Fák között már találtak idősebbeket, például 10-12 ezer éves matuzsálemeket, lágyszárú növényeknél azonban nem ismernek ötezer évesnél régebbi példányokat - világított rá Jürg Stöcklin, a Bázeli Egyetem botanikai intézetének kutatója.A szakember kollégájával, Lucienne de Witte-tel az Alpokban, a Kárpátokban, valamint Lappföldön élő, úgynevezett klónnövényeket vizsgáltak a Molecular Ecology című tudományos folyóiratban közölt tanulmányukhoz. Az ilyen növények ivaros és ivartalan szaporodással is képesek sokasodni.Hajtásai révén e növények egy-egy példánya képes nagy területet elfoglalva terebélyesedni, és idős kort elérni. A kutatók szerint a legkülönfélébb méretűek lehetnek, néhány centitől akár 18 méteres átmérőig is.A vizsgált egyedek közül a legidősebbek több száz évesek voltak. Egy sásféle, a Carex curvula maximális kora azonban akár ötezer év is lehet a mérések és számítások szerint. A górcső alá vett növények genetikai sokfélesége jelentős volt, a legtöbb vizsgált növény azonban jellemzően kicsi és fiatal volt.A kutatók tanulmánya felfedi, hogy miként élték túl az évszázadokat, évezredeket a hegyláncokban honos hegyi klónnövények. Ezek szerint a populációknak a hosszú életűség és a folytatólagos ivaros szaporodás garantálja a túlélésre való képesség legmagasabb fokát.
Ötezer éves sások éhetnek az Alpokban
Akár ötezer éves is lehet az alpesi vidékeken honos egyik sásféle néhány példánya bázeli kutatók szerint, ami rekordot jelent lágyszárú növények között. A szakemberek "molekuláris ujjlenyomat" segítségével jutottak erre a következtetésre.
Magyar Pétert fogadja XIV. Leó pápa a Vatikánban
A jövő héten fog találkozni a katolikus egyházfő a magyar miniszterelnökkel.