Gulyásék nem aggódnak a Fidesz támogatottsága miatt, nem halasztják el a választást – élőben a kormányinfó
Gulyás Gergely és Vitályos Eszter válaszol az újságírók kérdéseire.
„Ha ilyen tempóban folytatódik a technológiai fejlődés üteme, másfél évtized múlva a maiaknál ezerszer hatékonyabbak lesznek a műszaki eszközök. Ennek következtében a ma ismert munkakörök több mint fele meg fog szűnni az USA-ban, a feladatokat a mesterséges intelligencia (AI) veszi át. Bár az optimisták szerint új állások is születnek majd, senki sem tudja pontosan, mik lesznek a jövőbeli foglalkozások. Az egyetemeknek nincs jövőjük, nem lesznek ugyanis diákok, akiket taníthatnánk. Hiszen az emberek olyan tudást akarnak, amit felhasználhatnának a munkahelyükön, viszont a manapság oktatott szakmákban leginkább a gépek fognak önállóan dolgozni. A diákok nem vesznek majd fel hiteleket, hogy az elavult tudást ajánló egyetemekre járjanak” – véli Eric Cook, az angliai Southamptoni Egyetem számítástechnikai tanszékének professzora. Szerinte a közeljövőben a fiatalok többsége olyan, nagy tömegek számára ingyenesen elérhető online kurzusokon tanul majd, ahol a hús-vér oktatóknak legfeljebb tanácsadói szerep jut.
AFP / Rishad Daroowala
Ez sem tart viszont sokáig. „Az IBM Watson nevű AI-rendszerét már most arra tanítják, hogy emberi hangon válaszoljon az ügyfélszolgálatokra bejelentkezőknek. A jövő Watsonja kiváló tanár lesz: éjjel-nappal elérhető, s mindig birtokában lesz a legkorszerűbb tudásnak” – állítja Cook. A brit tudós szerint a nap 24 órájában elérhető AI-mentorok nemcsak a személyre szabott oktatásra lesznek alkalmasak, hanem arra is, hogy a tanulókat összekössék a hasonló témák iránt érdeklődő más diákokkal, s a köztük kialakult beszélgetések és viták eredményeként még hatékonyabbá válik a tanulás folyamata.
Warren Bebbington, az ausztráliai Adelaide-i Egyetem alkancellárja szerint a hús-vér egyetemi oktatóknak is van jövőjük. „Nem állítom, hogy a felsőoktatási intézmények felhagynak az e-oktatással vagy az online kiegészítő tanfolyamok szervezésével. A manapság végző diákok nagy része képtelen arra, hogy felfedezze a valóban mély összefüggéseket. Az inga az oktatásban is vissza fog lendülni, s hamarosan újra nagyobb szerepük lesz az oktatóknak” – véli Bebbington, aki 2013-ban bejelentette, hogy az egyetemén kevesebb nagy előadás lesz, viszont megnövelik a kiscsoportos képzések számát.
Bebbington szerint sok egyetem meg fogja tiltani, hogy az órákra a diákok laptopokat vagy okostelefonokat vigyenek be, s az oktatók feladata az lesz, hogy megtanítsák gondolkodni a fiatalokat. „Újra meg kell tanítani őket a jegyzetelésre és a lényeg kiszűrésére. 2030-ra az egyetemeknek a digitálisan rögzített előadások és online kurzusok mellé személyre szabott, tanárok vezette párbeszédeket kell szervezniük, s megtanítani a diákokat hatékonyan elemezni és érvelni.”
Az amerikai Stanford Egyetemen oktató Dan Schwartz sem temeti a felsőoktatási intézményeket, szerinte a legnagyobb változás az lesz, hogy eltűnnek a mai értelemben vett vizsgák. „Nem a tudás szintjét felmérő vizsga lesz a diákok teljesítményét értékelő legfontosabb eszköz. Az oktatók inkább azt akarják majd felmérni, mennyire készültek fel a jövőbeli tanulásra a hallgatók.”
Közben – állítja a Stanford tanára – a tudomány egyre jobban megismeri a tanulás folyamatát, s az új tudást felhasználják majd az egyetemeken is. Át fog alakulni az oktatási intézmények szerkezete is: a cél az lesz, hogy a korábbi tanszékek helyett az egymással együttműködő diákok több szemszögből vizsgálják meg a társadalmi problémákat. Schwartz szerint az egyetem elvégzése megszűnik célnak lenni, a felsőoktatási intézmény csak az élethosszig tartó tanulás egyik fontos állomása lesz.
