Nyilván egy kis mérnöki hiúság is volt amögött, hogy éppen december elsején – a magyar rádiózás napján, és miután szeptemberben az Antenna Hungária nagy feltűnést keltve lekapcsolta a kísérleti digitális rádió-műsorszórást –, indította hasonló tárgyú kis kísérletét a Műegyetem kutatócsoportja, Szombathy Csaba vezetésével. Fél éven át szól az adás a János-hegyről.

A villamosmérnök és csapata abban reménykedik, hogy „alulról jövő kezdeményezéssel“ előbb-utóbb talán mégis elterjesztheti a digitális rádiózást Magyarországon. Kicsit másképp, mint az Antenna Hungária sokéves kísérleteiben. Míg az AH a DAB+ rendszert használta, Szombathyék a DRM szabvánnyal próbálkoznak.

[Miért kapcsolhatta le az NMHH a digitális rádiózást, tényleg semmi értelme?]

A szép nevű Digital Radio Mondiale, azaz Digitális Világrádió főleg abban tér el a DAB-tól, hogy az adás ráültethető akár a hagyományos, de gyenge minősége miatt ma már nem népszerű hosszú-, közép- vagy rövidhullámú (összefoglaló néven AM) sávokra is. Az adás minősége így megközelítheti az URH, más néven FM sugárzásét. FM-frekvenciákon a DRM minősége is jobb, és az analóg rendszerekhez képest kisebb sávszélességben is több műsor sugárzására képes. Utóbbi persze általában jellemzi az analóg és a digitális sugárzás közti különbséget.

Nem csekély előny, hogy az AM-sugárzás egyetlen adóval nagy területet képes beszórni.

Egy tavalyi kísérletben egy 100 wattos (egy erős villanykörtényi teljesítményű) érdi DRM-adó vételét Hollandiából is visszaigazolták, vagyis kis adó is nagyot szólhat.

Összehasonlításul: a solti nagyadó, amely a Kossuth rádiót sugározza középhullámon és hasonló vételkörzetben, 2000 kilowattos. Szombathy szerint egyetlen középhullámú DRM-állomásról az egész Kárpát-medence ellátható lenne. Vagy máshonnan nézve: helyi, városi rádiók gyengébb teljesítménnyel is szépen sugározhatnának.

Szombathyék műsorszórása egyelőre „műszaki szemléltető adás“ (gyakorlatilag kísérlet, bár maga a DRM már kiforrott eljárás), már csak azért is, mert a vevőkészülékek drágák (10–40 ezer forintosak), választékuk szűkös. Aki mégis hallgatná a 11 méteres rövidhullámon a május 31-ig sugárzó János-hegyi adót, végtelenül ismétlődő ötperces komolyzenét élvezhetne, és közben nézhetné a kísérletről szóló szöveget a rádiója kijelzőjén.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.