szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A tervek szerint május elején kezdheti meg hazafelé tartó útját a NASA OSIRIS-REx nevű űrszondája, amely a Bennu felszínéről gyűjtött mintákkal tér majd vissza a Földre.

Utoljára repült el szerdán a Bennu kisbolygó fölött az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondája és lassan elkezdett eltávolodni az aszteroidától. Az űrmisszió csoportjának azonban még néhány napot várnia kell arra, hogy megtudja, miként változtatta meg a Bennu felszínét az, amikor az űrszonda mintákat vett a talajából.

Az utolsó repülést azért hajtotta végre az űrszonda, hogy dokumentálja a Bennu felszínén végbement változásokat, amelyeket az október 20-i talajmintagyűjtés okozott. "A kiásott anyag eloszlásának megfigyelésével többet fogunk megtudni az aszteroida felszínének természetéről és a felszín alatti anyagokról" – árulta el Dante Lauretta, az OSIRIS-REx misszó vezető kutatója.

Szivárog a kőzetminta, ezért már ma nekiáll az OSIRIS-REx űrszonda a bespájzolásnak

A tervezettnél egy héttel hamarabb, már kedden megkezdi a Bennu aszteroidáról gyűjtött minta elraktározását az OSIRIS-REx űrszonda.

Az űrszonda utolsó repülésekor 5,9 órán át készített felvételeket a Bennuról mintegy 3,5 kilométerre megközelítve annak felszínét, ami a legközelebbi volt azóta, hogy októberben 3,4 méter hosszú "karjával" mintákat vett belőle. Legalább április 13-ig fog tartani, amíg az összes adatot és felvételt sikerül letölteniük a tudósoknak.

Az OSIRIS-REx fedélzetén a begyűjtött mintákkal május 10-ig marad a Bennu közelében, amikor elindul vissza a Földre. A tervek szerint 2023. szeptember 24-én kell megérkeznie a talajmintákkal.

A Földtől 300 millió kilométerre hajtott végre újabb történelmi küldetést a NASA

Az Osiris-REx sikerrel megközelítette, egy robotkarral pedig (valószínűleg) mintát gyűjtött a Bennu nevű aszteroidából. A néhány másodpercig tartó műveletre éveket kellett várni.

A kutatók szerint az 1999 szeptemberében felfedezett Bennu olyan építőköveket őrizhet a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miként alakult ki az élet a Földön és talán máshol is.

A szénben gazdag, nagyjából 550 méteres égitest minden hatodik évben elhalad a Föld mellett. A Bennu a Földre veszélyes űrobjektumok közé tartozik. A NASA szakemberei szerint 1:2700-hoz az esélye annak, hogy az aszteroida összeütközik a Földdel a következő évszázad végén.

Minél többet megtudnak a kutatók a Bennuhoz hasonló aszteroidákról, annál nagyobb biztonságban lesz a Föld.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Menczer Tamás a Lancet cikkével érvel a Sinopharm-vakcina mellett

Menczer Tamás a Lancet cikkével érvel a Sinopharm-vakcina mellett

Palkovics: Nem kell ahhoz egyetem, hogy egy ország titkosszolgálati tevékenységet folytasson

Palkovics: Nem kell ahhoz egyetem, hogy egy ország titkosszolgálati tevékenységet folytasson

300 millióval segíti meg a kormány a DVTK-t

300 millióval segíti meg a kormány a DVTK-t