Barbie bevonult a történelembe, de vajon mit csinált addig Ken?
Röviden? Kedves és jóképű volt, és persze soha sem akart több lenni Barbie plusz egy főjénél. Ken világa ezért és ennek ellenére is tele van izgalmas kérdésekkel.
Apró, vörös fürdőnadrágban lépett először a világ színe elé, és azóta sem tudott kilépni Barbie árnyékából. Ken a létezését tulajdonképpen a vásárlói igényeknek köszönheti: az akkor már két éve létező Barbie mellé a célcsoport szerint kellett egy barát, de Ken az évtizedek alatt sem tudta kinőni a kereteket, amelyek között tulajdonképpen kiegészítőként, plusz egy főként kapott helyet a rózsaszín univerzumban. És ezen aligha lehet csodálkozni: a kiegészítői lét nem erősíti az önbizalmat – bár a filozófiai útkeresés nem feltétlenül áll távol tőle, Greta Gerwig hatalmas sikert arató filmjében fel is teszi magának a kérdést:
Az a sorsom, hogy a szőke törékenység legyen az életem és a halálom?
Persze nem a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével elkészült Barbie az egyetlen, amely Ken létezésének a legmélyebb kérdéseit firtatja, a baba 1961-es megszületése óta tulajdonképpen mindig is kulturális és társadalmi vita tárgya volt.
Ken létezése már-már fordított teremtéstörténet, ahogy azt Greta Gerwig is megjegyezte egy interjúban: itt nem Ádám volt először Éva előtt, hanem Barbie – aki ráadásul egész jó elvolt magában, megkockáztatjuk azt is, hogy a sorsa és az élete nem is változott volna meg alapjaiban, ha Ken soha nem jelent volna meg az életében. Ken sokkal inkább felesleg, vagy valami extra, mint létszükséglet – és ezt a gyártócég is így gondolta. (Barbie például hamarabb kapott menyasszonyi ruhát, mint hogy Ken egyáltalán megszületett volna.)
Mindenesetre Ken megalkotásával eleget tettek a vásárlói igényeknek, miután a kislányok levelekkel bombázták a gyártót, hogy legyen Barbie-nak egy barátja. Ez persze nem feltétlenül a gyerekekről, hanem sokkal inkább a korszakról árul el sokat. Ahogy a nem hivatalos Barbie-életrajz szerzője, M.G. Lord fogalmaz, Barbie arra tanította a kislányokat, hogy nőként mit várnak el tőlük, márpedig az ötvenes években egy nő férfi kísérő nélkül maga lett volna a kudarc. Ken még ebben a kontextusban is csak a látszatnak szólt, az volt a küldetése, hogy Barbie-t tüntesse fel jó színben.
60 éves Barbie, az ördög műanyag kishúga
Kevés gyerekjáték váltott ki annyi indulatot, mint ez a műanyag baba. A ma 60 éves Barbie-t a kritikusai felelőssé teszik a kislányok testképzavaraiért, nyílt szexualitással vádolják, az ostoba szőke prototípusát látják benne. Pedig amikor tervezője egy felnőtt nőt formázó babát adott a kislányok kezébe, azt akarta, hogy az önálló, sikeres nő szerepmodelljét testesítse meg.
A Mattel sokáig kereste is Ken „esszenciáját”, bármit, ami túlmutat azon, hogy ő Barbie barátja. De mit tudhat egy Ken, akinek egy olyan nő árnyékában kell léteznie, aki tervezetten „tökéletes”? Akinek az identitása alapjaiban fonódott össze Barbie-val, aki viszont alapjaiban önálló identitást képvisel? A Gerwig-filmben Ryan Gosling kétségbeesve próbálja felnyitni Margot Robbie szemét: csak Barbie és Ken van, nincs olyan, hogy csak Ken.
Ken az egzisztenciális válság fröccsöntött megtestesülése.
Persze attól, hogy örökös második, az általa felvetett kérdések nem voltak kevésbé jelentősek.
Ahogy Barbie testi adottságai vitát kavartak, úgy Ken anatómiája is megfutotta a maga köreit a közbeszédben. Az alkotói megszavazták ugyan, hogy két centivel magasabb legyen Barbie-nál, de cserébe a túlszexualizált Barbie mellett szinte aszexualizálták, de legalábbis fiús vonásokkal látták el, nemcsak Barbie árnyéka vetült rá, hanem a saját férfiasságáé is.
A Mattelnél annyira túlgondolták ezt a kérdést, hogy a nemi szervét is szinte legyalulták, attól tartva, hogy ha realisztikusan ábrázolnák, akkor a szülők kiborulnának. (Nyilván a kiborulás megelőzésére tüntették el Barbie mellbimbóit is, de azért a mellei ezen túl is plasztikusan tökéletesek.) A cég még gyerekpszichológussal is konzultált, és végül megállapodtak abban, hogy Ken gyárilag felfestett alsója alatt a megfelelő helyen lesz egy dudor – mintegy utalásként, hogy ott a pénisze, de azért még sincs ott, ugye.
A nyolcvanas években a Mattel marketingeseként dolgozó Cy Schneider szerint a cégnél nagyon is forró téma volt, hogy mi kerüljön Ken lábai közé. Hiszen a gyerekek alapvetően úgy játszottak a babákkal, hogy felöltöztették és levetkőztették őket. A felnőttek viszont túlstresszelték az egészet, a saját félelmeiket kivetítve a gyerekeikre.
Aztán közbeszólt a kapitalizmus és a tömeggyártás: a Mattel japán gyártóüzemének a felügyelő mérnöke rájött, hogy ha eltávolítják a felfestett alsónadrág dudorát, az egyszerűsítené a gyártási folyamatot és csökkentené minden egyes Ken-baba gyártási költségét.
A tervezők, pszichológusok, gyártók, marketingesek és üzletemberek összehangolt stratégiai huzavonájának köszönhetően így aztán Ken pénisz nélkül maradt, amivel poénkodások végtelen sorának is megágyaztak. Ken semmilyenségét pedig csak alátámasztotta a pénisztelensége. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy Barbie hiányzó nemi szerve még véletlenül sem kavart ekkora vihart, igaz, neki legalább ott voltak a mellei.)
Ahogy Barbie, úgy Ken is átesett az évtizedek során mindenféle átalakuláson az épp aktuális korszellemnek megfelelően, több mint száz kinézettel dobták piacra – persze mindig szigorúan Barbie kiegészítőjeként. A hetvenes években felragasztható arcszőrzetet és dús hajat kapott, a nyolcvanas években hátranyalt frizurával és tőzsdecápás öltönnyel hódított. A kilencvenes években pedig, miközben keresték a megújulása lehetőségeit, annyira eltalálták az outfitjét, hogy a meleg közösség azonnal örökbe fogadta.
Az Earring Magic Ken a rave-kultúra terméke volt: szőke haj, lila áttört felső, műbőr mellény, szűk fekete farmer és egy fülbevaló a bal fülében, bónuszként pedig a nyakában egy lánc, amelyet (szinte) minden felnőtt péniszgyűrűként azonosított be.
⚡️ Meet Earring Magic Ken—sometimes known as "Gay Ken."
— New-York Historical Society (@NYHistory) July 20, 2023
Earring Magic Ken was an attempt to update the style of Barbie’s longtime boyfriend Ken in 1993. Get the story behind this Ken and what it means to have this doll in our collection. https://t.co/eryS1Elhgj pic.twitter.com/Zd3r28SmqL
De Earring Magic Ken hiába volt elképesztően menő – ötéves kislányok fókuszcsoportjának a véleményével alkották meg –, a Mattel kármentésbe kezdett, és nem győzte hangsúlyozni, mennyire „felháborító” a felvetés, hogy Barbie barátja meleg lenne. Ahhoz képest, hogy végig hárították Barbie szexualizálásának a vádját, most elég sok energiát fektettek abba, hogy tisztázzák a babák szexuális irányultságát. Earring Magic Ken mindenesetre minden idők legtöbbet eladott Kenje lett – és nem mellesleg azt is elérte, hogy végre Kenről beszéltek, nem pedig Barbie-ról.
A Mattel pedig rájött, hogy az eladásoknak mennyire jót tesz, ha a babáiról cikkeznek a lapok, így maga szállította a sztorit, és bedobott egy drámai fordulatot: Ken és Barbie 2004-ben szakított. Pontosabban: barátok maradtak. Barbie-t a Ken-rajongók legnagyobb bánatára romantikus szálak kezdték fűzni az ausztrál szörföshöz, Blaine-hez, de mindez átmeneti volt, néhány éve Valentin-napon, mikor máskor, Ken és Barbie ismét összejött.
De bármilyen identitást és kinézetet kapott is Ken, az elsődleges szerepe az maradt, hogy Barbie-ra irányítsa a reflektorfényt. Nézzen ki jól, de ne nézzen ki jobban, mint Barbie. Ettől persze még lehetett ő is divatikon, és erre a Barbie-film is egyértelműen ráerősít, a ruhaboltok, divatmagazinok mostani rózsaszín dömpingje Kent is magával ragadja a trendek hullámán.
Nagyon komoly meglepetést tartogat a Barbie-film
A Barbie című film valójában egy csapda, egy nagyon okosan felépített, rikító rózsaszín kelepce. Sokan lesznek, akik sosem számítottak volna arra, amit ad ez az elvileg egy gyermeteg játékbabáról szóló film - és ez benne a legjobb. Kritika.
Pedig divat szempontjából Ken szerény kellékekkel indult: egy piros úszónadrággal a hozzá illő papuccsal és törülközővel lazán a vállára vetve. A Mattel azonban, akárcsak Barbie, Ken esetében is divattervezők kreativitását vette igénybe az outfitek megtervezésénél, más kérdés, hogy ezek a ruhák kevéssé hatottak a férfidivatra, legalábbis Barbie trendszetteri képességével összehasonlítva, ami érthető is, elvégre ezeknek a babáknak a célcsoportja a lányok voltak. A célközönség magyarázza azt is, hogy Ken ruhái miért olyan színesek és feltűnőek. Ez persze ma már változóban van, a gendersemleges játékok jegyében egyre több fiú játszik a Ken-babával.
A Barbie-film pedig talán azzal a kulturális befolyással is felruházza Kent, amelyet eleve elrendelt létezése több mint hatvan évtizedében nem tudott elérni. A trükk persze az lenne, hogy mindeközben továbbra is megmaradjon csak Kennek.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
