szerző:
Bojár Gábor
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az informatikai forradalom korában Magyarországot műszaki-matematikai oktatási kultúrája emelheti fel. És ebben minden romlás ellenére még mindig maradt előnyünk. Vitaindító vélemény.

Mi vár ránk, mit kéne tenni?
A Beszélgetések a jövőről ötletgazdái a The Economist Open future cikksorozata hatására jutottak arra, hogy Magyarországon is meg kellene vitatni, milyen lehetőségeink vannak a következő évtizedekben. A HVG-ben és a hvg.hu-n fél éven át szakmai vita folyik egy-egy kiemelt témáról. A sorozat utolsó hónapjában a vita középpontjában a geostratégia, illetve a külpolitika áll. Szóljon hozzá ön is kommentben, vagy küldje el véleményét a [email protected] címre!
Friss cikkek a témában

A 2016-os Világgazdasági Fórumon hangzott el először a fórum alapítója, Klaus Schwab előadásában, majd könyvének címeként a Fourth Industrial Revolution, azaz a negyedik ipari forradalom kifejezés. Könyve bevezetőjében ezt írja:

...az új technológiai forradalom nem kevesebbet jelent, mint az emberiség átalakítását. Egy olyan forradalom kezdeténél vagyunk, amely alapvetően változtatja meg életünket, munkánkat és egymáshoz való viszonyunkat.

Ezzel egyetérthetünk, de a Schwab nyomán széles körben elterjedt „negyedik ipari forradalom” elnevezéssel szeretnék vitatkozni. Az informatika mai forradalmát ugyanis az ipari forradalmak kontextusában értelmezni félreértés és súlyosan alábecsüli ennek a technológiai forradalomnak a jelentőségét. Az a képességünk, hogy korábban elképzelhetetlenül hatalmas mennyiségű információhoz férünk hozzá, már eddig is sokkal nagyobb hatással volt életünkre, munkánkra, egymáshoz való viszonyunkra, mint az emberi tevékenységek automatizálása.

A ma zajló informatikai forradalom lényegének megértését jobban segíti, ha az ipari forradalmak helyett két olyan korábbi „informatikai forradalommal” állítjuk párhuzamba, mintegy azok kihívásaira adott válaszként értelmezzük, melyek az emberiség sorsát az ipari forradalmaknál sokkal alapvetőbben befolyásolták.

Az alábbiakban szereplő antropológiai és történelmi hivatkozások – a tudományos alaposság igénye nélkül – elsősorban két népszerű munkára támaszkodnak, Jared Diamond A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása, továbbá Yuval Noah Harari Sapiens című könyvére.

Az első informatikai forradalom: az információ átadása, a beszéd

Mint Diamond is kiemeli, az ember mint az egyik főemlős, mintegy másfél millió éven keresztül alig változott, viszont a kb. 40–50 ezer évvel megjelent cro-magnoni, más néven Homo sapiens külső megjelenése ettől markánsan eltért, és kialakult a velünk szinte azonos forma (AMH, azaz Anatomically Modern Human). Néhány egyéb külső jegy mellett eltér például az állkapocs formája. A Homo sapiensnél alakult ki először az az állkapocsforma és a többi kifinomult hangképző szerv, amelyek a tagolt beszéd, tehát a viszonylag bonyolult információ átadására tették képessé az embert. Ez tette képessé bonyolult eszközök és fegyverek készítésre, amivel sokkal hatalmasabbá vált bármely más állatnál.

Továbbá a vadászat megszervezése, koordinálása is szükséges volt az embernél sokkal erősebb nagyvadak leterítéséhez, és a homo sapiens hamarosan törzsekbe szerveződött, ahol már nem ismert mindenki mindenkit személyesen. Ehhez pedig az együttélési szabályok fokozatos kialakítására volt szükség, ami ugyancsak elképzelhetetlen lett volna a beszéd jelentette szofisztikált információcsere nélkül.

A beszélő homo sapiens törzseinek volt még egy, a legtöbb állatfajtától megkülönböztető sajátossága: az idősek tisztelete. Ők a fiataloknál nyilván sokkal gyengébbek, ezért a törzs számára látszólag kevésbé hasznosak voltak. Mit tudhattak ezek az idősek, amit a fiatalok nem? Az életük során felhalmozott információ mennyisége volt több, gazdagabb, mint fiatal társaiké, tehát már a törzsi társadalmak is felismerték, hogy a megőrzött információ mekkora érték, mekkora hatalom.

Ugyanakkor azzal, hogy az információ tárolásának egyetlen médiuma az idősebbek memóriája volt, felmerült a második informatikai forradalom igénye.

A második informatikai forradalom: az információ tárolása, az írás

Az információ megőrzése és felhalmozása nyomán a nemzedékek által felhalmozott és exponenciálisan növekvő tudás újabb és újabb nemzedékek számára vált elérhetővé és gazdagíthatóvá, időbeli és földrajzi határok nélkül. Időszámításunk előtt több ezer évvel az írástudó Közel- Keleten, Kínában, Indiában és Európában születtek meg a civilizáció első csodálatos alkotásai, míg ott, ahol nem ismerték, az írást, Afrikában a Szaharától délre és Amerikában például sokkal lassabb volt a fejlődés.

Megcsodáljuk ugyan Peruban a gyönyörű fekvésű Machu Pichut és Cuzcót, az inka civilizáció alkotásait, de még alig ötszáz éve is, boltív és kötőanyag nélkül, csupán egymásra rakott és faragott kövekből építkeztek, akkor, amikor Európában már több száz éve magasodtak az ég felé a katedrálisok és Kínában már másfél ezer éve állt több ezer kilométer hosszan a Nagy Fal.

Az információ tárolására képes társadalmakban a törzsközösségekből birodalmak és civilizációk születtek, a tudomány és a technika fejlődése feltartóztathatatlanná vált. Egyre pusztítóbb fegyverek megalkotására lettünk képesek, és az ebben élenjáró (vagy csak legagresszívebb?) európai civilizáció a hajózás technikájának fejlődésével meghódította az egész földgolyót, ezzel útjára indította a mára kiteljesedni látszó globalizációt és eljutottunk egészen az ipari forradalomig.

Hamar megjelent azonban a második informatikai forradalom kihívása: olyan hatalmas mennyiségű információ képződött, amennyi már gyakorlatilag átláthatatlanná, feldolgozhatatlanná vált. Az „információrobbanás” fogalmát a mai korhoz szokták társítani, pedig ez jóval korábban, még a könyvnyomtatás elterjedését is évszázadokkal megelőzve történt.

Kétezer évvel ezelőtt az alexandriai könyvtár félmillió kötetet őrzött, és ez a hatalmas információtömeg már akkor is gyakorlatilag feldolgozhatatlan volt. Google-kereső hiányában szinte megoldhatatlan feladatot jelentett megtalálni benne, amire szükségünk volt, újra és újra felfedeztük, amiről később kiderült, hogy már régi görögök is tudták, sőt le is írták.

A harmadik informatikai forradalom: a végtelen információ feldolgozása

A számítógépet eredetileg valóban csak „gép”-nek tekintették, az ipari forradalom újabb termékeként a számolás fáradságos munkájának automatizálására. Alkotóinak, köztük honfitársunknak, Neumann Jánosnak, eleinte csak a korábbi technikával elvégezhetetlen mennyiségű számtani művelet gépesítése volt a céljuk. De Neumann tévedett, hasonlóan, mint négyszázötven évvel korábban Kolumbusz, aki csak egy új, a korábbinál rövidebb és gyorsabb utat keresett a már addig is ismert Indiába, miközben valami sokkal nagyobb dolgot, egy új világot fedezett fel. Neumann sem csupán a számolást gépesítette, hanem egy új világ felfedezőjévé, a harmadik informatikai forradalom elindítójává vált.

Félreértés a számítógépet az emberi munkát automatizáló gépek sorába illeszteni. Amikor egy vállalat pénzügyeit számítógépre visszük például, akkor az igazi haszon nem abban jelentkezik, hogy gyorsabb, netán olcsóbb lesz a könyvelés, hanem abban, hogy a digitálisan tárolt pénzügyi adatok sokféleképpen rendezhetők, sokféle szempont szerint lekérdezhetők és sokféle lehetséges következmény modellezhető, így a vállalat menedzsmentje az információ birtokában jobb üzleti döntéseket tud hozni.

Egy bank informatikai rendszere sem ott hozza a legnagyobb hasznot, hogy az internetes bankolás lehetőségével esetleg fiókokat takaríthat meg, hanem ott, hogy ügyfeleiről sokkal több információt tud, biztonságosabban tud kölcsönt kihelyezni vagy testreszabott terméket kínálni. Volt cégem, a Graphisoft építészeti tervezőprogramja sem elsősorban a rajzolás automatizálásával a rajzolók bérét célozza megtakarítani, hanem az építész kezébe ad nagyobb kontrollt, hatalmat a megvalósuló épület felett.

Visszatérve Klaus Schwab könyvéhez, egyet kell értenünk azzal, hogy a 3D-nyomtatás, a robotok vagy a vezető nélküli autók és az informatika eddigi eredményeinek összes többi általa felhozott példája radikális változásokat hoz életünkben. Csak abban vitatkozunk Schwabbal, hogy az informatika forradalmának életünkre, munkánkra és egymással való kapcsolatunkra gyakorolt hatása az ipari forradalmak eredményeivel állítható-e legjobban párhuzamba. Az informatika eszközeinek használatából eredő legnagyobb haszon (és veszély) nem az emberi munka gépesítése, hanem sokkal inkább az információ hatalma.

Hazánk lehetőségei a harmadik informatikai forradalomban

A világ gazdasági élvonalához képesti lemaradásunk történelmi okainak elemzésekor szerencsétlen földrajzi helyzetünkre szoktunk hivatkozni, ennek is két konkrét következményére. Az első az, hogy a Kárpát-medence igen csak huzatosnak bizonyult az elmúlt 1000 évben, és volt alkalmunk négy nagyhatalom invázióját átélni. Ezen belül a török megszállás összefügg a másik okkal, a világtengerek felértékelődésével.

A Török Birodalom terjeszkedése ugyanis elvágta a korábbi, a Kárpát-medencén is áthaladó fő kereskedelmi útvonalakat és kikényszeríttette a hajózás gyors fejlődését. Ez pedig Amerika felfedezéséhez és a világgazdaság, világkereskedelem súlypontjának az európai kontinens nyugati felére tolódásához vezetett. Nem lévén tengerünk, a gyarmatosításban és a világkereskedelemben nem vettünk részt, az ipari forradalom győztesei közé sem tartozhattunk.

©

Mára azonban megszállóink visszavonultak, a világtengerek elvesztették vezető kereskedelmi jelentőségüket, a kommunikáció és a közlekedés gyors fejlődésével pedig a gazdaságföldrajzi centrumok szerepe is csökken. Mi több, korábbi hátrányaink ma is ható következményei előnnyé formálódni látszanak.

A megszállókat túléltük, és közben kénytelenek voltunk megtanultuk azt is, hogyan kell ezekhez az idegen kultúrákhoz alkalmazkodni. Erre a képességre a nagy nemzetek nem szorultak rá és a kicsik közül is főleg azok sajátja, akik hozzánk hasonlóan huzatos helyen éltek és túléltek. Ma az Internet által radikálisan kicsire szűkített világunkban pedig a kulturális sokszínűséghez való alkalmazkodási képesség előny. A globalizációtól lehet tartani, lehet tiltakozni ellene (ennek körülbelül annyi értelme van, mint tiltakozni a rossz időjárás vagy a földrengés ellen), vagy lehet rá felkészülni és élni a lehetőséggel.

Miért gondoljuk, hogy a globalizáció legnagyobb nyertesének szükségszerűen az Egyesült Államoknak kell lennie, amely lakosságának több mint 95%-a nem tudja, hogy a határaikon kívül élő 7 milliárd ember nem pont úgy gondolkozik, mint ők, és nem ugyanaz az értékrendje.

Hiszem, hogy a globalizáció egyenlő a földrajzi demokráciával és a zsugorodó világ az annak sokszínűségéhez alkalmazkodni képes kis népek számára, ezen belül Magyarország számára, több új lehetőséget teremt mint a nagyoknak.

A matematika és a műszaki tudományok kultúrája

Mi magyarok többnyire jók vagyunk matematikából, ezt szinte közhelyként hisszük. Büszkék vagyunk a Bolyai-féle geometriára, a Puskás-féle telefonközpontra, a digitális számítástechnika Neumann-féle alapjaira, a Rubik-kockára vagy a Polgár lányok sakkzsenialitására és hogy egy főre jutó Nobel-díjasban világelsők vagyunk. Tényleg jók vagyunk, de miért?

Matematikai kultúránk összefügghet az egymástól igencsak eltérő kultúrájú megszállásokkal. A matematika független az aktuális hatalomtól és politikai rendszertől, ezért a gyermeke sorsát féltő szülő igyekszik erre orientálni. Továbbá lehet, hogy még Amerika felfedezése is segített. Tegyük fel ugyanis, hogy matematikai zsenijelölt gyerek hasonló arányban születik Angliában, Hollandiában, mint Magyarországon. De míg ott a szülők ilyenkor leginkább kereskedőnek nevelik a gyereket (hiszen ahhoz jól kell tudni számolni), nálunk erre nincs sok esély, marad a tudomány. Tehát amíg kereskedelmi és politikai kultúránk elsorvadt, matematikai-műszaki kultúránk ezek helyett is fejlődött.

Kulturális értékek alapvetően határozzák meg nemzetek sorsát. A 15. században Anglia hátrább állt a fejlődésben, mint Magyarország és sokkal hátrább, mint az akkori kereskedő-nagyhatalom, Spanyolország. De miután a kereskedő spanyolok felfedezték Amerikát, az angolok (szigetország lévén régen meglevő) hajózási kultúrája felértékelődik. Egy kalóz mozgékony hajóival megveri a "legyőzhetetlen" Armadát, és az akkor még viszonylag kis Anglia átveszi a vezetést.

Ma az a kérdés, hogy a Cyberspace-ben ki tud jobban hajózni, mely nemzetnek van ebben több száz éves kulturális előnye, honnan jönnek a gyors kalózok, akik legyőzhetik a még fiatal informatikai ipar első gigászait. Persze ha Francis Drake kalóz marad és I. Erzsébet nem civilizálja, és nem építteti meg a hajóhadat, mely az új kor infrastruktúráját jelentette, Anglia sem válik azzá ami lett.

Nekünk is szükségünk van „hajókra”, azaz infrastruktúrára, de ez ma nem elsősorban fizikai infrastruktúrát jelent. Az informatika kora a tudásalapú társadalmat hozta létre, ahol az infrastruktúra az oktatás. Ahogy Angliát, Hollandiát hajózó kultúrájuk révén gyarmatai, Amerikát, Németországot pedig nyersanyaga tette gazdaggá az ipari forradalom korában, úgy az informatikai forradalom korában Magyarországot műszaki-matematikai oktatási kultúrája emelheti fel. És ebben minden romlás ellenére még mindig maradt előnyünk.

Becsüljük eléggé ezt az értéket? Nobel-díjasaink nevét szinte mindenki ismeri, de tanáraikét ki? Azt is tudjuk ki volt az Aranycsapat edzője, de hányan ismerik Rácz Tanár úr nevét, aki Neumann Jánost és Wiegner Jenőt is a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanította matematikára.

Kizárólag rajtunk múlik hogyan élünk értékes örökségünkkel!

A Beszélgetések a jövőről vitasorozat támogatója

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Lépett az ügyészség az összevert bujáki nő ügyében

Lépett az ügyészség az összevert bujáki nő ügyében

Kulka János Hazám-díjat kapott

Kulka János Hazám-díjat kapott

Lázár János virágot vitt Horthy sírjára

Lázár János virágot vitt Horthy sírjára

Trianonról másképp: az akkori Soros és a sajtó megregulázása

Trianonról másképp: az akkori Soros és a sajtó megregulázása

Magyarország kikapott Uruguaytól a Puskás nyitómeccsén

Magyarország kikapott Uruguaytól a Puskás nyitómeccsén

Helsinki: A magyar állam tömegével tart fogva ártatlan gyermekeket

Helsinki: A magyar állam tömegével tart fogva ártatlan gyermekeket