Martha Clare Morris, a chicagói egyetem egészséges öregedéssel foglalkozó tanszékének kutatója munkatársaival 3 718 Chicago környékén élő, 65 évnél idősebb emberrel végeztetett értelmi képességfelmérő teszteket, feljegyezte étrendjüket, s 3 évvel illetve 6 évvel később megismételte a felmérést.

A kutatók statisztikai eredményeiket az Amerikai Orvosszövetség Archives of Neurology című szakfolyóiratának augusztusi számában publikálták.

Egyes kutatások szerint az Alzheimer kórban szenvedők vérében az átlagosnál magasabb a réztartalom, ezért Morris kisasszonyt a szervezetbe bevitt réz mennyisége érdekelte, amelyet az étrend alapján lehet kiszámolni. A legtöbb rezet a belső szervek tartalmazzák, ezeket követi a mogyoró, a különféle magvak, s a listát a krumpli, a csokoládé és néhány gyümölcs zárja, de nyomokban a vízvezetékből is kerülhet a szervezetbe réz.

A résztvevők korának növekedésével csökkentek a kognitív képességek. Összességében a rézfogyasztást nem lehetett statisztikailag összefüggésbe hozni ezzel a csökkenéssel, viszont a csoporton belül találtak 604 (16,2 százalék) olyan személyt, akik sok telített zsírt fogyasztottak, s náluk a kognitív képességek romlása arányos volt a rézbevitellel. A csoport legtöbb rezet (az ajánlott napi 0,9 mg helyett napi 1,6 mg-nál többet) fogyasztó 20 százalékánál a kognitív képességek az átlaghoz képest 19 évvel idősebb kornak feleltek meg. A kutatók szerint a többi fém, például a vas vagy a cink nem mutatott a rézhez hasonló korrelációt.