szerző:
Vándor Éva
Tetszett a cikk?

1921-ben Coco Chanel forradalmasította mindazt, amit a nők illatáról gondoltak. A Chanel No. 5 száz évvel később is a világ első számú parfümje, de a hatalmas sikeréhez az illaton túl szükség volt arra a titokzatosságra is, amelyet a névadója képviselt.

Coco Chanel száz évvel ezelőtt meghívta a barátait egy felkapott, népszerű (és drága) étterembe a Riviérán, hogy megünnepelje legújabb parfümjének a megszületését. Zseniális módszert választott a termékbevezetésre: körbefújta az asztalt az illattal. Minden nő, aki arra járt, megállt egy pillanatra, és tudni akarta, mi ez az illat és honnan jön. Coco Chanel innen tudta, hogy valami forradalmi megszületésének a tanúja.

Ez volt az első alkalom, hogy a nyilvánosság beleszagolt a Chanel No. 5-ba – száz évvel ezelőtt.

Hogy az 5-ös számú parfüm az örökkévalóságnak készült, azt száz évvel később nem túlzás kijelenteni. Pedig kevés forradalmi parfümnek adatik meg, hogy szép kort éljen meg, az emberek reakciói ugyanis kiszámíthatatlanok az újdonságokra – mondja Lipovszky Csenge illatesztéta. A Chanel No. 5 esetében ezt az újdonságot az aldehidnek nevezett illatmolekula jelentette, de erről kicsit később.

A No. 5 évszázadon átívelő sikeréhez azonban magán az illaton túl szükség volt arra a titokzatosságra is, amelyet Coco Chanel képviselt, és amely azóta is meghatározó személyiségjegye a parfümnek. Az azt övező misztériumot születéstörténete is táplálja, amelynek több szála a legenda határát súrolja, és értelemszerűen nehéz – különösen száz év távlatából – ellenőrizni. És amely remek marketingnek bizonyult.

©

Így aztán mi is a mai napig keringő történetekből tudjuk összegyúrni a folyamatot, amelynek a végén a letisztult, egyszerű üvegbe belekerült az ötös számú illat. Az egész azzal kezdődött, hogy Coco Chanel 1920-ban találkozott egy bizonyos Ernest Beaux-val, a korábban az orosz királyi családnak dolgozó, de akkor már a világ parfümfővárosának tartott Grasse-ban élő francia-orosz parfümőrrel, és azt a megbízást – nevezhetjük akár kihívásnak is – adta neki, alkosson egy parfümöt, amelynek „olyan az illata, mint egy nőnek, nem pedig mint egy rózsának”.

Szép feladat. Beaux azonban nem riadt vissza, és leszállította a számokkal ellátott mintákat. „A kollekcióimat május 5-én mutatom be, az év ötödik hónapjában, legyen akkor ez az ötös számú, és ez az ötös szerencsét fog hozni” – hangzott el a Chanel részéről a legenda szerint a mondat, amely felforgatta aztán a parfümgyártást. Hogy mennyire, ahhoz Lipovszky Csenge Chandlerr Burrnek, a New York Times első parfümkritikusának, a New York-i Parfüm Múzeum vezetőjének a megállapítását hívja segítségül, aki egyenesen a történelem első absztrakt parfümjeként tüntette fel az ikonikus The Art of Scent című parfümtörténeti kiállításán.

Az 1921-ben debütáló formula többek között a jázmin, az ilang-ilang, a rózsa és a szantálfa jegyeit kombinálta egy jó adag, már emlegetett aldehiddel, amely a tisztaság illatát rejtette el a parfümben. Ezt a vegyületet parfümösszetevőként a Chanel No 5-ban használták először. A vonatkozó legenda szerint ráadásul Ernest Beaux (esetleg a laborasszisztense) kissé túladagolta a mennyiséget, és a mai napig nem lehet tudni, hogy véletlenül vagy szándékosan-e – Coco Chanelt mindenesetre meggyőzte.

©

A Chanel No 5 nemcsak a parfümgyártást, hanem a társadalmi szabályokat és előítéleteket is megrengette. Az illatok ugyanis besorolták az azokat viselő nőket (és fordítva): a tiszteletben álló nők hagyományosan egyszerű virágillatokat viseltek, míg a kurtizánok és az úgynevezett kétes erkölcsű nők sokkal feltűnőbb illatokkal – pézsmával, jázminnal – igyekeztek felhívni magukra a figyelmet. Chanel ezt a két világot – és a két világhoz kapcsolt illatokat – vegyítette a No 5-ban, egyúttal megteremtette az a hallatlan paradoxont, miszerint egy nő egyszerre lehet szexi és tiszta. Ahogy Chanel ruhakreációi felszabadították a nőket a fűzők szorítása alól, úgy a parfümjének köszönhetően a társadalmi kötöttségektől szabadulhattak meg.

„Ne legyenek kétségeink – a receptúra több átalakításon keresztülment az évszázad folyamán – mondja Lipovszky Csenge. – A korszellemhez és a felhasznált alapanyagok szabályozásához, illetve a technológia fejlődéséhez illesztett összetétel azonban a mai napig egy klasszikus vonalvezetésű parfümöt eredményez, bár sokkal könnyebben érthető, mint bármelyik évből származó vintage verziója, mely aranyárban kapható, ha esetleg elérhető egyáltalán a világháló rejtett helyein.”

A parfüm első arca maga Coco Chanel volt, Man Ray fotózta. A parfüm üvege is újítónak számított az addigi díszes megoldások után, ráadásul legalább olyan ikonikus a formája, mint a Coca-Coláé. Az időtállóságát jól bizonyítja, hogy az elmúlt száz évben alig néhányszor alakult át.

És persze szinte törvényszerű volt, hogy a Chanel No 5 a parfümhirdetéseket is forradalmasítja. A parfüm első, megírt, megrendezett reklámját 1969-ben forgatták New Yorkban, és annak ellenére, hogy mindössze néhány másodperces volt, rögtön az addigi legdrágább hirdetés lett. A népszerűségének nem ártott az sem, hogy a popkultúra is magához ölelte. A leghíresebb támogatói szöveg egyenesen Marylin Monroe-tól érkezett, aki a mélyenszántó kérdésre, miszerint mit visel éjszaka az ágyban, azt válaszolta:

néhány csepp Chanel No 5-ot.

Később olyan hírességek lettek a No 5 arcai, mint Catherine Deneuve, Vanessa Paradis, Audrey Tautou, Brad Pitt, Marion Cotillard. 2004-ben a márka 33 millió dollárt költött egy kisfilmre, amelynek Nicole Kidman volt a főszereplője és Baz Luhrmann a rendezője. És persze ma már történelem az is, hogy Andy Warhol is megörökítette az összetéveszthetetlen parfümös üvegeket, és az alkotás bekerült a New York-i Modern Művészetek Múzeumába.

A legendák közül a mai napig tartja magát az, hogy valahol a világon minden egyes percben eladnak egy üveg Chanel No 5-ot. Lipovszky Csenge ugyanakkor illatesztétaként azt vallja, hogy minden parfüm viselésénél egy szabály létezik: ne azért tegyük, mert a név, illetve az azt övező legendás elismertség imponál nekünk.

„Szerencsére a szaglásunk nem könnyen csapható be, így a hiúságunknak vagy a márkahűségünknek hiába tetszene a név, ha az orrunk nemet mond.” A Chanel No 5 ugyanakkor szerinte egyike azoknak az illatoknak, amelyik tanúsítja, miként működik a kollektív szaglásemlékezet. „A legtöbb, megegyező kultúrkörből származó ember ugyanarra asszociál róla. Az asszociatív tudással elsajátított, azaz legelső, gyermekkori illatemlékeink rögzülésén és azok felidézésén túl, ami szubjektív, van egy olyan tudás, ami hátborzongató. Össze vagyunk kötve. Láthatatlanul, mint a fák gyökerei, mint egy olyan mező, amelyben nem csupán a mi és nem csupán a jelenlegi életünk információi tárolódnak, hanem a folyamatosan alakuló, mégis sokszor az eredetig visszanyúló archetípusok mindannyiunkban meglévő lenyomatai."

©

Hogy az illatesztétának személy szerint mit jelent ez a 100 éves parfüm? „Nekem a Chanel No 5 és a Chanel Coco mély biztonságérzetet ad. Amikor nem kell gondolkozzak és nem is akarok, hanem ráfekszem, vagy belelépek abba a szabályrendszerbe, amit ezek az illatok jelentenek. Külsőleg adnak formát akkor, amikor túl képlékeny vagyok ahhoz, hogy én adjak formát magamnak. Megnyugvás vagy pillanatnyi átadás van bennem ekkor.”

Chanel titkos élete

„A No 5 egy ikon. Ez maga Franciaország.” Már a könyve legelején Coco Chanel szájába adja ezeket a szavakat Pamela Binnings Ewen. Chanel és az általa megálmodott és felépített világ misztériuma a mai napig elképesztően erős, de ez a titokzatosság valódi titkokat és egy bonyolult személyiséget is rejtett. Például egy náci kémet, a Westminster fedőnéven dolgozó F-7124-es számú ügynököt.

Chanel a 40-es években a háború és az összeomlás szorításába került, miután megtudta, hogy az üzleti partnere, Pierre Wertheimer Amerikába menekült a Chanel No 5 titkos formulájával (valamint a gyártási jogokkal és a létfontosságú szerződésekkel a jázminszállítmányokra). Chanel választás előtt állt: vagy elveszít mindent, amit felépített, vagy kémkedni kezd a náciknak. És választott.

Párizs királynője empátiával, de könyörtelenül mutatja meg, mi zajlott a Chanel Ház legsötétebb zugaiban a 20. század egyik legsötétebb időszakában. Lehet, hogy a felszabadító amerikai katonák ezt a parfümöt vitték haza a tengerentúlra szuvenírként, de a Chanel No 5 több módon is kivette a részét a történelemből.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!