Az elmúlt néhány évben felpörgő közösségi webes szolgáltatások, melyek egytől egyig rendelkeznek mobilos alkalmazással, nemcsak a korábban már posztolgató bloggerek életét változtatták meg, hanem olyanokat is bevontak a tág értelemben vett blogolásba, akiket korábban egyáltalán nem foglalkoztatott a téma.

Gondoljunk például a Facebook 955 millió aktív felhasználójára, a Twitter mind a 140 milliós táborára, vagy az Instagram 80 millió fotósára. Ha ezek a számok nem is összeadhatók - hiszen az twitterezők és instagramolók elsöprő többsége jelen van Facebookon is -, jól mutatják, hogy több tízmillió olyan emberben is megvan az igény életük eseményei vagy gondolataik internetes publikálására, akik ezt magukról sem tudták, amíg nem volt mindennapos használatra alkalmas, egyszerű eszközrendszer a kezükben.

Táguló blogfogalom

A bloggerkedés egyszerűsödő eszközrendszerébe sorolhatjuk a közösségi szolgáltatásokat, merthogy facebookos vagy twitteres állapotmegosztás, de még az instagramos fotózás is tekinthető blogolásnak.

A Wikipédia meghatározása szerint például a blog egy olyan periodikusan újabb bejegyzésekkel bővülő weboldal, amely ezek sorozatából áll, függetlenül attól, hogy mi az oldal témája, formája és hogy nyilvánosan elérhető-e. A definíció az említett szolgáltatások közül egyedül az Instagram esetében csúszhat el, ott is csak azért, mert egy-egy felhasználónak nincs külön elérhető hírfolyama - csak harmadik fél által fejlesztett szolgáltatásokban, mint például a Webstagram -, de a mindennapok fényképes megörökítése és közzététele egyértelműen ugyanazt jelenti, mint amire a blogokat kitalálták.

Szintén az egyszerű publikálási lehetőségekhez tartozik a saját oldalon és hosztolt formában is milliók által használt WordPress, valamint itt mutathat újat a Twitter alapítói által nemrég útjára indított új szolgáltatás, a Medium.

Táguló blogtér

A blogírás, ahogy az általános számítógéphasználat, néhány évvel ezelőttig egyértelműen helyhez kötött tevékenység volt, majd a (helyhez nem, de áramforráshoz viszonylag gyakran kötött) laptop és a mobilinternet elkezdte megváltoztatni a helyzetet, egyre kevesebbszer hangzott el a “csak érjek haza, majd otthonról megírom” mondat. Aztán jött az okostelefon, ami - a már említett webes szolgáltatások alkalmazásaival - átalakította a netezési, így potenciális blogolási szokásainkat is: nemcsak az íróasztal előtt vezetjük az online naplót, hanem tengerparti nyaralás, áruházi sorbanállás vagy éppen metrózás közben is.

A közösségi média “always on, always connected” tartalomgyárosai pedig egyre többen lesznek, ahogy lassan szinte mindenki megengedhet majd magának egy okostelefont. Ahogy Lassi Kurkijärvi az idei Smartmobil konferencián elmondta, a készülékek ára a jelenlegi trend alapján kétévenként feleződik, így tíz év múlva már 4-5 ezer forint ellenében hozzájuthatunk majd egy mai iPhone 4S csúcskészülék szintjén lévő eszközhöz.

Rövidülő tartalom

A terjedő kisebb kijelzők hasonló trendet idéznek elő a tartalmak terén is. Ahogy a képernyő előtti olvasásban az egyre rövidebb anyagokra (illetve a hosszabb anyagok egyre rövidebb idő alatti átfutására) áll rá az olvasók agya, úgy tartják maguk a szerzők is egyre fontosabbnak a kisebb lélegzetvételű tartalmak publikálását.

Különösen igaz ez a mobilokon és táblagépeken, amik egyre többeknél jelentik a netezésre használt elsődleges eszközt. Ezeken írni és olvasni is kényelmesebb a rövidebb szövegeket, ehhez idomulnak a szolgáltatások: bár a már említett Facebookon hosszú szövegeket is lehet publikálni, az állapotfrissítések általában nem jelentenek többet pár száz karakternél. A Twitteren eleve 140 karakteres a korlát, az Instagramon vagy a Pinteresten pedig a textualitás helyett a gyors fotókészítésen, illetve megosztáson van a hangsúly.

Aki pedig hagyományos blogot vezet, az remekül használhatja a közösségi csatornákat komplexebb tartalmának gyors és egyszerű terjesztésére.

Hagyományos blogból sincs hiány

Bár a legnépszerűbb, klasszikusan blogcélú eszközt jelentő WordPresst nem csak blogokhoz alkalmazzák, a tartalomkezelő-rendszer statisztikája jó kiindulópontot jelent, ha a hagyományos blogok élet-halál kérdését szeretnénk eldönteni. Az Alexa által nyilvántartott legnépszerűbb 1 millió oldal 14,7 százaléka WP-alapú, és bár nyilván nem mind blog, az arány jól tükrözi a rendszer népszerűségét.

A WordPress fejlesztői egyébként gyorsan alkalmazkodnak a mobil eszközök fontosságához, Androidra, iOS-re, symbianos Nokiákra és Windows Phone-ra is kiadták a hivatalos klienst, így akinek wordpresses blogja van, az neteléréssel bármikor, bárhonnan tud posztolni.

Hogy a blog mennyire nem halott, azt jól mutatja, hogy az idei Goldenblogra több mint 1000 érvényes nevezés érkezett. Hogy melyik blog milyen, azt a kategóriánkénti szakmai zsűri mellett maguk az olvasók is eldönthetik, a közönségszavazás néhány óra múlva, augusztus 20-án éjfélben indul.