Bolygónk egyik legszárazabb és legidősebb – legalább 3 millió éve ilyen száraz – sivataga a Chile és Peru területén található Atacama sivatag. Legszárazabb magjában szinte ismeretlen az eső, van olyan rész, ahol 500 évig nem hullott le egyetlen csepp víz sem. A sivatag talaja ezért a Marséhoz hasonlít, gyakran teszteli itt a NASA a Mars-szondák műszereit.

Persze még a legszárazabb sivatagi részeken is van élet, mikrobiális élőlények lakják a legszárazabb részeket. Annyira hozzáidomultak a szárazsághoz, hogy nem tolerálták az elmúlt három év váratlan esőzéseit, a víz okozta úgynevezett ozmotikus sokk halálos volt számukra – állapították meg chilei kutatók.

Az esőzések oka egyébként a globális felmelegedés hatására megváltozott éghajlat a Csendes-óceán felett. A kutatók 85 százalékos kihalási arányt jegyeztek fel, elpusztult minden eukarióta és archaea, csupán maroknyi baktérium maradt meg az esőzések hatására kialakult lagúnákban.

500 évig nem volt eső, most lagunák vannak az Atacama sivatag hiperszáraz részein

Scientific Reports

A mostani megfigyelések hozzásegíthetik a kutatókat ahhoz, hogy a Mars viszonylatában tanulmányozzák az ozmotikus sokk hatását, különösen mivel könnyen elképzelhető, hogy a vörös bolygó extrém szárazságában is élnek ilyesfajta, cseppet sem víztűrő mikroorganizmusok.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.