Csodásan illusztrált kötet jelent meg a magyar hiedelemvilág központi alakjáról, aki tökéletes alany volt a bűnbakképzésre. A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum szerzőjével, Magyar Zoltán néprajzkutatóval és folkloristával beszélgettünk.
Ismét magyar színpadon lépnek fel az avant-garde jazz ausztrál nagymesterei, a New York Times kritikusa által egyszerűen csak a világ legnagyszerűbb triójának nevezett The Necks. A hipnotikus erejű koncertjeiről híres, szabad improvizációban utazó zenekar dobosát, Tony Buckot kérdeztük többek között arról, mit szólnak a rájuk aggatott „trance jazz” címkéhez, mely magyar zeneszerzők voltak rájuk nagy hatással, vagy miért is olyan fontos dolog az albumcím, de a rendhagyó munkamódszereik mellett azt is elárulta, mi kell ahhoz, hogy valakiből jó improvizáló zenész legyen.
Idén másodjára tér vissza hozzánk a Morcheeba, a 90-es évek egyik legnépszerűbb triphopformációja. A zenekar alapító-gitárosát, Ross Godfrey-t kérdeztük többek között arról, hogyan tud friss maradni egy 30 éve a pályán lévő együttes, melyik rocksztárral dolgoznának együtt szívesen, de szóba került még egy meghökkentő magyarországi koncertélményük és a varázsgomba jótékony hatása is.
Három év után újabb, ráadásul magyar nyelvű nagylemezzel jelentkezik a Mayberian Sanskülotts, ennek apropóján kérdeztük Csordás Zitát, a zenekar énekesét és Balogh Gallusz gitárost. Az albumot első alkalommal itt a HVG-n lehet meghallgatni.
Milyen érzés volt megírni és leforgatni egy, a közelmúlt legnagyobb politikai botrányára megdöbbentő módon emlékeztető történetet még az ügy kirobbanása előtt? Miért fontos, hogy a toxikus maszkulinitás mellett jótékony férfienergiákról is beszéljünk? Az Ezüst Medve-díjas Fliegauf Bencével új filmje kapcsán különös szinkronicitásokról, a kísérleti filmezés szépségeiről és Karlovy Vary-i fesztiválélményeiről is beszélgettünk.
Hogyan dolgozik együtt a rendező és a producer? Milyen egyszerű oka van David Cronenberg és Robert Lantos évtizedes együttműködésének? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a Budapesti Klasszikus Film Maraton kerekasztal-beszélgetésén, ahol egyebek mellett szóba került Koltai Lajos hatása, Francis Ford Coppola haragja, de még a Hunyadi-sorozat is.
Élménybeszámoló az egyik legkisebb és legszerethetőbb hazai fesztiválról, ahol még a vattacukor is fekete.
Horrorfilmek iránti rajongás, kiábrándulás a hippikultúrából és egy szerencsétlen munkahelyi baleset is közrejátszott abban, hogy a Black Sabbath a heavy metal úttörőjévé vált.
Popcornmajszolási háttérzajnak is kevés a legújabb ördögűzős film, amelyet még Al Pacino sem képes megmenteni az unalomba fulladástól.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie – mozgalma és művészete azonban túlélte őt. Megnéztük a részben Magyarországon forgatott Oxanát.
Itt a nyár, talán több időnk van olvasni a vakáció alatt. Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk akár a strandra, akár utazáshoz vagy csak otthoni bekuckózáshoz.
Ha a vakációzáshoz, a szobában való hűsöléshez, vagy egy hosszú vonatozáshoz keres betűalapú társaságot, van néhány ajánlatunk. Idén is összegyűjtöttük, és megosztjuk az olvasókkal azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Nemzeti trikolórban pompázó szögesdróttal ölelt színpadon tért vissza a Budapest Parkba Beton.Hofi. Pénteken másodszor is előadja ugyanott a közéleti utalásoktól sem mentes, sok vendéggel felturbózott show-ját.
Katalógusból kiválasztott egyenorr, kilófaló galandféreg, amputált testrészek – A csúf mostohatestvér főhőse mindent megtesz, hogy a herceg Hamupipőkével szemben őt válassza. A film pedig minden eszközt bevet, hogy nézőjét sokkolja, de az együttérzését kivívnia nem sikerül. Kritika.
Tudósként ment oda, hogy megfigyelje őket, ám végül a vadállatok anyjává és a falka részévé vált. Simona Kossak az állatok társaságában olyasmit talált meg, amit az emberek közt addig sosem. Mesébe illő történetéről film készült, amelyet a jelenleg zajló Lengyel Filmtavaszon hazánkban is bemutatnak.
Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.
Borongós, mégis szívmelengető film a Bird a perifériára szorultakról, szülői iránymutatás híján kallódó gyerekekről és a felnövés nehézségeiről egy távlatok nélküli világban – ám még a legmélyebb nyomoron is átcsillan olykor az élet apró csodáinak derűje. Kritika.
Már jóval a premierje előtt támadások kereszttüzébe került a klasszikus rajzfilm új élőszereplős remake-je, a bemutató óta pedig kapja az ívet a kritikusoktól és a közönségtől egyaránt. Miért válthatott ki ekkora indulatokat egy tündérmese, és mi köze lehet Donald Trumpnak vagy az izraeli-palesztin konfliktusnak egy családi film fogadtatásához?
Milyen az a múzeum, ahol nemcsak macskás műtárgyakat, de hús-vér cicákat is őriznek? Macskaőrülteknek, családi programnak vagy baráti találkozókhoz is ideális lehet a Cat Museum Budapest, ahol amellett, hogy bővíthetjük a macskákkal kapcsolatos ismereteinket, megsimogathatjuk őket, játszhatunk vagy akár alkothatunk is velük. Cikkünkből kiderül még, honnan ered a macskás kávézók és múzeumok hagyománya, valamint az, hogy mi milyen élményekkel gazdagodtunk a budapesti Macska Múzeumban tett látogatásunkkor.
„Csak úgy legyünk övék, ha ők a hazáé” – hirdette Petőfi Sándor felesége. De nemcsak neki, hanem sok más nőnek komoly szerepe volt az 1848-as forradalom alakulásában. Hogyan fogadták a csak női honvédekből álló alakulatot Görgeiék? Egyáltalán mekkora mozgástere volt egy nőnek, és milyen szereplehetőségek álltak előtte, ha tevékenyen részt kívánt venni a magyar szabadság ügyének előmozdításában?
