Lángoló hidzsábok, cenzúrázott művészek – az Oscar-jelölt A szent füge magjáról
8 perc
2025.02.11. 17:06
2025.02.11. 17:06
Irán mindent elkövetett, hogy megakadályozza külföldön a bemutatását, mégis kijutott a tavalyi cannes-i filmfesztiválra, majd a zsűri különdíját elnyerte, és most a legjobb nem angol nyelvű film kategóriájában az Oscar-díjért versenyez A szent füge magja. A rendező, Mohammad Raszulof megszökött hazájából még azelőtt, hogy filmje miatt börtönbe került volna.
„Minden körülmények között meg kell találnunk az utat, hogy megmutassuk az igazságot” – vallja Mohammad Raszulof iráni filmrendező, akit legújabb filmje, A szent füge magja miatt hazájában nyolc év börtönbüntetésre, korbácsütésre, teljes vagyonelkobzásra és pénzbírságra ítéltek. Még azelőtt, hogy letartóztatták volna, sikerült elmenekülnie Iránból, és a stáb több tagjával Németországban talált menedékre. A filmes és közéleti tevékenysége miatt jó ideje az iráni hatóságok célkeresztjében lévő Raszulof bűne az volt, hogy legújabb filmjét is engedély nélkül forgatta. Témája és feldolgozása aligha mehetett volna át a cenzúrán, ugyanis 2022-ben játszódik, abban az időszakban, amikor Iránban a hidzsáb viselését megtagadó Mahsza Amini halála országszerte tiltakozásokat váltott ki (lásd: Nők, élet, szabadság című írásunkat).
A cenzúrán kizárólag az a film megy át, amelyik semmiféle formában sem kritizálja az iráni vezetést, az iszlám előírásait, nem tartalmaz erőszakos vagy szexuális töltetű jeleneteket, nem mutat be alkohol- vagy kábítószer-fogyasztást, illetve bármi olyat, ami ellenkezik az iszlám törvényeivel. Nem szerepelhetnek benne nők fedetlen fejjel – még ha az otthonukban, a négy fal között mutatják is őket. Nem táncolhatnak, énekelhetnek, de leginkább nem érinthetnek meg férfiakat. Mohammad Raszoluf A szent füge magja című filmjében szereplő nők és lányok azonban mindezeket „az erkölcsbe ütköző bűnöket elkövetik”. A tiltások kivédésére ugyanakkor kialakult egy szimbolikus filmes ábrázolásmód, az „érintés nélküli érintésé,” amikor is valamilyen tárgy tölti be a közvetítő szerepet, ezzel helyettesítik, hogy a férfi és nő közvetlenül megérintse egymást.
A cenzúra kijátszásának másik kreatív módszere, hogy a nagyjátékfilmeket rövidfilmfüzérré szerkesztik. Különös módon a rövidfilmekre kevésbé szigorúak a szabályok. Ezt a megoldást választotta egyébként Raszulof 2020-as, Nincs gonosz című filmjében, amely négy történetben dolgozza fel az erkölcsi tartás, a szabadság iránti küzdelem témáját. Az alkotás 2021-ben a berlini filmfesztiválon elnyerte a fődíjat, az Arany Medvét.
A rendezőről
Az 1972-ben Sirázban született, eredeti szakmáját tekintve szociológus Raszulof eddig nyolc nagyjátékfilmet készített, közülük egyet sem mutattak be Iránban, munkái hiába részesültek számos nemzetközi elismerésben. Először 2010-ben tartóztatták le, amikor a leghíresebb kortárs iráni filmrendezővel, Dzsafár Panahival közösen, szintén engedély nélkül forgattak. Mindkettőjüket hat évre elítélték, börtönbüntetésüket később egy évre mérsékeltek. Panahit egyúttal húsz évre eltiltották a filmrendezéstől, ő továbbra is Iránban él, és illegalitásban alkot.
Raszulof vegzálása sem állt le, 2017-ben azzal vádolták, hogy filmjeivel „veszélyezteti a nemzetbiztonságot”, és „propagandát terjeszt az iszlám vezetés ellen.” Megtiltották, hogy elhagyja Iránt, az útlevelét is elkobozták. A megfélemlítések, sorozatos, megfellebbezett börtönbüntetések ellenére azonban tovább dolgozott, titokban forgatott, a 2020-ban elkészült Nincs gonosz című filmjéért a Berlinalén távollétében Arany Medve-díjat kapott. Alig két év múlva azonban ismét börtönbe került, akkor azért, mert aláírt egy, a kormányt bíráló petíciót, hét hónapig tartották rács mögött. Amikor munkatársa és barátja, Panahi felkereste őt a börtönben, és az ügyében kérdezősködött, őt is letartóztatták, és csak azután engedték szabadon, hogy éhségsztrájkba kezdett.