Fák között már találtak idősebbeket, például 10-12 ezer éves matuzsálemeket, lágyszárú növényeknél azonban nem ismernek ötezer évesnél régebbi példányokat - világított rá Jürg Stöcklin, a Bázeli Egyetem botanikai intézetének kutatója.

A szakember kollégájával, Lucienne de Witte-tel az Alpokban, a Kárpátokban, valamint Lappföldön élő, úgynevezett klónnövényeket vizsgáltak a Molecular Ecology című tudományos folyóiratban közölt tanulmányukhoz. Az ilyen növények ivaros és ivartalan szaporodással is képesek sokasodni.

Hajtásai révén e növények egy-egy példánya képes nagy területet elfoglalva terebélyesedni, és idős kort elérni. A kutatók szerint a legkülönfélébb méretűek lehetnek, néhány centitől akár 18 méteres átmérőig is.

A vizsgált egyedek közül a legidősebbek több száz évesek voltak. Egy sásféle, a Carex curvula maximális kora azonban akár ötezer év is lehet a mérések és számítások szerint. A górcső alá vett növények genetikai sokfélesége jelentős volt, a legtöbb vizsgált növény azonban jellemzően kicsi és fiatal volt.

A kutatók tanulmánya felfedi, hogy miként élték túl az évszázadokat, évezredeket a hegyláncokban honos hegyi klónnövények. Ezek szerint a populációknak a hosszú életűség és a folytatólagos ivaros szaporodás garantálja a túlélésre való képesség legmagasabb fokát.