szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

A kommunista diktatúra egyre bizonytalanabb és hektikusabb lett 1956 őszén, hetekkel a forradalom kirobbanása előtt. Így amikor szeptemberben bejelentették, hogy átszervezik a megyéket és a járásokat, még Apró Antal nyilatkozott büszkén a tervekről. Aztán lefújták az akciót, és a Szabad Népben Szabó László magyarázta a visszavonást.

A kormány 1956 szeptemberében elfogadta azt a javaslatot, amely az ország közigazgatásának átszervezését tűzte ki célul. Ennek lényege, hogy az 1950-ben még Kádár János belügyminisztersége alatt kialakított 19 megyét tizenkettőre csökkentik, és kevesebb járás maradt volna fenn. A járások száma 1950-ben még 140 volt, de 1956-ra már csak 128 maradt, és ezt a számot is soknak tartották Apróék, akik kilencven-száz ilyen egységet javasoltak. (Az 1984-ben megszüntetett járásokat az Orbán-kormány most visszaállítja.)

A járások kulturális-nevelő funkciója és a történelmi hagyományok

Az 55 évvel ezelőtti kormánydöntés után a Szabad Nép 1956. szeptember 23-ai számában közölte Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a Területrendezési Kormánybizottság vezetőjének azt az MTI-nyilatkozatát, amelyben az olcsóbb és egyszerűbb közigazgatásról beszélt a később a Kádár-rendszerben is kulcspozíciókat betöltő politikus. Apró szerint „az ország jelenlegi közigazgatási beosztásának átszervezése, az elaprózott megyék, járások, Budapesten a kis területek összevonása olyan intézkedés, amely elősegíti, hogy az állam mind eredményesebben teljesítse alapvető gazdasági, szervező és kulturális-nevelő funkcióit.”

Apró Antal
©

„A megyék és a járások területi összevonásánál a párt és a kormányzat ügyel arra, hogy a tervezett intézkedések figyelembe vegyék a történelmi hagyományokat. Ez megnyilvánul a megyék elnevezésében is. Például a Szeged székhellyel megszervezendő dél-tiszántúli államigazgatási egységnek a tervezetben a Békés-Csongrád megye elnevezést javasoljuk” – fogalmazott a „hagyománytisztelő” politikus. (Az 1950-es megyeátszervezésnél is érintett volt e két közigazgatási egység: Békés és Csongrád területe hat évvel korábban Csanád-Arad-Torontál töredékeivel bővült.)

Az intézkedések céljáról a kormányfő-helyettes megjegyezte, hogy „a dolgozókat közvetlenül érintő kérdéseket a jövőben a községekben és a városokban, de legfeljebb a járásokban” kell elintézni. Bízott benne, hogy „a megyék egyre inkább elvi irányító szerepet töltenek be”. Apró azt is hozzátette: „Az alsóbb fokú helyi szervek hatáskörének növelésével a lakosság régi kívánságát teljesítjük.”

Békés és Csongrád ma a dél-alföldi régió két keleti megyéje
©

„A megyék, a járások és Budapesten a kerületek összevonása, valamint az ezzel párhuzamos egyéb intézkedések megvalósítása jelentős számú dolgozót érint személyében, eddig megszokott munkájuk helyett más területen kell elhelyezkedniök” – tudhatták meg a Szabad Nép olvasói Aprótól. Éppen ezért a kormánybizottság vezetője közölte, a kabinet „tervet dolgoz ki az átszervezés során létszám felettivé váló munkaerők elhelyezésére, s gondoskodik arról, hogy a télvíz idején ne kerüljenek a jelenleginél hátrányosabb helyzetbe”.

Nagyot bukott az ötlet

Apró Antal azonban hiába érvelt a területrendezési elképzelései mellett. Az ötlet – szinte példátlan módon – hamarosan óriásit bukott, október közepén visszavonták a Parlamenthez már benyújtott javaslatot.

Ez a kép már 1958-ban készült a Forradalmi Munkás-paraszt Kormányról, a bal szélen Apró Antal látható, mellette sorrendben: Münnich Ferenc, Révész Géza, Kádár János, Dobi István és Biszku Béla.
©

Mindezt a Szabad Nép október 13-ai számában Szabó László, a későbbi Kádár-rendszer bűnügyi-rendőrségi tévéműsorának műsorvezetője, a „kékfényes Szabóként” ismert újságíró így kommentálta: „a párt Központi Vezetősége és a Minisztertanács a következő években nem tartja célszerűek a területrendezést, s így az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot nem is terjesztik az országgyűlés elé. A Központi Vezetőség javaslata és a kormány döntése hangot adott az ország közvéleményének, s elejét vette, hogy az ország állami és gazdasági szervezetét kellő előkészítés nélkül, máról holnapra megbolygassák". (Szabó "tévedett", a javaslatot már a szeptember 23-ai Szabad Nép szerint a törvényhozás elé terjesztették, a jogügyi bizottság már tárgyalt is róla szeptember végén.)

Szabó ezután így fogalmazott: a végrehajtás határidejét 1957. január elsejére tervezték. "Ez gyakorlatilag annyit jelentett volna, hogy ennek a nagyarányú területrendezésnek az előkészítésére mindössze három-négy hónapot biztosítanak. Ennyi idő alatt viszont csak elhamarkodottan lehet előkészíteni egy ilyen – szinte az egész országot megmozgató intézkedést.” Érdekes, hogy 1950-ben nem voltak ilyen aggályok, akkor szinte teljes titoktartás mellett november-decemberben határozták el Nagy-Budapest létrehozását és a „csonka megyék” összevonását, 19 megye kialakítását, és ezek az intézkedések néhány hónapon belül, 1951 januárjától fokozatosan és több ütemben életbe is léptek. (Az akkori belügyminiszter – mint már említettük – Kádár János volt.)

Se lakás, se munkahely? - kicsi az ország Szabó szerint

De térjünk vissza 1956-ba! Szabó így indokolta az intézkedések visszavonását: „A mostani területrendezés ellen szólt mindenekelőtt az ország lakás- és munkaerőhelyzete." Szabó szerint ugyanis a megszűnő megyék székhelyein hiába szabadulna fel "sok helyiség", az újonnan kijelölt megyeszékhelyek "amúgy is rossz lakásviszonyai esetleg kétszeresen súlyosbodtak volna". A feleslegessé váló munkaerőt pedig nem tudták volna "a termelésben" elhelyezni. Ennek oka az újságíró szerint az volt, hogy "a legutóbbi években lassítottuk a nagy beruházásokat, a nagy építkezéseket, s ezzel mintegy csökkentettük az ipar nagy szívóhatását is. Tehát a területrendezéssel felszabaduló munkaerő gyors elhelyezése is nagy gondot jelentett volna”.

Végül Szabó azért tett egy gesztust a javaslat előterjesztői felé is: „Természetesen az államigazgatás egyszerűbbé, olcsóbbá tétele – a lakosság érdekeinek szem előtt tartásával – néhány év múltán szükségessé teszi a területrendezést. Kell a területrendezés, mert kicsi az ország, s nagy az államigazgatási apparátus, amely viszont nagyon sok pénzt emészt fel. Néhány év múlva kell rendezni a megyék és járások határait, mert azt kívánja a lakosság érdeke, hogy kevesebb legyen az irányító szerv, és annál hathatósabb a helyi ügyintézés.”

A helyzet egyre fokozódik: Rajk László újratemetése – Nagy Imre visszavétele a pártba – Farkas Mihály letartóztatása

1956 őszén a kommunista diktatúra bajba került Magyarországon. Rajk László október hatodikai újratemetése már jelezte a hangulat „fokozódását”. A nyáron leváltott Rákosi Mátyást hiába küldték a Szovjetunióba, és hiába bújt elő a második vonalból (és/vagy Rákosi börtöncelláiból) a kommunista vezetők újabb légiója júliusban, ez a későbbi, a Kádár-korban „virágba boruló” elit már képtelen volt saját erejéből megfékezni az 1956 októberében elszabaduló indulatokat. Rákosi után a párt első titkára a sztálinista Gerő Ernő lett pár hónapra ugyanis, éppen addig, amíg a forradalomba bele nem kormányozta az országot. A második ember – informálisan – Kádár János volt ekkoriban, bár hatalmi pozíciói még korántsem voltak annyira erősek, hiszen számos „szürke eminenciás” bújt meg a kommunista állampárt berkeiben. A feszültséget mérséklendő, a párt első és második embere, Gerő és Kádár tárgyalt ugyan Nagy Imrével 1956 szeptemberében, de ez nem volt elég. A két pártvezető az 1955-ben az MDP-ből kizárt volt miniszterelnökkel valamilyen kompromisszumos megoldást keresett. Nagy Imrét úgy akarták visszavenni a pártba, hogy előtte gyakoroljon nyilvános önkritikát. Erről cikkezett szeptemberben a Szabad Népben szeptember 23-án Nógrádi Sándor, és ilyen értelmű beszédet mondott Marosán György is egy VI. kerületi fórumon. Nagy Imrét végül október közepén vették vissza a kommunista pártba (nagyjából egy időben a sztálinista vezető, Farkas Mihály volt honvédelmi miniszter őrizetbevételével). Nagy Imre a hatalomba valójában azonban csak október 23-án tért vissza, amikor ismét miniszterelnök lett. Második kormányzása azonban csak néhány napig, a szovjet invázióig tartott, s 1958-ban, Kádár János uralma idején kivégezték.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: Apró Antal a koreai háborúról

Immár történelmi tény, hogy 1950-ben, Sztálin sugallatára, Észak-Korea támadott rá Dél-Koreára, mindez nem zavarta a szocialista-kommunista országok rezsimjeit, hogy békegyűléseket rendezzenek, és a déliek, illetve az amerikaiak támadását ítéljék el. Az egyik ilyen, 60 éve összehívott hazai rendezvényen Apró Antal szakszervezeti vezető nemcsak a kommunista Észak-Korea (a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, KNDK) és Kim Ir Szen ottani diktátor mellett állt ki, hanem már-már a harmadik világháború kitörését is vizionálta.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó '56: kísérleti magyar banán Pesten, beszédértő írógép Párizsban

Magyarország végzetes technológiai és technikai lemaradását jól szemlélteti, hogy míg 1956 nyarán nálunk a fertődi "kísérleti banán" pesti felbukkanása okozott szenzációt, Párizsban már a "gépíró nélküli írógépeket" tesztelték, vagyis mesterséges intelligenciát fejlesztettek.

Szegő Iván Miklós Tech

Átadták hazánk hatodik leghosszabb folyóját

1956 nyarán adták át a Keleti-főcsatornát, amely Tiszalöktől kezdve a Tiszát és a Berettyót kötötte össze csaknem 98 kilométeren át. A kommunista pártlap, a Szabad Nép úgy ünnepelte az eseményt, mint hogy "átadták rendeltetésének" az ország hatodik leghosszabb folyóját.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 56: a Petőfi Kör betiltása

A Petőfi Kör 1956 tavaszától a demokratikus törekvések "melegágya" volt, amit a kommunista vezetés '56 júniusáig tűrt meg. A Petőfi Kör legnevezetebb rendezvénye az úgynevezett sajtóvita volt, amelyen gyakorlatilag kimondták, hogy a szocialista rendszer rossz. A kört ezek után betiltotta a belügyminiszter, de a demokráciát követelő fiatalokat ezzel már nem lehetett megállítani.

Szegő Iván Miklós Tech

Rákosi leváltása: már ’56 nyarán feltűnik a kádári elit

A kommunista sajtóban általában a sorok között kellett olvasni, és az elejtett megjegyzésekből lehetett a valós folyamatokra következtetni. Nem volt ez másképp Rákosi Mátyás leváltásakor sem, igaz, kissé nevetséges formában. Ugyanis ebben az esetben a sorok között „elrejtett” információ nyomtatott nagybetűkkel kiemelve szerepelt a szövegben: párthatározat „RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS FELMENTÉSÉRŐL”.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: Kádár titokban kijelöl 19 megyét

Hihetetlen, de a máig érvényben lévő megyerendszert szinte titokban vezették be 1950-ben. A lapok csak a sokadik oldalon, kisebb hírekben számoltak be a történelmi vármegyék és a tradicionális megyeszékhelyek megszüntetéséről. Kádár János belügyminiszterként készítette elő Zala megye megcsonkítását, Esztergom kisvárossá degradálását és Zemplén BAZ-megyébe olvasztását.

Szegő Iván Miklós Tech

Tavaszi mementó: a Führer ígéretére várva

Mementó-sorozatunk tavaszi összeállításában két évtized három különböző tavaszkezdetére tekintünk vissza. 1941 és 1956 márciusa nehezen indult, vészjósló hírekkel. Ezzel szemben 1961-ben egy nyugodtabb időszak kezdetének tekinthető – még az időjárás szempontjából is.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1956: a titkos Hruscsov-beszéd

Nyikita Szergejevics Hruscsov megítélése máig nagy viták tárgya: ő számolt le a sztálinizmussal a Szovjetunióban, de aztán bele is bukott ebbe a kísérletbe, illetve abba, hogy maga sem volt mentes az önkényeskedéstől. 1956 februárjában mindenesetre történelmi jelentőségű, de titkos beszédet mondott a szovjet állampárt kongresszusán.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: összevonják a községeket

A magyar parlamentben új, „egyszerűbb” házszabályokat fogadtak el hatvan éve, amelyeket azonban nem mertek nyilvánosságra hozni. Közben hirtelen eltűnt az államfő, Szakasits Árpád. Az új házszabály segítségével a belügyminiszter, Kádár János 1950 májusában pár nap alatt megszavaztatta a tanácsrendszer bevezetését. Az új törvény szerint az 500 főnél kisebb lélekszámú településeken „rendszerint” közös községi tanácsokat kellett alakítani.

Szegő Iván Miklós Természet

Hatalmas viharokkal indult a nyár ötvenöt éve is

Ötvenöt évvel ezelőtt is rendkívüli volt az időjárás Magyarországon: a január enyhe, a február roppant hideg, majd márciusban áradások jöttek, júniusban pedig viharszezon és hihetetlen lehűlés következett: 1956. június 22-én például Pécsett egész nap a 10 fokot sem érte el a hőmérséklet.

Szegő Iván Miklós Tech

Három beszéd, amely megváltoztatta a XX. század menetét

A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán, 1956 februárjában három fontos és új hangvételű beszéd is elhangzott. Az első kettő nyilvános volt, Hruscsov és Mikojan tartotta, a harmadik - a Sztálint igazán leleplező - titkos. Világszerte ez a harmadik, szintén Hruscsov által elmondott szónoklat vált ismertté, miközben a történelem alakulásából jól látható, inkább az első két beszédre, na meg talán a „plusz egyre”, a sztálinista Molotov egyik felszólalására kellett volna például a magyaroknak is jobban figyelniük 1956-ban.

Szegő Iván Miklós Tech

"A marxista szellem napvilága ragyog fel hétről-hétre"

1956 júniusában úgy tűnt, hogy Magyarországon a kommunista pártvezetés hagyja a demokratikus átalakulást. A Szabad Nép, a kommunista pártlap hatalmas cikket jelentetett meg a Petőfi Körről, amelynek vitáiról kifejezetten kedvező hangnemben, dicsérőleg nyilatkozott. Pár nap múlva azonban vészesen megfordult a politikai irányvonal, újra a sztálinisták vettek lendületet, és egy héttel később már felléptek a demokratikus kezdeményezések ellen.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: Kádár János lemond

A Szabad Nép 1950. június 24-én számolt be arról, hogy lemondott Kádár János belügyminiszter. Egy kommunista diktatúrában az ilyen posztokról általában ritkán mondanak le önként, Kádárl sem önszántából távozott. Nem sokkal később letartóztatták, talán éppen utódja, Zöld Sándor öngyilkossága miatt. Elődjét felakasztották: Rajk Lászlónak hívták.

Milliárdos állami segítséggel újíthatják meg Pintér Sándor egykori cégének szállodáját

Milliárdos állami segítséggel újíthatják meg Pintér Sándor egykori cégének szállodáját

2021-ben berobban az elektromos autók piaca

2021-ben berobban az elektromos autók piaca

Kirúgta Frank Lampardot a Chelsea

Kirúgta Frank Lampardot a Chelsea