Egy titokzatoskodó amerikai keresztény szervezet évtizedek óta épül be a hatalomba az Egyesült Államokban és a világ néhány másik országában. A Netflix egy dokumentumfilmben próbálta meg felgöngyölíteni a módszereiket és az eredményeiket. A Family című sorozatból kiderül, hogy Donald Trump is kiválasztott, hiszen a hatalom már önmagában Isten áldásának a bizonyítéka.
Lehet-e életfogytiglani börtönbüntetésre ítélni egy 16 éves elkövetőt?
A Red Bull holland versenyzője figyelemre méltó győzelmi széria után érkezett a Hungaroringre: az elmúlt három versenyből kettőt megnyert. Az élete legjobb versenyére viszont még vár. Max Verstappennel a Hungaroringen beszélgettünk.
Danyiil Kvjat az újrakezdők reklámarca lehetne. Egy balul elsült próbálkozás után úgy tűnt, nincs már helye a Forma–ben, aztán kiderült, hogy egy kis kihagyás néha csodákat tesz az emberrel. A Hungaroringre már friss dobogósként érkezett, megkérdeztük tőle, hogy csinálta.
Pierre Gasly hatalmasat ugrott előre a Forma–1-es ranglétrán azzal, hogy alig egy évnyi tapasztalattal beülhetett egy Red Bullba. Joggal gondolhatnánk, hogy frusztráló lehet a sportág egyik legfényesebb csillagának kikiáltott Max Verstappen csapattársának lenni, de a fiatal francia versenyző másként gondolja.
Kingsley Donaldson azt állítja, hogy a háborúkat csak úgy lehet elkerülni, ha elfogadjuk és tudatosítjuk, hogy bármikor kirobbanhatnak. Márpedig erre nagyon alkalmas a mai világ, ahol a biztonság rengeteg tényezőnek a függvénye a klímaváltozástól kezdve a migráción, az egészségügyi és pénzügyi helyzeten át az erőforrások elosztásáig. A katonai stratégiai szakértő igazán ijesztő vészforgatókönyvekkel szeretné felhívni erre a figyelmet. Kingsley Donaldson a Brain Bar vendége volt idén.
A Bond-franchise több évtizedes fennállása során a konzervativizmus filmes esszenciája volt, pedig sok esetben sokkal progresszívebb vonalat követett, mint amit megítéltek neki. Most, hogy kiderült, egy fekete színésznő debütálhat a 007-es szerepében, sokan felháborodtak azon, hogy már ezt a régi vágású történetet is lerohanja a feminizmus. Pedig már jó ideje lerohanta.
Hány sztereotípiával kell megküzdenie valakinek, aki muszlim egy keresztény többségű országban? Aki Dániában nőtt fel ugyan, de akinek az apja szíriai menekült, az anyja pedig finn bevándorló? És aki nőként lesz egy iszlám közösség lelki vezetője? A Brain Bar konferencián előadó Sherin Khankannal beszélgettünk Budapesten, a menekültellenes hangulatkeltés fővárosában.
A zsidókat a náciknak felkínáló berlini zsidó nőt, Stella Goldschlagot az utókor próbálja valahogy érthetővé tenni úgy, hogy közben ne mentse őt fel a bűnei alól. A története most egy regényt inspirált, de született már az életéből musical és film is. Pedig ha volt valami, amire Stella Goldschlag nem vágyott, az az, hogy a történetét a szórakoztatóipar hasznosítsa.
Az autósportnak egy olyan korszakából maradt itt velünk, amikor a versenyzők korán haltak. A háromszoros osztrák világbajnok 1976 óta az arcán viselte egy halálközeli élmény nyomát, és ahányszor ránéztünk – mint az elmúlt években is a Hungaroringen – a hegei emlékeztettek arra, hogy néha másodperceken múlik az élet. Ő pedig minden gesztusával és mondatával arra figyelmeztetett, hogy az élet azért van, hogy éljük, és nem azért, hogy elvárásoknak feleljünk meg.
Előbb a szavak feletti harcot nyerte meg az amerikai abortuszellenes mozgalom, és most az így szerzett fegyverrel döntenék el végleg a jogi harcot is a saját javukra. Arra is van válaszuk, ha tudatlannak bizonyulnak, ilyenkor Isten nevét említik. Ami az Egyesült Államokban zajlik, az egy olyan kultúrharc, amely az egész világra kihatással van. És amelyben nemcsak a női test felett akarnak uralkodni, de a nők véleményét is semmibe veszik.
Megszületett a brit monarchia hetedik trónörököse, de az alattvalóknak és a rajongóknak csak egy szűkszavú közleménnyel és a meghatottságtól kuncogó Harry herceggel kellett beérniük, Meghan Markle ugyanis – amennyire a titulusa engedi – magánügynek tekintette a szülést. Az elvárások ennek ellenére megtalálták.
Hatalmas visszhangot kapott az a projekt, amely az Instagramon dolgozza fel egy Auschwitzban megölt 13 éves magyar lány, Heyman Éva naplóját. Csakhogy ezt a szöveget nem Heyman Éva írta – állítja a kamasznaplók kutatásával foglalkozó társadalomkutató, Kunt Gergely. A történetnek pedig sokkal több, megfejtésre és kibeszélésre váró rétege van, ebből a naplóból ugyanis nem csak egy ember sorsa bomlik ki.
A Red Bull holland versenyzője megint Budapestre látogatott egy kis városi autózásra. A Nagy Futam előtt beszélgettünk vele.
Legalábbis csak torzítva. Kiss László három évvel ezelőtt felszínre került ügye sokat elárul arról, hogy hogyan viszonyulunk a hírességek által elkövetett bűncselekményekhez. Az úszóedző sikereit ugyanis még mindig nem tudjuk leválasztani a nemi erőszakról. A Kiss László-ügyből kutatási téma lett, a témában megszületett nemzetközi cikk egyik szerzőjét, az ELTE-n kutató Nyúl Boglárkát kérdeztük.
Cenzúra nélkül még szerethetőbb az F1, a legjobb sztorik pedig nem mindig világbajnoki címekről szólnak. A Netflix új, tízrészes sorozatából ezt a két következtetést biztosan le lehet vonni. A hétvégén induló Forma–1-es szezon sokat profitálhat abból, hogy a csapatok rájöttek, mekkora erő van az embereik történetében.
A Leaving Neverland rendezője, Dan Reed úgy gondolja, ha valaki előítéletek nélkül nézi végig a négyórás dokumentumfilmjét, a végére aligha maradhatnak benne kétségek. Michael Jackson rendíthetetlen rajongóinak erről más a véleménye. Furcsának tartják, hogy a szereplők az énekes halála után álltak elő a molesztálási vádakkal, hogy a legközelebbi hozzátartozóiknak sem beszéltek róla, és egyébként is nagyon gyanús, ahogy ezeket a történeteket felidézik, sőt szerintük csak a pénzért csinálják. Viszont fontos ürügyet adnak arra, hogy a gyerekmolesztálásról beszéljünk. Gyurkó Szilviával, a Hintalovon Alapítvány vezetőjével ezt tettük.
Nagyon komoly vádakat és érveket sorakoztat fel Michael Jackson ellen a Leaving Neverland című négyórás dokumentumfilm. Wade Robson és James Safechuck vallomásának mégis az az egyik legfontosabb kérdése, hogy ha Michael Jackson egy szörnyeteg, akkor hogy lehet szeretni?
A Netflix Oscar-díjas rövid dokumentumfilmje, a Period. End of Sentence a menstruációról szól. De ennél is fontosabb, hogy tisztelgés a nők előtt.
Auschwitzot könnyű olyan horrornak látni, amelynek soha többé nem szabad megtörténnie, de ha ezt komolyan is gondoljuk, akkor az oda vezető utat is ismerni kell – mondja Ruth Beckermann, a Jó estét, Mr. Waldheim! című film rendezője, aki a náci múltját elhallgató egykori osztrák államfő, Kurt Waldheim és a jelen populista vezetői között szoros kapcsolódást lát. Két tanulságot mindenesetre nagyon könnyű levonni a Waldheim-ügyet bemutató dokumentumfilmből: ha a náci múltról van szó, az áldozati szerep nagyon praktikus, és ha el tudod hitetni az emberekkel a hazugságokat, akkor győzni tudsz.