A kormány nagyon akarja, ők viszont nem kérnek sem a házasságból, sem a szülésből. A hagyományokkal és a gazdaságpolitikai, demográfiai elképzelésekkel és elvárásokkal szakítva egyre több nő dönt úgy Dél-Koreában, hogy köszöni szépen, jó, sőt jobb neki egyedül. Őket kérdeztük.
Halottak napja körül a szeretteink emlékével és hiányával próbálunk kezdeni valamit – sokan úgy, hogy magukra maradnak a gyászfolyamatban, mert a halált még mindig tabuként kezeljük. De semmivel sem maradunk úgy magunkra, mint a saját halálunkkal.
Nagyon úgy tűnik, hogy megindult a tudományosan megalapozatlan, politikailag mégis nagyon hatásos amerikai abortuszellenes narratíva importja: itt a Szívdobbanás Konferencia, republikánus sztárvendéggel.
Justin Trudeau feketére festett fiatalkori arca a címlapokra került a nyugati sajtóban. A blackface hagyományát kétszáz éve cipeli magával az amerikai társadalom. De miért ilyen nagy ügy, ha valaki fehérként feketét játszik?
Abban ma már egyetértenek a történészek, hogy a nemi erőszak és a nemi erőszakkal való riogatás is a hadviselés része volt a második világháborúban, a jelenségről azonban még mindig nagyon keveset tudunk. A történetek és a traumák feltárásában sokat segíthetnek azok a naplók, amelyeket maguk az áldozatok írtak. Kunt Gergely történész legújabb könyve, a Kipontozva… ezeken a naplóbejegyzéseken keresztül a történelem egy nagyon személyes olvasatát adja.
Egy titokzatoskodó amerikai keresztény szervezet évtizedek óta épül be a hatalomba az Egyesült Államokban és a világ néhány másik országában. A Netflix egy dokumentumfilmben próbálta meg felgöngyölíteni a módszereiket és az eredményeiket. A Family című sorozatból kiderül, hogy Donald Trump is kiválasztott, hiszen a hatalom már önmagában Isten áldásának a bizonyítéka.
Lehet-e életfogytiglani börtönbüntetésre ítélni egy 16 éves elkövetőt?
A Red Bull holland versenyzője figyelemre méltó győzelmi széria után érkezett a Hungaroringre: az elmúlt három versenyből kettőt megnyert. Az élete legjobb versenyére viszont még vár. Max Verstappennel a Hungaroringen beszélgettünk.
Danyiil Kvjat az újrakezdők reklámarca lehetne. Egy balul elsült próbálkozás után úgy tűnt, nincs már helye a Forma–ben, aztán kiderült, hogy egy kis kihagyás néha csodákat tesz az emberrel. A Hungaroringre már friss dobogósként érkezett, megkérdeztük tőle, hogy csinálta.
Pierre Gasly hatalmasat ugrott előre a Forma–1-es ranglétrán azzal, hogy alig egy évnyi tapasztalattal beülhetett egy Red Bullba. Joggal gondolhatnánk, hogy frusztráló lehet a sportág egyik legfényesebb csillagának kikiáltott Max Verstappen csapattársának lenni, de a fiatal francia versenyző másként gondolja.
Kingsley Donaldson azt állítja, hogy a háborúkat csak úgy lehet elkerülni, ha elfogadjuk és tudatosítjuk, hogy bármikor kirobbanhatnak. Márpedig erre nagyon alkalmas a mai világ, ahol a biztonság rengeteg tényezőnek a függvénye a klímaváltozástól kezdve a migráción, az egészségügyi és pénzügyi helyzeten át az erőforrások elosztásáig. A katonai stratégiai szakértő igazán ijesztő vészforgatókönyvekkel szeretné felhívni erre a figyelmet. Kingsley Donaldson a Brain Bar vendége volt idén.
A Bond-franchise több évtizedes fennállása során a konzervativizmus filmes esszenciája volt, pedig sok esetben sokkal progresszívebb vonalat követett, mint amit megítéltek neki. Most, hogy kiderült, egy fekete színésznő debütálhat a 007-es szerepében, sokan felháborodtak azon, hogy már ezt a régi vágású történetet is lerohanja a feminizmus. Pedig már jó ideje lerohanta.
Hány sztereotípiával kell megküzdenie valakinek, aki muszlim egy keresztény többségű országban? Aki Dániában nőtt fel ugyan, de akinek az apja szíriai menekült, az anyja pedig finn bevándorló? És aki nőként lesz egy iszlám közösség lelki vezetője? A Brain Bar konferencián előadó Sherin Khankannal beszélgettünk Budapesten, a menekültellenes hangulatkeltés fővárosában.
A zsidókat a náciknak felkínáló berlini zsidó nőt, Stella Goldschlagot az utókor próbálja valahogy érthetővé tenni úgy, hogy közben ne mentse őt fel a bűnei alól. A története most egy regényt inspirált, de született már az életéből musical és film is. Pedig ha volt valami, amire Stella Goldschlag nem vágyott, az az, hogy a történetét a szórakoztatóipar hasznosítsa.
Az autósportnak egy olyan korszakából maradt itt velünk, amikor a versenyzők korán haltak. A háromszoros osztrák világbajnok 1976 óta az arcán viselte egy halálközeli élmény nyomát, és ahányszor ránéztünk – mint az elmúlt években is a Hungaroringen – a hegei emlékeztettek arra, hogy néha másodperceken múlik az élet. Ő pedig minden gesztusával és mondatával arra figyelmeztetett, hogy az élet azért van, hogy éljük, és nem azért, hogy elvárásoknak feleljünk meg.
Előbb a szavak feletti harcot nyerte meg az amerikai abortuszellenes mozgalom, és most az így szerzett fegyverrel döntenék el végleg a jogi harcot is a saját javukra. Arra is van válaszuk, ha tudatlannak bizonyulnak, ilyenkor Isten nevét említik. Ami az Egyesült Államokban zajlik, az egy olyan kultúrharc, amely az egész világra kihatással van. És amelyben nemcsak a női test felett akarnak uralkodni, de a nők véleményét is semmibe veszik.
Megszületett a brit monarchia hetedik trónörököse, de az alattvalóknak és a rajongóknak csak egy szűkszavú közleménnyel és a meghatottságtól kuncogó Harry herceggel kellett beérniük, Meghan Markle ugyanis – amennyire a titulusa engedi – magánügynek tekintette a szülést. Az elvárások ennek ellenére megtalálták.
Hatalmas visszhangot kapott az a projekt, amely az Instagramon dolgozza fel egy Auschwitzban megölt 13 éves magyar lány, Heyman Éva naplóját. Csakhogy ezt a szöveget nem Heyman Éva írta – állítja a kamasznaplók kutatásával foglalkozó társadalomkutató, Kunt Gergely. A történetnek pedig sokkal több, megfejtésre és kibeszélésre váró rétege van, ebből a naplóból ugyanis nem csak egy ember sorsa bomlik ki.
A Red Bull holland versenyzője megint Budapestre látogatott egy kis városi autózásra. A Nagy Futam előtt beszélgettünk vele.
Legalábbis csak torzítva. Kiss László három évvel ezelőtt felszínre került ügye sokat elárul arról, hogy hogyan viszonyulunk a hírességek által elkövetett bűncselekményekhez. Az úszóedző sikereit ugyanis még mindig nem tudjuk leválasztani a nemi erőszakról. A Kiss László-ügyből kutatási téma lett, a témában megszületett nemzetközi cikk egyik szerzőjét, az ELTE-n kutató Nyúl Boglárkát kérdeztük.