Cenzúra nélkül még szerethetőbb az F1, a legjobb sztorik pedig nem mindig világbajnoki címekről szólnak. A Netflix új, tízrészes sorozatából ezt a két következtetést biztosan le lehet vonni. A hétvégén induló Forma–1-es szezon sokat profitálhat abból, hogy a csapatok rájöttek, mekkora erő van az embereik történetében.
A Leaving Neverland rendezője, Dan Reed úgy gondolja, ha valaki előítéletek nélkül nézi végig a négyórás dokumentumfilmjét, a végére aligha maradhatnak benne kétségek. Michael Jackson rendíthetetlen rajongóinak erről más a véleménye. Furcsának tartják, hogy a szereplők az énekes halála után álltak elő a molesztálási vádakkal, hogy a legközelebbi hozzátartozóiknak sem beszéltek róla, és egyébként is nagyon gyanús, ahogy ezeket a történeteket felidézik, sőt szerintük csak a pénzért csinálják. Viszont fontos ürügyet adnak arra, hogy a gyerekmolesztálásról beszéljünk. Gyurkó Szilviával, a Hintalovon Alapítvány vezetőjével ezt tettük.
Nagyon komoly vádakat és érveket sorakoztat fel Michael Jackson ellen a Leaving Neverland című négyórás dokumentumfilm. Wade Robson és James Safechuck vallomásának mégis az az egyik legfontosabb kérdése, hogy ha Michael Jackson egy szörnyeteg, akkor hogy lehet szeretni?
A Netflix Oscar-díjas rövid dokumentumfilmje, a Period. End of Sentence a menstruációról szól. De ennél is fontosabb, hogy tisztelgés a nők előtt.
Auschwitzot könnyű olyan horrornak látni, amelynek soha többé nem szabad megtörténnie, de ha ezt komolyan is gondoljuk, akkor az oda vezető utat is ismerni kell – mondja Ruth Beckermann, a Jó estét, Mr. Waldheim! című film rendezője, aki a náci múltját elhallgató egykori osztrák államfő, Kurt Waldheim és a jelen populista vezetői között szoros kapcsolódást lát. Két tanulságot mindenesetre nagyon könnyű levonni a Waldheim-ügyet bemutató dokumentumfilmből: ha a náci múltról van szó, az áldozati szerep nagyon praktikus, és ha el tudod hitetni az emberekkel a hazugságokat, akkor győzni tudsz.
A férfiprivilégiumoknak ára van, és ezt nemcsak a nők fizetik meg – figyelmeztet az Amerikai Pszichológusok Szövetsége, amelyik története során először adott ki irányelveket a fiúk és a férfiak problémáinak a kezelésére. Miért káros merev normák közé szorítani a férfiasságot? És mihez kezdjenek a férfiak az érzelmeikkel? Szél Dávid pszichológussal tanulmányoztuk át az amerikai szakemberek érveit.
Minden idők egyik legbizarrabb sporteseménye volt az az 1973-as teniszmeccs, amelyet az akkor a pályája csúcsán lévő Billie Jean King a fénykorát már kiélvező, és inkább csak a szerencsejátékban – és persze a nőgyűlöletben – örömét lelő Bobby Riggs ellen vívott. Forradalom volt vagy show-műsor? Ma is nehéz eldönteni.
Mindenki az ízlésének a rabja – Yann Moix francia író ezzel indokolja, hogy miért tartja láthatatlannak az ötven feletti nőket. Hogy lesz közügy abból a magánügyből, hogy valaki mire és kire gerjed? És miért nincs olyan, hogy valaki „túl öreg” a szerelemhez? Tisza Kata öregedéskutatóval beszéltük át Yann Moix mondatait.
Amennyi lom, annyi kibeszéletlen, feldolgozatlan érzelem, egy igazi, komoly rendrakás ezért terápiával ér fel – ezt üzeni a Netflix legújabb sorozata, amely a lomtalanítási guruként birodalmat építő Marie Kondo legújabb vállalkozása. És Marie Kondo nem viccel, amikor azt mondja, egy kiadós rendrakás egyenlő az újjászületéssel.
A hétszeres világbajnok újraírta azt, hogy mit jelent Forma–1-es versenyzőnek lenni. És 50 évesen is nagy harcosnak tartják.
A dühnek transzformáló hatása van, forradalmakat indít el, nagy változásokhoz adja meg a szükséges lendületet, energiát. És szinte mindig egy asztalra csapó, szavát felemelő, fegyvert rántó férfit képzelünk el. Az ő dühük jogos. A női felháborodást azonban nehezen tűri a társadalom, irracionálisnak állítják be. Ezzel mindannyian elbukjuk a változáshoz szükséges energia felét. Ha van tehát bizalomra okot adó hozadéka ennek az évnek, akkor az a női düh megjelenése. A rabszolgatörvény ellen, az abortusztörvény ellen, a megaláztatás ellen.
Michelle Obamából igazi rocksztárt csináltak a nosztalgiázó amerikaiak, akik leginkább azt szerették volna, ha a volt first lady elnökként tér vissza. Most azonban úgy tűnik, hogy elsősorban önmagaként tér vissza, mégpedig egy memoárral, amely mától magyarul is olvasható.
Kimi Räikkönen, amióta csak reflektorfényben van, rengeteg okot adott a szóbeszédre, de ő maga nem beszélt. Most szóra bírta egy honfitársa, a beszélgetéseikből megszülető könyv pedig bestseller lett. Elolvastuk, és elbeszélgettünk a szerzővel, Kari Hotakainennel. Kaptunk egy történetet egy autóversenyzőről, akiből autószerelő is válhatott volna. Helyette azonban világsztár lett.
Ezen a hétvégén Fernando Alonso a 311. – és jelen állás szerint utolsó – Forma–1-es versenyén áll rajthoz. Tizennyolc szezon, két világbajnoki cím, 32 győzelem, 97 dobogó, 22 pole pozíció van mögötte. Meg persze rengeteg sztori.
Károly herceg 70 éves lett, és még mindig vár arra, hogy megkapja a munkát, amelyre született. A walesi herceg már most a brit történelem leghosszabb ideig szolgáló trónörököse, és ő lesz a legidősebb, aki majd egyszer tényleg megörökli a trónt. A britek viszont inkább a születésnapját ünnepelnék, mint a koronázását.
Mikor lett az evésből életfilozófia, hivatkozási alap, vallás? Mikor túrta ki az egészségmánia az élet élvezetének képességét? És hogyan enyhíti a superfood a halálfélelmet? Mindennapi illúzióink a megvonás örömétől a méregtelenítés mámoráig.
A negyvenes éveinkben leszünk azok, akik vagyunk – akár teljesen mások, mint akik eddig voltunk. Leszámol egymással az elképzelt és a valós énünk, és remélhetőleg az utóbbi győz. Pamela Druckerman úgy döntött, megpróbálja megragadni a negyvenes évek lényegét, és rájött, hogy valójában senki sem érti igazán. Csak az biztos, hogy ilyenkor fontos változáson megyünk keresztül. Meg az, hogy a franciák ezt is jobban csinálják. A Bonjour Madame című könyv szerzőjével beszélgettünk.
Melyik kultúrában szabadok a nők: ahol nyilvánosan is megélhetik a vallásosságukat, vagy ahol az állam nem hagyja, hogy a vallás elnyomja őket? A Gap csak egy reklámot készített, de közben komoly kérdéseket feszeget.
A Me Too mozgalom hajnalán az egyik legkomolyabb aggály az volt, hogy az áldozatok vádjai karriereket tesznek tönkre, életműveket dobnak a süllyesztőbe, embereket lehetetlenítenek el. Egy év sem telt el az első nagy sztorik kipattanása óta, és úgy tűnik, maguk a vádlottak cáfolnak rá ezekre a félelmekre: a nagyvadak a visszatérésre készülnek.
Ezen a hétvégén beindul a Forma-1-es szezon második felvonása, és Lewis Hamilton biztos lehet benne, hogy – mint eddig – a hátralévő futamokon is számíthat Isten teljes körű támogatására. A Mercedes világbajnoka egyre többet beszél vallásosságáról, és bár néha zavarba ejtő a kitárulkozása, a főnöke örül, hogy van miből erőt merítenie. Végül is a világbajnoki címért indul harcba, és épp szárnyal – istennek hála persze.