A mindennapokban, ha egy testre erő hat, ugyanabban az irányban gyorsul, mint az erő iránya, ezt az összefüggést fogalmazta meg Newton II. törvénye, amely szerint az erő egyenlő a test tömegének és gyorsulásának szorzatával. Elméletileg azonban az anyagnak lehet negatív tömege ugyanúgy, ahogy az elektromos töltés lehet negatív vagy pozitív. Ezt, a negatív tömegű anyag jelenségét mutatták be az amerikai kutatók a Physical Review Letters tudományos folyóiratban.

Peter Engels és munkatársai rubídiumatomokat abszolút nullához (mínusz 273 Celsius-fok) közelire hűtötték le, egy Bose-Einstein-kondenzáció bozonokból álló híg gáz állapotú anyagot hozva létre. Ebben az állapotban a részecskék nagyon lassan mozognak, és a kvantummechanika elveit követve hullámként viselkednek. Az így létrehozott szuperfolyékony anyagnak súrlódásmentes a folyadékállapota, azaz a folyadék energiaveszteség nélkül tud áramlani.

Látszólagos lehetetlenség

A negatív tömeg állapotának létrehozásához a kutatók lézert használtak a rubídiumatomok befogásához és ide-oda mozgatásához, megváltoztatva ezzel forgásukat. Amikor az atomokat kiengedték ebből a lézercsapádból, azok tágultak és egyes atomok negatív tömeget mutattak. A tudósoknak először sikerült tökéletesen uralniuk a negatív tömeg természetét mindenféle komplikáció nélkül

"A negatív tömeg az, amikor meglöksz valamit és az feléd indul el gyorsulva" – magyarázta Michael Forbes, az egyetem társprofesszora, aki szerint ez olyan, mintha a rubídium egy láthatatlan falnak ütközött volna.

A mostani tudományos előrelépés eszközt teremt a kutatók számára az világűrben megfigyelt negatív tömeg és jelenség, mint a neutroncsillagok, fekete lyukak és sötét energia közötti kapcsolat kutatásához.