A szirének nem mennek férjhez – kritika Paolo Sorrentino új filmjéről
A Parthenopé – Nápoly szépe egy olyan ember történetét meséli el, aki minden lépésével az ellen lázad, hogy csak a gyönyörű nőt lássák meg benne.
Sztupa Melitta Boglárka
Ezek a filmek megmutatják, hogy a hatalom szembemegy az emberi realitással
2019 óta először volt idén ősszel újra klasszikus értelemben vett nemzetközi filmfesztivál Budapesten. Olyan díjnyertes alkotásokat láthatott itt elsőként a hazai közönség, amelyek a világ legrangosabb filmfesztiváljain vívtak ki elismerést. Ennek apropójából Horváth Kristóffal, az I. Budapest International Film Festival (BIFF) fesztiváligazgatójával és Donáth Péterrel, a BIFF programigazgatójával beszélgettünk többek között személyes motivációról, családi örökségről és a művészet szabadságáról.
Futni nem támadt kedvünk Herendi filmjétől, de az édesanyánkkal beszélgetni annál inkább
Megnéztük az utóbbi hét legmagasabb nézőszámait produkáló magyar filmjét, a Futni mentem című romantikus vígjátékot, amely nem is annyira a futásról, hanem a személyiségfejlődésről szól.
13 év kihagyás után ismét lesz Magyar Filmszemle, és az árkok betemetésére vállalkozik
Pataki Ági producer szerint Karácsony Gergely nélkül nem jött volna össze az új Filmszemle, amely a szervezők szerint az árkok betemetését tűzi ki célul. Egyúttal nagyon barátságos jegyárakat ígérnek.
„Ugyanannak a papnak kellett gyónnom, aki éjjel kirángatott az ágyamból”
A kanadai bentlakásos iskolákban indián gyerekek ellen több mint száz éven át elkövetett bűnökről szól a Sugarcane című dokumentumfilm. A benne megnyilatkozó túlélők évtizedes traumákat beszélnek ki magukból – az igazság kimondásával együtt pedig a jövőbeli gyógyulás és talán a megbékélés esélye is közelebb kerül.
Csak fekete öves ókorrajongóknak való a Szépművészeti Múzeum Mezopotámia-kiállítása
Mi köze lehet egy ókori keleti démonnak az 1970-es évek kultikus horrorfilmjéhez vagy a 2000-es évek legsikeresebb virtuális zenekarához? A Szépművészeti Múzeum hiánypótló Mezopotámia-kiállításáról ez is eszünkbe jutott, de bőven maradt bennünk hiányérzet.
Problémás kamaszok, lázadó lányok, magyar tehetségek – indul a BIFF
Kedden indul a BIFF – Budapest International Film Festival, amely a 2019-ben megszűnt Titanic Filmfesztivál örökségét kívánja tovább vinni. Azóta nincs Budapesten nemzetközi filmfesztivál, ezért is lehet hiánypótló a filmrajongók számára a most útjára induló kezdeményezés. Október 29-től november 3-ig húsz filmet vetítenek majd a Corvin Moziban, java részüknek ez lesz a magyarországi premierje, tehát hónapokkal a mozikba kerülésük előtt lehet elcsípni azokat a friss alkotásokat, amelyek idén a legnagyobb fesztiválokon arattak sikert. Ajánlunk öt filmet, amelyet a legjobban várunk az első BIFF-en.
Sofi Oksanen: Az autokráciák és a nőgyűlölet mindig kéz a kézben járnak
Budapestre látogatott az egyik legismertebb kortárs finn író, Sofi Oksanen. Új kötete a háborús fegyverként használt nemi erőszak ügyét járja körül, az orosz-ukrán háborúban megtörtént események alapján, áldozatok beszámolóit felhasználva. A beszélgetésből többek között kiderült, hogy miért tartja fontosnak írni erről a tabusított témáról, hogy hosszú távú, transzgenerációs hatásai is lehetnek a nők ellen elkövetett erőszaknak, valamint az, hogy milyen módon függenek össze az ukrán fronton történtek az oroszországi nők helyzetével.
Szilágyi Zsófia: A hétköznapok brutalitása foglalkoztat
Szilágyi Zsófia második nagyjátékfilmje, a két ember szétköltözésének krónikáját feldolgozó Január 2 a velencei bemutató után megérkezett a magyar mozikba is. A 2018-ban Cannes-ban a nemzetközi kritikusok díjával kitüntetett filmrendezővel és forgatókönyvíróval beszélgettünk az idővel való küzdelemről, rutinról és monotóniáról, női szocializációról, és arról, hogy mennyire más színben tűnnek fel az egyszerű dolgok akkor, ha közelebbi pillantást vetünk rájuk.
Mit sem ér a pénz, ha nincs tiszta ivóvíz
Kollektív és egyéni érdek, városi és vidéki, tradíció és modernség, ember és természet feszül egymásnak ebben a fokozatosan építkező és váratlan fordulatokat tartogató drámában. Vajon van kiút főhősei számára a civilizáció egyre szorítóbb öleléséből? Szembeszállhat sikeresen egy kis közösség a pénzemberek törekvéseivel? Mi marad meg és mi vész el a küzdelem során? Többek között ezeket a kérdéseket is felteszi A gonosz nem létezik című film.
Wim Wenders Budapesten: A filmtörténet a legjobb tanítómester
Az európai film élő legendáját díjazták Budapesten, aki beszédében a filmes örökség megőrzését és a filmedukáció fontosságát hangsúlyozta, de felemelte szavát a kultúra kisajátítása ellen is.
Borbély Alexandra: Bátornak lenni nem olyan rossz dolog
Szeptember 8-án, a miskolci Cinefesten láthatta először a hazai közönség a Borbély Alexandra főszereplésével készült Emma és a halálfejes lepke című szlovák történelmi drámát, amelyről a héten derült ki, hogy Szlovákia hivatalos nevezése az Oscarra. A film főhőse, Marika egy határmenti faluban élő magyar özvegy, aki saját életét kockáztatva bújtat el házában egy zsidó kisfiút a német megszállás alatt. A magyarországi premier után beszélgettünk a Jászai Mari- és Európai Filmdíjas színésznővel művészetről, szakmai alázatról, kettős identitásról, kisebbségi létről, a múlttal való szembenézésről és a párbeszéd fontosságáról.
Hát mi folyik itt Gyöngyösön? – Fura zenék kedves embereknek a Fekete Zajon
Szubjektív élménybeszámoló az underground zenék öt napon át tartó mátrai örömünnepéről, a Fekete Zaj Fesztiválról.
Lázadás, varázslat, önazonosság – 5 kiállítás a nyár utolsó hónapjára
Kortársak és modern klasszikusok, nemzetközi és hazai alkotók, változatos műfajok és témák – mutatunk néhány, nyár végéig látogatható kiállítást azoknak, akik a kánikulai napokat inkább galériák és múzeumok hűs falai közt vészelnék át.
A szerelem öl és rabságba dönt − egy queer tiszta románc útvesztőjében
Rose Glass rendező úgy gondolta, egy leszbikus pár is kaphat egy ámokfutásos love storyt. A Kivérző szerelem megmutatja, milyen lenne Thelma és Louise, ha még jobb barátnők lettek volna.
Van élet a NER-divaton túl?
A független magyar divatot próbálta meg láthatóvá tenni az első alkalommal megrendezett Not Allowed című fashion show, amely a feltörekvő magyar tervezők mellett a kortárs művészetekre és társadalmi kérdésekre is igyekezett ráirányítani a figyelmet. Egyúttal megpróbálta kitágítani a teret, amelyet a NER enged meg a divatnak.
Csak benzingőz, és más semmi – a szabadság nyomában a Motorosokkal
A Motorosok című filmet a nosztalgia hajtja a szubkultúra hőskora iránt, amikor a motorosbanda fogalma még nem jelentett egyet a szervezett bűnözéssel, hanem szimplán csak a száguldásról, lázadásról és szabadságszeretetről szólt. Kritika.