Vannak törekvések arra vonatkozóan, hogy nemzetközi együttműködésben kell megoldani az atomerőművek kiégett fűtőelemeinek újrahasznosítását - mondta Hózer Zoltán, Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet munkatársa csütörtökön Pécsett, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület konferenciáján.
Hózer Zoltán a Távlatok az energiagazdálkodásban című tudományos tanácskozáson elmondta, néhány évtizeden belül lesznek olyan lehetőségek, amikkel a kiégett üzemanyagot fel lehet dolgozni, illetve a kiégett üzemanyagban lévő radioaktív anyag mennyiségét jelentősen csökkenteni lehet. A szakember szerint ilyen újrafeldolgozó létesítményt Magyarországon, és általában kis országban nem érdemes létrehozni.
Elmondta, a jelenlegi elképzelések szerint létesülhet Magyarországon olyan tároló, amely végleg befogadja a kiégett üzemanyagot, de a döntést nem kell elsietni, más megoldás is kínálkozhat. Pakson a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában ötven évre garantált a biztonságos elhelyezés.
Kovács Pál, az OECD Nuclear Energy Agency (NEA) munkatársa arról számolt be, hogy az elkövetkező ötven évre a NEA kétféle előrejelzést készített. A pesszimista tanulmány azt feltételezi, hogy 600 darab ezer megawatt teljesítményű atomerőművi blokk működik majd 2050-ben a világon, az optimista ezzel szemben 1400 reaktor meglétével számol. Most 439 működő blokk van világszerte.
A szakember kifejtette, hogy az új típusú reaktorok új távlatokat nyitnak az atomenergia felhasználásban. A tudósok folyamatosan dolgoznak a negyedik generációs reaktorok fejlesztésén. Amennyiben már ipari méretekben tudják alkalmazni a gyorsneutronos technológiát, és 2030 táján ezek a reaktorok üzembe lépnek, a meglévő uránkészletek nem száz, hanem háromezer évre lesznek elegendőek - mondta el a szakember az MTI-nek.
Bakács István, az ETE elnöke hangsúlyozta, a magyar energiastratégia három alappillére az ellátás-biztonság, megfizethetőség és a környezetterhelés csökkentése. Ezek ma az Európai Unióban a gázfüggőség megszüntetésének igényét, a klímavédelmet és a liberalizációt jelentik - mutatott rá.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Utoljára 1977-ben a Securitate emberei dokumentálták úgy a Bretter György temetésén résztvevőket, ahogy most Orbán Viktor erdélyi magánlátogatásán csattogtak a fényképezőgépek.
Az ügyben érintett lehet egy magyar kölcsönügylet is.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
Az 51 éves brit szakember húsz éven át dolgozott a Red Bullnál.
Az építési és közlekedési miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Az oroszok MS001 drónja maga választja ki a célpontokat.
