrangosabb filmfesztiváljain vívtak ki elismerést. Ennek apropójából Horváth Kristóffal, az I. Budapest International Film Festival (BIFF) fesztiváligazgatójával és Donáth Péterrel, a BIFF programigazgatójával beszélgettünk többek között személyes motivációról, családi örökségről és a művészet szabadságáról.
