Arcfelismerő szoftver a plázákban

Nemük és koruk alapján elemzi a vásárlók viselkedését egy magyar fejlesztésű arcfelismerő szoftver. Az új technológia az adatvédelmi biztos figyelmét is felkeltette.

  • HVG HVG
Arcfelismerő szoftver a plázákban

Pontosan 1242 vásárló lépett be október 3-án a szerbiai ComTrade Shop elektronikai kiskereskedelmi lánc Belgrád legnagyobb bevásárlóközpontjában lévő üzletébe, 806 nő és 436 férfi; közülük 498 életkora feltehetően 20–30 év közötti, 483-é 30–40 év közé tehető, negyvenes éveikben 74-en jártak, ötven fölött pedig nyolcan, a többiek gyermek- és ifjúkorúak voltak; 361 vásárló csak a bemutatóteremben kiállított termékekre volt kíváncsi, a vásárlótérbe be sem tette a lábát. Mindezt egy magyar cég arcfelismerő szoftverje tudatta a bejáratnál elhelyezett kamera képeinek elemzése után. Az eredmények láttán a cég azt tervezi, többi üzletét is ellátja ilyen berendezéssel, hogy megtudja, merre mozognak a vásárlók, melyik polc vagy promóciós pult előtt állnak meg, mely termékek mennyi ideig vonzzák a tekintetet – számolt be tapasztalatairól a HVG-nek Dejan Nikolicsics, a ComTrade ügyfélszolgálati menedzsere.

Egy budapesti bevásárlóközpontban már szintén működik a videomegfigyelő rendszerek fejlesztésével foglalkozó Intellio Kft. VisiScan névre keresztelt arcfelismerő szoftvere. A pláza nevét titoktartási szerződés védi, de Balogh Szonja, az Intellio kommunikációs vezetője annyit elárult, hogy az üzemeltetőt elsősorban az átmenő forgalom összetétele és a frekventált vásárlói útvonalak érdeklik. „A plázák általában keveset tudnak a vásárlói forgalomról, legfeljebb az üzletek adatait tudják összesíteni. Azzal sincsenek tisztában, hogy a bevásárlóközpont mely pontjain hány vevő fordul meg. Kiderülhet például, hogy egy eldugottnak gondolt és ezért alulárazott üzlethelyiség valójában egyáltalán nem esik ki a vásárlók útvonalából” – magyarázta a HVG-nek a kommunikációs vezető. Ezek az információk profitra válthatóan is hasznosak lehetnek a meglévő bérlőkkel folytatott ártárgyalásokon vagy az új cégek becsábításakor. A szakmabeliek szerint az is elképzelhető, hogy a plázaüzemeltetők ügyfeleik számára értékesítik a minden eddiginél pontosabb marketinginformációkat.

Mintafelismerés. Fokozott figyelemmel kísérik
© Horváth Szabolcs

Az egy felvevőgépes verzióban mintegy ezer euróba kerülő VisiScan a már meglévő kamerahálózaton is működhet, egyszerre 128 pontról érkező képeket képes elemezni. A félszáz magyar és külföldi érdeklődő között a bevásárlóközpontok és hipermarketek mellett akad gépjárműgyártó is, amely autószalonjainak forgalmáról szeretne – szó szerint – pontosabb képet kapni, továbbá annak lehetőségét is mérlegeli, hogy tesztautóiba telepítse a rendszert. Bár az arcfelismerő szoftver elvileg a hirdetők számára is hasznos lehet – megtudhatják, hogy hány, milyen korú és milyen nemű ember mennyi ideig néz például egy plakátot –, a reklámcégek körében az Intellio egyelőre erős ellenérdekeltséget tapasztal.

A biztonságtechnikai szoftver- és hardverfejlesztő mérnökök által 2004-ben alapított, majd a Primus Capital kockázatitőkealap-kezelő által 2005-ben feltőkésített Intellio az úgynevezett mintafelismerésen alapuló technológia segítségével dolgozta ki kiskereskedelemre szabott szoftverét, amely eleinte csak számlálásra volt képes, ma már 95 százalékos pontossággal meghatározza a nemet is. A kormeghatározáson azonban még dolgozniuk kell a fejlesztőknek, egyelőre 50 százalék az esélye annak, hogy hatéves pontossággal sikerül azt belőni. A mesterséges intelligencia elvén alapuló szoftver folyamatosan tanul: minél több arcot lát, annál pontosabb felismerésre képes.

Az új marketingeszköz adatvédelmi vonatkozásai egyelőre tisztázatlanok. Az Intellio szerint alapbeállításban a szoftver nem rögzíti az arcokról felvett képeket, kizárólag névtelen adatokkal dolgozik, ha pedig a felhasználó mégis felvételt szeretne készíteni, ezt csak az adatvédelmi jogszabályok és előírások betartásával teheti meg. Az adatvédelmi biztos irodája szerint nem ilyen egyszerű a helyzet. A biztonsági célokat szolgáló kép- és hangrögzítést a törvény egyértelműen szabályozza, ám a személyes adatok marketingcélú felhasználásának regulái csak a név- és lakcímadatokról, e-mail címekről rendelkeznek, a szintén személyes adatnak tekintendő emberi arcról nem – tájékoztatta a HVG-t az ombudsman irodája. Ilyen ügyben egyelőre nem érkezett beadvány, így vizsgálat sem folyik, az adatvédelmi biztos mindenesetre „fokozott figyelmet” ígér az új technológiával kapcsolatban.

Márk Edina