Frale új bizonyítékának híre bejárta időközben a világsajtót - erről a hvg.hu is beszámolt. A kutató a torinói leplen lévő, alig olvasható feliratot próbálta elolvasni és értelmezni. Szerinte ez azt igazolja, hogy tényleg Jézus korában készült a lepel, és nem a XIII-XIV. században, ahogyan ezt a szakértők jelentős része ma is véli. A szkeptikusok szerint ugyanis inkább középkori hamisítványról van szó. (A torinói leplen egy keresztre feszített férfi alakja látható, összetett kezén és lábán szivárgó vérrel. A hívők szerint a lenvászon Krisztus képe a feltámadásakor színeződhetett el - írja az MTI.)
Egyes kutatók ugyanakkor időközben kétségbevonják Frale legújabb kijelentéseit is. Elsősorban azt tartja furcsának Barrie Schwortz - aki saját állítása szerint az eddigi egyetlen olyan tudóscsoport tagja volt, amelyik "mélyrehatóan" megvizsgálhatta a torinói leplet -, hogy az olasz történész nem szaklapban publikálta eredményeit, hanem egy kereskedelmi célokra kiadott könyvben állt elő a saját legfrissebb verziójával.
Frale korábban már igyekezett bizonyítani, hogy a középkorban feloszlatott Templomos lovagrend - akiket egy misztikus bálvány, Baphomet imádásával vádoltak - őrizte sokáig a torinói leplet (ez sem lenne egyébként újkeletű teória). Ám Frale ezt a könyvét sem kizárólag tudományos érvekkel igyekezett népszerűsíteni, hiszen előszavát Umberto Eco írta.
Kétségek között
A tanulmány azért is ébresztett kétségeket, mert a lovagrendet a XIV. század elején számolták fel, míg a leplet először 1360 körül említik egy francia lovag tulajdonaként. Az is érdekes, hogy legeslegújabb teóriájával Frale akkor állt elő, amikor pár hónap múlva XVI. Benedek pápa fog imádkozni a féltve őrzött, és ritkán kiállított lepel előtt, amelyet jövő tavasszal tesznek ismét közszemlére Torinóban.
XVI. Benedek imádkozni fog a lepelnél © MTI/AP |
A vatikáni levéltár kutatójaként Frale pénteken azt közölte: számítógép segítségével kinagyította a leplen szórványosan olvasható, alig látható görög, latin és arámi nyelvű szavak képét. A kutató az MTI beszámolója szerint arra a következtetésre jutott, hogy a feliratok a názáreti Jézus nevet tartalmazzák görög nyelven. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a szöveg nem lehet középkori eredetű, mivel abban az időben egyetlen keresztény, még egy hamisító sem nevezte volna Jézust csak názáretinek, isteni eredetének megemlítése nélkül.
Bár a halvány betűket évtizedekkel korábban felfedezték az arc körül, komoly tudósok a teszteredmények ismeretében elutasították ezek vizsgálatát - mondta Frale. Amikor azonban a lepelről készült fényképekről kivágott szavakat szakértőknek megmutatta őket, azok arra a következetésre jutottak, hogy ez az írásmód a Közel-Keleten volt szokásos a Krisztus utáni első században.
Nem annyira új dolog
A már idézett Barrie Schwortz szerint Frale nem is annyira új dolgokat állít, kutatásai pedig minden bizonnyal francia szakértők munkáján alapulnak. Marion és Courage volt az a két francia, aki hasonló ötlettel állt elő az 1990-es években, miszerint a lepel feliratai igazolnák a hitelességet.
A feliratok azonban alig látszanak, még Marion és Courage egyik prezentációján sem minden képen voltak kivehetők - egy másik szakértő, az 1999-es előadáson jelenlévő Mark Guscin szerint. Ezek a feliratok nem nagyon alkalmasak a kritikusok szerint arra, hogy igazoljanak bármit is. Ezen kívül Schwortz megemlíti, hogy a két francia olyan fényképekre hagyatkozott, amelyeket 1931-ben készített Giuseppe Enrie. Így az akkori technikából adódó hibák is gyengíthetik a franciák, illetve Frale "felfedezéseinek" erősségét. Azóta pedig a fényképfelvételek manipulálása - a számítógépek korában - nem okozhat senkinek gondot, tűnik ki Schwortz szavaiból, amelyet a freerepublic.com tett közzé.
Schwortz véleményét erősíti egy korábbi nyilatkozat, amelyet az MTI is idézett. „Az emberek szemcsés fotókkal dolgoznak, és azt hiszik, látják a dolgokat” - közölte Antonio Lombatti egyháztörténész, aki maga is több könyvet írt a lepelről. „Ez mind a képzelet és a számítógépes program eredménye” - tette hozzá. Lombatti szerint görög és arámi feliratos leleteket találtak I. századi zsidó temetkezési helyeken, de latin nyelv használatáról még nem hallottak.
Radiokarbon-vizsgálat: középkori a lepel
Ugyanakkor a londoni Times szerint Frale elképzelhetőnek tartja, hogy a soknyelvű zsidóság írhatott akár három nyelven is, hiszen görögül beszélt a közösség, miközben római gyarmat volt ekkor a terület. Az is kitűnt a kutató nyilatkozatából, hogy a szavak, amelyeket megfejtett, arra utalnak, hogy egy názáreti Jézusra szabtak ki halálos ítéletet. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ez a Jézus azonos Jézus Krisztussal.
A Times azt is megjegyzi az ügy kapcsán, hogy egy 1988-as radiokarbon-vizsgálat - amely a kormeghatározás egyik legismertebb módszere - arra jutott, hogy a torinói lepel a középkorban készült, és nem Jézus idején.
